Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-11-26 / 48. szám
XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. november 26. 48. szám. Az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Flőfizetésl árak: Egész évre G korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona ; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 —iá oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos : Or. AJTAÍ NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőséit: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-háabar; a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik-----..................„„............................... 19 18. évi első néptörvény a nemzet- gyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. 1. §. Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki életének huszonegyedik évét betöltötte és legalább hat év óta magyar állampolgár. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élőnyelven irni-olvasni tud. 2. §. A nemzetgyűlés tagjává választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van, ha életének huszonnegyedik évét betöltötte. 3. §. A választójogból ki van zárva : 1. aki politikai jogának gyakorlásától föl van függesztve; 2. aki közsegélyből él; 3. aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva ; 4. aki üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erköicsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 4. §. Nem választható a nemzetgyűlés tagjává, aki a választójogból ki vari zárva. 4. §. Választójogot csak az gyakorolhat, aki a választók névjegyzékébe fel van véve. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. Minden választónak egy szavazata van. 6. §. A választás községenkint (szavazókö- rönkint) közvetlen, titkos szavazással történik. 7. §. Törvényhatósági és községi választójoga van minden férfinak, aki életének 21-ik évét betöltötte, legalább 6 év óta magyar állampolgár és legalább féléve ugyanazon községben lakik, vagy ott lakása van. Törvényhatósági és községi választójoga van minden nőnek, aki életének 21-ik évét betöltötte, legalább 6 év óta magyar állampolgár, bármely hazai élő nyelven Írni, olvasni tud és legalább félév óta ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van. A 2—6 és 3. §-ban foglalt rendelkezések kiterjednek a törvényhatósági és községi választójogra is. 8. §. A népkormány köteles a jelen törvény végrehajtása végett szükséges mindennemű szabályt (választói névjegyzékek elkészítése, választási eljárás, választás módja stb.) sürgősen megállapítani. Ez a szabályozás, amely rendelettel is történhetik, nem érintheti a jelen törvényben foglal rendelkezéseket. A Magyar Népköztársaság Kormánya; Károlyi Mihály s. k., B a r t h a Albert s. k., Batthyány Tivadar s. k., B e r i n k e y Dénes s. k., B u z a Barna s. k., Garami Ernő s. k., dr. J á s z i Oszkár s. k., dr. K u n f i Zsig- nrond s. k., Linder Béla s. k., L o v á s z y Márton s. k., dr. Nagy Ferenc s. k. 9z égeflí lábbeli sziibséglef biztosítása érdekében a polgármester személyes közbenjárására az országos Népruházati Bizottság Börosztálya jóváhagyta a helyi Nemzeti Tanácsnak azt a rendelkezését, melylyel a nagybányai timár- mestereknél lévő, a Borközpont javára törvényesen lefoglalt kész-és készülő bőranyagot közönségünk részére igénybe vette. Ez a mennyiség azonban az Ipartestület el- ; nökségének értesítése szerint oly csekély, hogy í egyelőre a múlhatatlan szükséglet sem nyerhet kielégítést, a mi a város tanácsát újabb sürgős intervenció megtételére késztette. Közönségünk tájékozatlan lévén e dolgokban, időszerűnek látjuk az Ipartestület elnökségének jelentését szószerint leközölni: „A város tanácsának 6863/918. sz. határozata alapján a helybeli tímároknál a közfogyasztás céljaira lefoglalt bőrök egyenlő és igazságos elosztása tárgyában f. hó 18-án úgy a cipész mint a csizmadia iparosokkal együttes gyűlést tartottam, amely gyűlésnek határozata alapján a szakiparosok kebeléből egy hat tagú bizottságot választottam, akiknek feladatává tettem a helybeli