Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-03-12 / 11. szám
XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. március 12. 11. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos DlagyarBányászatl és Kohászati Egyesfiet Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — iá oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenteld-házban a cinterem felől, hot az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik. 9 nagybányai í8-as függetlenségi párt választmánya péntek délutánra közgyűlést hivott össze, melynek főtárgyát annak a kérdésnek eldöntése képezi, hogy a nagybányai 48-as függetlenségi párt alakuljon- e át 48-as alkotmánypárttá vagy sem. Ebben a kérdésben a választmány úgy határozott, — miként ezt már múlt számunkban meg is említettük — hogy azt a javaslatot fogja terjeszteni a közgyűlés elé, melyszerint mondja ki a közgyűlés, hogy a nagybányai 48-as függetlenségi párt, 48 -as alkotmánypárttá nem alakul át, hanem megmarad a jövőben is 48-as függetlenségi pártnak. A jelenlegi politikai csoportosulásokra és alakulásokra vonatkozólag pédig úgy határozzon, hogy a jelenlegi kormányzatot mindaddig, mig abban a 48 -as függetlenségi képviselők, illetve 48-as alkotmánypártiak, köztük Dr Földes Béla képviselőnk is helyet foglalnak, illetve a- meddig a jelenlegi kormányzat a 48-as függetlenségi eszmék megvalósítására is törekszik, teljes erejével támogatja. Azt a körülményt pedig, hogy dr. Földes Béla képviselőnk a 48-as alkotmánypártba belépett, tudomásul veszi. A választmánynak az előbb irt határozati javaslatát a jelenlegi körülmények között, mi is helyesnek találjuk. Legelső sorban azért, mert egyedül a 48-as függetlenségi párt programját tartjuk legalkalmasabbnak a teljesen önálló rendelkezési joggal biró, független Magyarország kiépítésére. Ez a párt az, amely az önálló magyarbankot, az önálló magyarvámterületet, az önálló rnagyarhadsereget, szóval, mindenben a teljes önállóságot és a teljes függetlenséget a personál-unió mellett követeli. Mivel pedig minden magyar embernek ez a legforróbb óhajtása, mert hiszen csak ezeknek a jogoknak birtokában élhet egy nemzet, ezért a létkérdés parancsolja, hogy a 48-as függetlenségi eszmék állandóan felszínen tartassanak. Kifejezve a fentieket, nem akarjuk azonban annak a látszatát kelteni, mintha a 48-as alkotmánypártivá lett képviselőknek cselekedetét nem helyeselnők. Helyeseljük, mert megvagyunk győződve arról, hogy azt tenniök kellett. Ellenkező esetben nem lett volna meg az alkalmuk arra, hogy ép most a legkritikusabb helyzetben a kormányzást a 48-as függetlenségi nemes eszmék érdekében is befolyásolják és irányítsák. Ilyen körülmények között tehát a 48-as alkot'mánypárti- vá vált képviselők cselekedetét nyugodt lélekkel tudomásul vehetjük. Ha ők, valamint a többi pártok azt a bizonyos módus vivendit meg nem találják, akkor okvetlen bekel lett volna következni a házfeloszlatásának. Ez pedig nagy megrázkódtatással járt volna. Tavaly csak egyszerű kormányváltság volt, de ameny- nyiben az is ép a legkritikusabb időre e- sett, nagyon érezzük annak nyomasztó hatását. Kiegyezési provizórium. A kormány törvényjavaslatai közt szerepel az Ausztriával történt gazdasági kiegyezés meghosszabbításáról intézkedő javaslat. Ennek érteimében az Ausztriával 1907-ben kötött kiegyezés, a- mely a f. év végével jár le, két évvel, vagyis 1919 december végéig meghosszabbitattatik. Ez tehát két éves provizóriumot jelent. A törvényjavaslat értelmében azonban a kormánynak hatalmában áll uj megállapodások alapján újabb kiegyezést életbe léptetni. Ez a megoldás az adott viszonyok közt a legpratikusabb volt. Uj kiegyezést kötni a viszonyok bizonytalansága mellett, s oly időben, amidőn a legközelebbi jövendő nemzetközi gazdasági alakulatai iránt sincs tájékozódásunk, helytelen lett volna. Viszont nyitva kellett tartani azt a lehetőséget, hogy amennyiben uj kiegyezés megkötése már két éven belül már lehetségessé és annak életbeléptetése kívánatossá válik, ebben a meghosszabbított lejárat az országot ne akadályozza. A törvényjavaslat indokolása a provizórikus megoldás indító okául azt emeli ki, hogy a kormány az ilyen fontos és nagy horderejű kérdés megoldását már az uj parlamentnek akarta fentartani. Ez az intézkedés teljesen helytálló, deparla- mentáris szemponton kívül is sokkal döntőbb volt egy uj kiegyezés végleges megkötésének elhalasztásában az a gazdasági indok, hogy a háború tartama alatt, amikor a normális gazdasági élet megakad, és a jövő fejlődés tekintetében semmi bizonyosat nem tudhatunk, az ország gazdasági cselekvési szabadságát bosszú időre lekötni nem volt ajánlatos. Hiszen ma még azt sem tudhatjuk, hogy a háború után az Európai nemzetközi gazdasági forgalom minő lesz ; vájjon a jövő a gazdasági harc jegyében fog-e állani, avagy ismét elfoglalja e helyét a világ gazdasági forgalom. Már pedig e nagy alternativa eldülésétől függ elsősorban jövendő gazdasági politikánk Ausztriával szemben is, mert ezen fordul meg, vájjon fentartandó-e az eddigi állapot, avagy pedig ipari fejlesztésünk sikere a gazdasági önállóság nagyobb mértékének igénybevételére fog-e kényszeríteni. A kiegyezési provizóriumról szóló javaslat ártól is gondoskodik, hogy a külkereskedelmi szerződések lejárata egybe essék az Ausztriával való gazdasági kiegyezés megszűntével és e célból mind két államnakfentartja azt a jogot, hogy a külállamokkal kötött szerződéseket 1918. december végéig felmondhassa, illetve, hogy e szándékát a másik állammal közölhesse, amely esetben a felmondás joghatásúnak tekintendő. Vagyis bármely államnak jogában áll a külállammal szemben fennálló kereskedelmi szerződést felmondani. Ezzel teljesen szabaddá válik a tér uj kereskedelmi politikai inaguruálásához és ebben semmi régebbi kötés vagy határidő nem feszélyezi az országot. A provizórium rendelkezései a szabad kéz helyes politikáját valósítják meg. Most két esztendei idő áll a rendelkezésünkre, hogy Ausztriával a gazdasági viszony tekintetében egyezkedjünk és semmiféle időben kényszer nem függ többé a fejünk felett. A két évi határidő remélhetőleg elegendő lesz arra, hogy a provizórium által szem előtt tartott cél: a kiegyezésnek az uj parlament által leendő elintézése meg is valósuljon. HÍREK. Kinevezés. A honvédelmi minister Szau- csek István tüzérzászlóst hadnaggyá nevezte ki és a cs. és kir. 14. tábori ágyús ezredtől a 41. hon- védtüzérezredhez helyezte át. Városi közgyűlés volt e hó 7-én, melynek napirendjére 15 különböző tárgy volt kitűzve. Az TERNBERG HEGEDŐ hangja páratlan! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka K30.— Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ...............................K 60.— Von ó . K 8.—. K 12—, K 15.— Rendesnél a pénz előre beküldendő.
