Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-12-10 / 50. szám

XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. december 10. 50. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos MagyarBányászati és Eobászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előftaetés! árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik mlndenkedden S-u oldal terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdonos; Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó; Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Hnnyady Jánoa-u. 14. az., hová a lapközlemányek küldendő Kiadóhivatal: .Hermes“ könyvnyomda Nagybáynán Dógenfeld-hAtbaa a cinterem felől, hal az előfizetéseket és hirdetéseket fal veszik, Tiltakozik minden magyarlakta község, város, vármegye, til­takozik Magyarország minden teremtett, még dob­banó magyar szive-lelke azok ellen az erőszakos, soviniszta és imperalisztikus, tobzódva provokáló elszakadási törekvések ellen, melyek a győztes en- tentera támaszkodva az évezredes ország területén a nemzetek között remélt békés és egyetértő meg­egyezést a brutális hatalom megtébolyitó rögesz­méitől telítve teljesen megakadályozni igyekeznek. ^ A nagybányai magyar Nemzeti Tanács szom- I balon tartott ülésében szintén felemelte ünnepélyes, ’ de nyugodt, erős hittől és bizodalomtól áthatott ] tiltakozó szavát a bennünket életünk gyökerében | megtámadó gyulafehérvári román nemzeti határo- ; zat ellen, mely ezen izig-vérig magyar kultúrájú, | ősrégi magyar várost is annektálni akarja a ro­mán imperialista téboly martalékául 1 Pedig tudjuk azt, hogy nehány el kábult, ide­gen dicsőségtől megittasult sovinista román fejet jj leszámítva, mely a kölcsönös megértésről még csak || hallani is képtelen, — városunk minden lakója, j! nemzeti hovatartozandóságra való tekintet nélkül, az emberiesség, a szociáldemokrata gondolat, a teljes egyenjogúság, a békés megértés és zavarta­lan együttműködés elvei alapján akar a demokra­tikus magyar népköztársasági állam kereteiben, ezeréves határai között együttélni az itt nálunk ele­nyésző kisebbségben lévő románokkal s bízva bi- ; zunk abban, hogy ez az igazságos törekvése tel­jesülésre fog találni a nemzetek béke kongreszu- sán is. Tiltakoznunk kellett tehát teljes meggyőző­désünkben az ellen, hogy városunkban is egy lényegtelen románajku kisebbség imperalisztikus törekvései érvényesüljenek s mi elszakittassunk az ezeréves magyar állam most már demokratikussá vált és az összes nemzeteknek, tehát a románok­nak is az általuk lakott vidéken önrendelkezési jogot biztositó magyar köztársaság egységes álla­mi kötelékéből. Mert ha elszakittatnánk, ezzel újabb rémsé- ges küzdelemnek, véres bonyodalmakra vezető el­keseredésnek fulánkja maradna lelkűnkben, mely előbb-utóbb vérrontásra, újabb háborúra vezetne! Helyi Magyar Nemzeti Tanácsunk e feltárt okokból a következő sürgönyben tudatta lobogó tiltakozását: Magyarország Nemzeti Tanácsának Budapest. Nagybánya város Magyar Nemzeti Tanácsa e tiszta magyar kultúrájú ősrégi város túlnyomó többségében magyar lakossága nevében ünnepé­lyesen tiltakozik a gyulafehérvári román nemzet­gyűlésnek határozata ellen, mely szerint 26 vár­megye s igy Nagybánya város is elszakittassék Magyarország ezeréves állami kötelékéből és ide­gen militarista uralom alá vettessék. Hazánk és kultu világ szabadságszerető népei előtt erélye­sen tiltakozik emlitett egyoldalú döntés illetékes­sége és érvénye ellen, mert az a határozat meg­kérdezésünk, képviseltetésünk nélkül és akaratunk ellenére jött létre. A népeknek önrendelkezési jo­ga ezt a 26 vármegyét és ezen ősrégi város ma­gyarságát is megilleti, s erről mi soha nem mon­dunk le, s nem mondunk le a független, szabad, békeszerető és népeivel egyetértésben élő, csonki- tatlan Magyarországhoz való tartozandóságunkról. Ha a Wilsoni elvek hazug kijátszásával idegen uralom rabjává lenni kényszerülnénk, úgy uj helyzetünket mindaddig súlyos börtönnek fogjuk tekinteni, mig a szabadulás reánk virrad. A Nagybányai Magyar Nemzeti Tanács. Román Testvéreink! A gyulafehérvári román határozatot olvas­tuk s mire eme soraink a nyilvánosság elé ke­rülnek, bizonyosan mindenki ismerni fogja és tisztában lesz azzal, hogy román