tímároknál lefoglalt és a mellékelt jelentésben foglalt bőrmennyiség számbavételét és elosztását. A kiküldött bizottságnak e sorokhoz mellékelt jelentése szerint rendelkezésre álló bőröket a bizottság javaslata alapján tekintettel arra, hogy ez idő szerint városunkban 43 cipész és 35 csizmadia önálló mesiVj van, akik mindannyian a bőrök elosztásában jM^zesülni akarnak, ezen szaki- párosok békességért és nyugalmára való tekintet- j tel a bőröket lehetőleg egyenlő nagyságuakra fel- !l darabolva határoztuk elosztani: — Az elosztásban részesülő összes szakiparosokról a magam személyének kivételével, mivel ezen elosztásban része- 1 sülni nem óhajtottam, kettős névsort állítottam ki, amelynek egyik példányát a bőrüket elosztó Virág István íimármesternek szolgáltattam át azzal, hogy mindegyik iparos neve után az illető kezeirásáyal ít igazoltassa az elosztott bőr mennyiségének átvételét. A névsor másik példányát pedig ezen jelentésemhez mellékelem. Ezek után jelentenem kell, hogy úgy a szakmabeli iparosok, mint maguk az összes bőrkereskedők nekem határozottan kijelentették, hogy csak ezúttal hajlandók a bőrelosztás eddigi módját kö- j! vetni, mert f. időköz elmúlta után, amely idő alatt anyagelosztásban nem részesültek, saját családjuk cipői is lerongyolód lak. Ezen közel 80 szakiparos között elosztani határozott felsőbőr mennyiség a még ahhoz szükséges talpanyag és meilékanya- gok hiányában saját családjak Iibbeli/szükség- letét sem fedezi, nemhogy abból amég mindig érvényben levő és állandó áruhiány miatt semmikép be sem vált s végrehajthatatlan jegyrendszer szerint másoknak vállalhatnának munkát. Kívánják a háború előtti szabad forgalom visszaállítását, mert nevetségesnek tartják, hogy az iparosok számarányához ily csekély mennyiségű, csupán felsőbőrnek való, tehát a mellékanyagok hiánya miatt a cipő teljes elkészítésére nem elegendő — anyag eladásánál és feldolgozásánál a be nem vált cipőrendelettel korlátoztassanak. Miután pedig a fentebb vázolt hangulat csak mérsékelt vázolása ama elégedetlenségnek, ami az ipartestület kebelében tömörült bőriparosok között uralkodik, amit a Tek. Polgármester Ur tudomá- jj sára hozni kötelességemnek tartok azon kéréssel, || hogy úgy engemet, mint az Ipartestületet a be nem vált cipőrendelet végrehajthatatlansága és kellemetlenségei miatt eddigi funkciónktól felmenteni méltóztassék. Nagybánya, 1918. nov. 22. Kupás Mihály s. k. ipartestületi elnök.“ Azok a zavaros állapotok, amelyek országszerte tapasztalhatók, megakasztanak minden rendszeres munkát. A Bőrbeszerzési R.-T. kénytelen volt a megkezdett bőrfelosztást, amellyel az egész ország kisiparának szükségletét óhajtotta ellátni, megszüntetni, sőt a már kiutalt áru egyrészét is kénytelen volt visszatartani, egyrészt, mert a vasúti szállítás teljesen zárlat alatt van, másrészt azért, mert amikor a zárlat nem volt kimondva, máris veszélyeztetve volt sok vidékre a szállítás. Ezeket a bőröket a Bőrbeszerzési R.-T. a budapesti bőrdetailisták között osztotta fel, akik ily módon elég jelentékeny külön kiutalásban részesültek. Körülbelül 15.000—20.000 kg. talpbőr és ennek megfelelő mennyiségű talpbélés és hulladékbőr, valamint felsőbőr kiutaláshoz jutottak a vidéki kereskedelem rovására. A budapesti bőrdetailisták között azonkívül rendes kiutalás formájában 10.000 kg. talpbőrt, 4000 kg. talpbélést, 5500 kg. talphulladékot és 90.000 négyzetláb boxbőrt osztanak fel. Ily módon a budapesti bőrdetailisták meglehetős árumennyiséghez jutnak. Sajnos, a vidék nem. Megközelitőltg sem állapítható meg, hogy mikor jönnek annyira rendbe a viszonyok, hogy a vidékre ismét szállítható lesz áru. Egyelőre a Bőrbeszerzési R.-T. oly módon igyekszik a év julius havától, tehát 5 bónap || vidéki szükséglet fedezéséről gondoskodni, hogy TERNBERG HEGEDŰ hangja páratlan! BUDAPEST, VII, RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka. K30. — Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ...............................K 60.— Von ó . K 8.—1( K 12—, K 15.— Rendelésnél a pénzeiére beküldendő
