Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-04-23 / 17. szám

3. 1918. április 23. S Nagy megdöbbenéssel és igaz részvéttel közöljük a everő hirt, melyszerint az általános tiszteletben ál­lott 0 b 1 at e k Béla m. kir főbányatanácsos, ütő­érelmeszesedés következtében vasárnap este 7 óra­kor váratlanul elhunyt. Temetése 23-án délután fél 4 órakor lesz. Az elhunyt férfiú egyéniségét, kivá­lóságát és életrajzát külön cikkben óhatjuk mél­tatni — de ezt, mivel közvetlen lapzárta előtt ál­lunk — következő számunkra vagyunk kénytele­nnek halasztani. A gyászba borult család a kö­vetkező szomorú jelentést adta ki: Özv. Oblatek Béláné sz. Oelberg Klaudin az elhunyt neje, gyerme­kei : Etelka, Sári, Juliska és férje 1. Berks Lajos gyermekeivel Nóra, Évi és Judittal, valamint a kö­zeli és távoli rokonok nevében is mélyen megren­dülve tudatják, hogy a forrón szeretett férj, apa, nagyapa és após Oblatek Béla m. kir. főbá­nyatanácsos, kóhótigyi előadó életének 65-ik évé­ben folyó hó 21-én esteli 7 órakor, rövid szen­vedés után csöndesen elhunyt. A megboldogult hült tetemét folyó hó 23-áu délután fél 4 órakoi fogjuk a Nagypénzverő-utczai gyászháztól az anyaföldnek átadni. Jó leikéért az engesztelő szent mise áldozata folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1918. április hó 25. Áldás legyen emlékezetén! Oblatek Vilma, Oblatek Kornélia özv. Egyed Kál­mánná, Oblatek Emma özv. vadnai Vadnay Mik- sáné, Károly testvérei. Oelberg Adél özv. Szabó Jenőné, Oelberg Ottó, Oelberg Lujza özv. Posch Albertné sógora és sógornői. Egyről-másról. Vasárnap, amikor szerény polgári ebédemnek ép az utolsó falatjaival voltam elfoglalva, a tüzőr ugrasztott fel az asztal mellől. Rohantam is le a lépcsőkön ; majd a nyakamat törtem, ne hogy vala­ki elírja előlem. Mikor a „Polgári Kör“ elé érke­zem, látom a tamultust és hallom azt is, hogy po­tyára bolonditott ki bennünket a tüzőr, mert a tűz­oltók is ott állnak és keresik a tüzet mint, a tüt, de hasztalan, mert nem találják sehol. Jobban is volt ez igy, bár minden csörömpölés, kolompolás potyára menne, legalább soh se lenne baj. Én azt hiszem, hogy a tűzoltó a szombat esti hangversenyen mulathatott jól, és álmos szem­mel a jó hadi dohány füstjét és szikráját nézte tűznek. És miként én akartam lenni az első ri­porter, ép ő is úgy akart lenni az első. De rosszul sikerült neki és igy nekem is. Őt azonban szidta a megriasztott és kibolonditott közönség, engem nem, én szépen haza bandukoltam és megittam azt a jó, finom vízvezetéki pohárvizet, amelytől a tüzőr kolompja fosztott meg az előtt. * * * A következő színi évad foglalkoztatja laptár­sainkat, pedig hát ez még egy kissé korai dolog, hiszen alig tudjuk kiheverni a most befejeződött három hónapos turnust is. Különösen egyik lap­társunk agitál egy még meg nem született társulat erányában, tehát e tekintetben még zsákban macs­kával is állunk szemben. Hej pedig zsákban macs­kát soh se volt jó vásárolni, mert az ember ren­desen becsapódott. Szerény véleményem szerint, ha a szinügyi bizottság társulatot akar fogni (de ebben az évben ne, hanem majd, később) akkor el kell menni egy néhány helyre és meg nézni, hogy kinek adjuk ki a pénzünket, mert hiszen pénzünkért csak van jogunk válogatni akkor, a- mikor ide, vagy oda nem vagyunk lekötve. Ha aztán jobb nem akad Miklósyéknál, bánja a ta­tár, ha ők is jönnek vissza, csak bandával jöjje­nek ám, mert banda nélkül még a komédiások is nagyon keveset érnek. Még a panoramásoknak, meg a planétát huzó madarasoknak is van egy rósz verklijük! hát csak Nagybánya város színhá­za legyen banda nélkül ? De ezzel a témával e- gyelőre ne foglalkozzunk, egyelőre csak a mozival ,, elégedjünk meg. Foglalkozzunk most mással, fog­lalkozzunk inkább a liget mielőbbi helyre állításá­val ez is kulturális cselekedet ám, de becsületbe is vágó, mert ha ezt nem teszük, azt fogják mon­dani az idegenek, hogy nem csak a ligeti zene hall­gatott el, hanem már a ligetet is elsikasztottuk. Az­után itt a május, jön junius, julius, stb. a közé­lelmezés tekintetében szét kellene nézni, hogy mer­re mi fog teremni, honnan mit lehet majd az éhes publikum számára beszerezni, mert bizony nagyon sok az üres kamarák száma, és ezeknek boldog­talan tulajdonosuk venne is valamit, ha volna hon­nan, mert enni muszáj! Nagybányai Hírlap I Önkéntes óiwési hirdetmény. 1. Közhírré tétetik, hogy Szabó Adolf- né született Stoll Máriának Nagybányán, a Nagy-Gózsenben 3 és 5 szám alatt lévő belsőségei a rajta lévő felülépitményekkel együtt, amelyek a nagybányai 2106 sz. be­tétben, A 1 1-5 rend. 1622-1625 hrzi sz. a. foglaltatnak, s melyeknek területe 3 hold 627 □öl, önkéntes árverésen 1918 évi má­jus hó 2-ik napján délután 3 órakor alul­irt dr. Heppes Béla nagybányai királyi köz­jegyző irodájában eladatni fognak. 2. A kiálitási ár 80000 korona, melyen alul a kérdéses ingatlan nem adatik el. 3. Árverezni szándékozók kötelesek az árverés megkezdése előtt bánatpénzül a ki- áltási ár 10%-át a királyi közjegyző kezé­hez letenni. 4. Az árverés megtörténte után nyom­ban, legtöbbet Ígérővel a telekkönyvi tulaj­donos a tulajdonjog bekebelezésére alkal­mas adásvevési szerződést köt. 5. A vételár a szerződés megkötésekor nyomban kifizetendő. 6. Az eladásra kerülő ingatlan a szer­ződés megkötése napján megy át az uj tu­lajdonos birtokába és használatába, de az egész idei gyümölcstermés és vetemény eladót fogja illetni, csupán a fütermés vá­lik vásárló tulajdonává. 7. Az eladásra kerülő ingatlan teher­mentes. 8. A vételi illetéket, a szerződés és bekebelezés költségeit, valamint a közjegy­ző költségeit vásárló fizeti. Kelt Nagybányán, 1918. év április hó 19. napján. Dr. Heppes s. k. kir. közjegyző. Szamos völgyi vasút Részvény-Társaság. 754I/AI. sz. FELHÍVÁS. az alkalmazottaink, munkásaink és ezek család­tagjainak az 1918/1913, gazdasági évre szükséges főzelék-zöldség-burgonya és hüvelyes szállításá­nak biztosítása tárgyában. Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. Minister ur Ő Nagyméltósága a közvetlen ellátásban levő üzemeknek s igy vasúttársaságunk­nak is lehetővé kívánja tenni, hogy alkalmazot­taik főzelék, zöldség, burgonya és hüvelyes szük­ségleteiknek biztosítására termelési szerződéseket köthessenek. Értesítjük ennélfogva a gazdaszövetséget, hogy az 1918. évi augusztus hó 16-tól 1919. évi augusztus hó 15-ig tartó ellátási évre két waggon, vagyis 20.000 kgr. száraz-babot, egy waggon. va­gyis 10,000 kgr. borsót, egg waggon, vagyis 10,000 kgr. lencsét, 3 waggon, vagyis 30,000 kgr. ká­posztát, 3 waggon, vagyis 30.000 kgr. hagymát, egy waggon vagyis 10000 kgr. sárgarépát, egy waggon vegyes zöldségfélét, vagyis 2500 kgr. pet­rezselymet, 2500 kgr. zellert. 5500 kgr. céklát és 2500 kgr. fokhagymát, négy waggon vagyis 40.000 kgr. nyári burgonyát, húsz waggon, vagyis 200 000 kgr. téli burgonyát kívánunk beszerezni, illetve ezen cikkekből való fenti szükségletünket terme­lési szerződések megkötése által biztosítani. Felhívjuk ennélfogva a gazdaközönséget, hogy mindazok, akik a felsorolt élelmicikkeket, vagy a jelzett mennyiségek egy részét szállítani kívánják, azoknak szállítására legkésőbb 1918. évi április hó 30-íkáig ájánlatot tenni szíveskedjenek. Azon ajánlattevőkkel, kiknek ajánlataik álta­lunk el fognak fogadtatni, termelési szerződéseket fogunk kötni. Ezen szerződések 1. pontja tartalmazni fog­ja a termelő azon kijelentését, hogy megnevezendő helyen fekvő birtokán részünkre termelendő meg­határozott terményeket legkésőbb mely időpontig tartozik nekünk átadni, illetőleg tartozunk mi az ajánlott terményt átvenni. I A 2. pontban termelő kötelezettséget fogvál- alni arra nézve, hogy a részünkre biztosítandó lermény mennyiségeket mely vasútállomáshoz mint teljesítési helyt tartozik saját költségén szakszerű módon kiszállítani. A 3. pontban termelő kötelezni fogja magát arra, hogy bennünket legalább 8 nappal előbb táviratilag és külön ajánlott levélben arról fogér- tesileni, hogy a termények, vagy azoknak egy ré­sze mikor lesz szállításra alkalmas, hogy az áru fölött idejekorán rendelkezhessünk. A 4. pontban termelő kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a termelt árut egészségesen, em­beri táplálkozásra alkalmasan, föld és sármentesen, a kereskedelmi forgalomban szokásos minőségben, hivatalosan mérlegelve az állomásra kiálitott vasúti kocsiba rakva, ezek hiányában pedig az állomáson át fog adni. Az 5. pont kimondja, hogy a vételárat az áru feladása után mindenkor az érvényes termelői maximális ár alapján kell kiegyenlítenünk. A 6. pont előírja, hogy abban az esetben, ha az árut, vagy ennek egy részét csomagolva kívánjuk szállítani, úgy, hogy a szükséges göngyö- letet mi tartozunk az állomásra bérmentve elkül­deni, csomagolást ellenben termelő termelő tar­tozik eszközölni és a csomagolást gondosan meg­őrizni, a csomagolás dijára vonatkozólag az ár- maximálásra nézve a szállítás idejében érvényben levő vonatkozó rendelet lesz iiányadó. A 7. pont kötelezi a termelőt arra, hogy ha a birtokát eladná, illetőleg bérletét átruházná, a birtokos személyében beállott változás termelő kötelezettségeit nem érintheti, minélfogva termelő szavatosságot vállal az iránt, hogy jogutódja mind­azokat a kötelezettségeket, a melyeket a szerződés kapcsán vállalt, mindenben szintén betartsa. A 8. pontban kötelezni fogjuk magunkat, hogy a megkötendő szerződést az Országos Köz- élelmezési Hivatalhoz bemutatatjuk és a lekötött termények szállításához szükséges igazolványok kiszolgáltatását az országos Közélelmezési Hivatal­tól ki fogjuk eszközölni; egyáltalában mindkét fél köteles leend a tőle megkívánt mindazon bejelen­téseket megtenni és mindezen kötelezettségnek e- leget tenni, melyek a vonatkozó rendeletek értel­mében a szerződés érvényesítéséhez és a szerző­dés tárgyát képező áru mennyiségek rendeltetésé­hez képest leendő felhasználhatása céljábó

Next

/
Oldalképek
Tartalom