testvéreink erő­szakos vezérei minő szándékkal vannak mi hoz­zánk és minő szándékkal viseltetnek Magyaror­szág iránt. Nem tagadjuk, minket ez a határozat végte­lenül meglepett és igen kellemetlenül érintett, mert hiszen előtte csak egy pár nappal olvastuk Goldis László nyilatkozatát, aki ennek a román határo­zatnak az előkészítésével volt megbízva, amely- szerint ők Magyarországtól nem fognak elszakad­ni most, hanem csak akkor, amikoi Románia hoz­zájuk idomult és alakult. Goldis tehát nem mondott igazat, hanem félrevezette a világot, mert az általa kidolgozott határozat — amelyet a demokraták is csak óriási kapacitálás után fogadtak el — kimondotta a Romániával való egyesülést, még pedig azzal a Romániával való egyesülést, amelynek alattvalói Goldis szerint is jóval lejjebb élnek, mint a mi állandóan az elnyomatás ellen panaszolkodó ro­mán testvéreink. Mi állapítható meg tehát ebből a határozat­ból ? Semmi egyéb más mint csak az, hogy ro­mán testvéreink vezetői nem csak minden tekin­tetben erőszakosak velünk szemben, de velünk saját népüket is az oligarchia sötét uralma alá akarják gyömöszölni mindenáron és mint ilyenek, a J á s z i miniszterrel való tárgyalásokat is csak szemfényvesztésként folytatták, hogy tele kürtölhes­sék a világot, miszerint a magyarokkal most sem Iahet megegyezniük stb. stb. Az elszakadást kimondó határozat ellen tehát minden erőnkből tiltakozunk, mert az meghallga­tásunk nélkül hozatott, arra a nemzet gyűlésre Erdélynek egyetlen magyarja, szásza, németje vagy szerbje nem lett meghiva, s a románok kö­zül is csak az általuk megbízhatók, már pedig ha ezek is meg lettünk volna hiva, bizonyára nem si­kerül a Romániával való egyesülésnek kimondása, mikor igy is rettenetes kapacitálást kellett kifejte­niük, hogy a román demokratákat eredeti állás­pontjuktól eltérithessék. Ehhez: a határozathoz tehát még sok szó fér( és ennek még folytatása is lesz. Ebből kifolyólag figyelmeztetjük román testvéreinket is, résen legye­nek, nehogy erőszakos vezetőik által félre vezet­tessenek. Román testvéreink nagyon jól tudják, hogy Magyarország ma független, szabad és ön­álló köztársaság és mint ilyennek összes polgárai teljesen szabadon élhetnek és gyakorolhatják mindazon jogaikat, melyek emberi lényeket megil­letnek. Leráztuk nyakunkról a 400 éves jármot és közös elnyomónkat, aki nem csak az oligarchia sötét uralmát gyakorolta felettünk, hanem állandó nézeteltéréseket, civódásokat támasztott, élesztett és gerjesztetett közöttünk a mi gonosz nagy uraink­kal, az oligarchia hűséges csatlósaival és béren­ceivel. Vigyázzatok tehát és ügyeljetek román testvé­reink, mert Magyarországon a gonoszság, az el nyomatás sötét korszaka megszűnt, tehát nektek is jobb lesz vagyis ép úgy fogtok élni és éppen oly és annyi jogotok lesz ti nektek is, mint nekün k magyaroknak és amint mi nem engedjük, úgy ti se engedjétek, hogy alig pár heti korlátlan szabad­ság élvezése után a sötét Romániába, a Szégyenle­tes szolgaságba ismét begyömöszöljenek. Ezt a begyömöszölést tehát ne engedjük, hanem küzd- jünk ellene egy szívvel, egy lélekkel és minden erőnkkel, hamis ígéreteknek fel ne üljetek! Törvényes szabályozást nyert a vidéki Nemzeti Tanácsok hatásköre. A Magyar Nemzeti Tanács ugyanis az ilyen vidéki tanácsokhoz, a magyar belügyminister pedig u- gyanakkor a közigazgatási hatóságokhoz körleve­let, illetve rendeletet bocsájtott ki, melyek közül a a körlevél a nemzeti tanácsok ügykörét és hatás­körét a következőképen szabályozza : A Nemzeti Tanácsok feladatai: 1. Az állam- hatalom végrehajtó szerveit a közigazgatási, a me­gyei, városi és községi hatóságokat a végrehajtó hatalom gyakorlásában támogatni. 2. A köztársasági államformát megszilárdí­tani és az esetleges ellenmozgalmakat rögtön be­jelenteni a Központi Nemzeti Tanácsnak. 3. a Hatósági visszaélésekkel szemben jog­TERNBERG harmonika _________________________ hangja nagyszerű! BU DAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, három váltós, aczélsarku...............................K SO.— Még finomabb, orgona hangú ...............................K 80.— 2­soros, 21 billentyűs, finom K 120.— Rendelésnél a pénz elére beküldendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom