Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-10-08 / 41. szám

XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. október 8. 41. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos IBagyarBányászati és Kohászati Egyesülőt NagybányavMéki Osztályának Hivatalos Közlönye. mátixetésl'árak : Egész évre S korona, félévre 3 korona, negyedévre I.Z0 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjel .'nit; minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdono*; Dr. ÄJTÄI HAGY GÁBOR. Lapkiadó : Hermes könyvnyomda Nagybányán. Si«rka»t(*<K: Huayady Jánoa-a. 14. a«., kori a lapMaieaiayak ktlámál’k Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfnld-káiban a cinlnrnm felől, hol n elifliatkseket U klrdetőaeket fel reealk 1 valuta és magyar ipar. Mitteleuropa, Németországgal való szövetségünk mélyítése, ipari kényszertár­sulás, a devizaközpont fenntartása a hábo­rú után és utoljára, de nem mint utolsó rém, legközelebb kibocsátandó uj deviza­rendelet, mindmegannyi javaslat, melyek mint gyilkosai jelentkeznek a magyar közép- és kis-iparnak. A kormány uj deviza-rendelet kibo­csátására készül, amellyel egy csomó nyers­terményt és segédanyagot fog a behozatal­ból kizárni. Észszeű avagy szükséges-e a valuta megjavításának szempontjából korlátozni vagy megtagadni a közép- és kisipar ter­meléséhez szükséges nyers- és segédanyagok behozatalát ? Válaszunk: nem szükséges és nem észszerű. Ha a kormány a keres­kedelem és ipar elől elzárja a lehetőségét annak, hogy a termeléshez szükséges nyers- és segédanyagokat külföldről beszerezhesse, egyúttal megnyitja az ország kapuját a külföldről való behozatal számára. Arra, hogy minden külföldi importot feleslegessé, vagy lehetetlenné tegyünk, gondolnunk sem lehet. Izolált gazdasági területek ma nem lehetnek, s ha bármily fejlett agrár- vagy ipari állam leszünk is, nem fogjuk tudni elkerülni, hogy bizonyos nyersanyagokat, mezőgazdasági terménye­ket, félgyártmányokat és segédanyagokat külföldről ne hozzunk be. Ha azonban ezt mégis meggátolná a kormány, a nyerster­ményeknek hiánya gazdasági termelésünket és iparfejlesztésünket akadályozná meg. Kivitelünk és behozatalunk különbözete idegen osztályokhoz való viszonylatban (Ausztrián és Bosznián kívül) az utolsó békeévekben kb. 8 százalék volt, azaz be­hozatalunk 8 százalékát nem tudtuk kivi­tellel megfizetni, hanem készpénzzel fizet­tük meg a különbözetet. Tehát az állam­nak olyan gazdasági politikát kell irányí­tania a háború után, amelyik az import és az export közötti külömbözetet a lehetősé­gek szerint leszállítja. Ezt semmiesetre sem lehet azáltal elérni, ha megtagadjuk vagy ha csak korlátozzuk is az ipari ter­melés részére szükséges nyers- és segéd­anyagok behozatalát. A behozatal és a kivitel közötti kü-* lönbözet redukciójának legalkalmasabb há­rom módszere : 1. A nélkülözhető áruk behozatalának tilalma (bor, pezsgő, csipke, prémbőr, il­latosvizek, gyöngyház, teknősbékaáruk, drágakövek stb. stb.) 2. A többtermelés. 3. A fogyasztás korlátozása. A behozatalban tilalmazott azon ké­szárukat, amelyek a háború alatt tilalmaz­va voltak, még külön engedély alapján se lehessen behozni. A többtermelést meg kell szervezni. Amiképpen feladatának tekintette az állam a háború alatt a mezőgazdasági és ipari termékek fogyasztásának korlátozását, kell hogy a háború után feladatának tartsa a többtermelés szervezését, de nem koncen­tráció utján. A fogyasztás korlátozása folytán fokoz­hatjuk a kivitelt, ha az itthon termelt áru­cikkek és a mezőgazdasági termékek foko­zottabb termelése mellett korlátozzuk azok fogyasztását (természetesen nem a mai mértékben) hogy annál nagyobb mennyi­ségű kerüljön azokból kivitel utján külföldre. A közép- és kisipar kategóriájába tartozó iparágak, u. m. ruházati ipar, asz­talos, kefe. lakatos-, cserép-, szappan-, bádogos-, hangszer-, szűcs- és kőfaragóipar stb. termelése úgyszólván kizárólag a bel­földi fogyasztást szolgálja. Ezen iparágak­nak exportjuk ezideig alig volt, de annál nagyobb importjuk. íme, látjuk, hogy a devizarendelettel nem szabad korlátozni az ipari termelés­nek szükséges nyers- és segédanyagok be­hozatalát, mert a közép- és kisipar több­termelése s a fogyasztás korlátozása foly­tán tetemes értékű ipari termék kerül majd export utján külföldre, aminek természetes következménye, hogy az import és az ex­port közötti differencia a közép- és a kis­ipar fokozottabb termelése, ezzel párhuza­mosan a fogyasztók korlátozása folytán ki­sebb lesz és valutánk ezzel megjavul. Minden gazdasági törvénnyel ellenke­zik, ha pénzünk értékét a termelés korlá­tozásával akarjuk elérni, mert pénzünk értékét sem most, sem a jövőben nem fogjuk azzal megjavítani, ha határainkat akár a behozatal, akár a kivitel elől elzár­juk. A valuta megjavításának egyedüli le­hetősége, hogy itthon annyit termeljünk, hogy felesleget exportálhassunk. Ha pedig ezt el akarjuk érni, a termelést fokozni kell, nem pedig korlátozni és igyekeznünk kell, minél több nyersanyagot, félgyárt­mányt és segédanyagot a külföldről be- I hozni. Végül egy iskolapéldája annak, hogy miképpen lehet a magyar kereskedelmet és a magyar ipart megnyomorítani. Az osztrák pénzügyminiszter a valutát a magyar ipar és kereskedelem rovására javítja meg és ugyanezt teszi a magyar pénzügyminiszter is. A devizáknak bekövetkezett rohamos áremelkedése a magyar és az osztrák pénzügyminiszter egymástól eltérő kiviteli, illetőleg behozatali politikájának tulajdonít­ható. Amig a magyar kormány a legna­gyobb nehézséget gördíti a külföldről való behozatal elé és még a legszükségesebb cikkek bevásárlását sem akarja megenged­ni, addig Ausztriában a kereskedők és i- parosok a legnagyobb mértékben kapnak engedélyt behozatalra. Ennek következmé­nye, hogy tényleg romlik a valuta, de a valuta romlását csak Magyarország érzi, ellenben Ausztria a valuta romlásával szem­ben is élvezi a fokozott behozatal minden előnyét. Amit a Lajtán túl a valuta révén elvesztenek, azt megnyerik az árukészletek gyarapodásán és az ipari termelés fokozá­sával, mig nálunk a valutavédelemnek a következménye a valuta romlása, az áru hiánya, az ipari termelés hanyatlása és ennek folytán az árak nagy emelkedése. TERNBEG HARMONIKA hangja nagyszerű! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, három váltós, aczélsarku .......................... Még finomabb, orgona hangú ............................... 2-soros, 21 billentyűs, finom K 50. K 80. K 120 — ii* Rendelésnél a pénz előre beküldendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom