Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-09-24 / 39. szám
1918. szeptember 24. Nagybányai Hírlap 2. téri körrendelet azonban az akkori munkásmozgalmak hatása alatt kimondotta, hogy azok a gyári és ipari segédek, a kik fizetésüket nem havon- kint kapják, adómentesek. Az 1899. évi 23,286. számú pénzügyministeri körrendelet pedig akként intézkedett, hogy a darabszámra vagy szakmánybán dolgozó gyári és ipari segédek és segédmunkások adójáért a munkaadó szavazatossággr I nem tartozik. Ezek a rendelkezések nemcsak törvényellenesek, hanem az arányos és igazságos adóztatás, az' egyenlő teherviselés szempontjából *em állhatják meg helyüket. Mert sehogy sem lehet és semmivel sem lehet igazolni azt, hogy a inig a legalacsonyabb bérrel alkalmazott cseléd vagy a legkisebb havidijjal alkalmazott gyári vagy ipari segéd adóköteles és adójáért a munkaadó felelősséggel tartozik, addig az a segéd vagy segédmunkás, a ki fizetését naponként, hetenként vagy két hetenként, szóval nem havonként veszi föl, pusztán ebből az okból adómentességet élvezzen. Ar- czul csapása ez minden igazságos adóztatásnak, különösen ma, a mikor a legkisebb magán- vagy köztisztviselő és kereskedelmi alkalmazott javadalmazásának nagyságára és mikénti kiszolgáltatására való tekintet nélkül adózik, a nap: 40—50, illetve heti 300-400 K, sőt ezeknél nagyobb fizetést is élvező gyári és ipari segédekés segédmunkások pedig minden adózás alól mentesek. A törvényes és igazságos eljárás csak az lehet, hogy a gyári és ipari segédek és segédmunkások is épen úgy, mint a velük ugyanazon törvényszakasz ugyanazon pontjában szereplő kereskedelmi alkalmazottak, a törvény egyedül helyes és a közigazgatási bíróság által is minden esetben megállapított értelmének megfelelően a szerint, hogy -- bármiként felvett — illetményük havi összege 80 K-t nem halad meg vagy meghalad, a kereseti adó 1, illetve IV. osztályának a- dótételeivel rovassanak meg és hogy az 1. oszt, kereseti adókötelezettekkel szemben a munkaadók szavatosságára vonatkozó 11. §. is kivétel nélkül mindig alkalmaztassák. Hogy a pénzilgyminister, illetőleg az állam addig, a mig az I. oszt. kér. adó teljes egészében állami adó volt, miként járt el e tekintetben, az mindmáig a saját ügye lehetett. Most azonban — különös tekintettel a legtöbb községi és városi háztartás nehéz helyzetére — épen nem irreleváns a községekre és városokra nézpe, hogy ez a törvénytelen állapot továbbra is fentartatik, avagy visszaállítják az 1875. évi XXIX. t.-czikk -- semmiféle törvény által hatályon kívül nem helyezett — rendelkezéseinek megfelelő törvényes állapotot. Minthogy pedig a pénzügyi kormány a saját kezdeményezéséből aligha fogja az idézett rendeletéit hatályon kívül helyezni, a községeknek és városoknak kell gondoskodniek atfól, hogy a községi háztartás azt, * mi törvényesen megilleti, az összes gyári és ipari segédek és segédmunkások I. oszt. kér. adóját, illetőleg a kereseti adó ÍV. osztályába tartozók adó alá vonásával, az erre az adóra eső községi pótadót kivétel nélkül nélkül megkapja. Az adókötelezettek és adótárgyak általános összeírása közeledvén, különösen is felhívjuk a városi érdekképviseletet figyelmét arra, hogy az ily irányú lépéseknek most van az ideje. HÍREK. Katonai kitüntetés. Őfelsége a király deési B a j n ó c z y József vezérkari századosnak, az ellenséggel szemben tanúsított különösen kiváló magatartása elismeréséül, a kardok egyidejű adományozása mellett, a III. o. vaskorona rendet adó- ; mányozta. Magánerdőbirtokosok figyelmébe. M. Kir. Föidmivelésügyi minisztertől 142560 - 1918 - I.-A.-l. sz. A háborús körülmények következmé- nyeképen rendkívül magasra felszökött, még mindig emelkedőben levő faárak az erdők túlzott mértékű rendszeríelen, okszerűdén kihasználására adnak ösztönzést úgy, hogy félő, hogy a munkás és fuvaros viszonyok javulásával lépési tartva nemcsak az okszerű erdőgazdálkodás elveivel ösz- sze nem egyeztethető mértékben fog fokozódni a fakihasználás, hanem az még a vágásra nem é- rett, fiatal faállományra is ki fog terjedni, vagyis erdőpocsékolássá fog fajulni. Veszedelem e tekintetben a 4500000 hat. holdnyi, az ország összes erdőterületeinek 36 % kitevő magánerdőket fényé- | geti, amelyek faállományának levágását az 1879. j XXX. t. c., leszámítva a véderdőket, nem korlátozza. Miután ennek a veszedelemnek elhárítása, illetőleg a magánerdők pusztításának megakadáiyo- ! zása közgazdasági érdekből elsőrangú fontosságú j feladat, szükségessé vált olyan intézkedésnek a tétele, amelynek értelmében a magánerdőkben a faeladás, illetőleg a fakihasználás. — a megfelelő kivételektől eltekintve --• a hatóság felügyelete a- ! Iá helyeztessék. A faáraknak, általában véve az,er- j dők értékének rohamos emelkedés még azzal a káros következménnyel is fenyeget, hogy az üzérek rávetik magukat az 1898. XIX. t. c. 11. cime alá tartozó közös erdőből járó osztatlan illetősé- 1 gek (arányrészek) összevásáilására azzal a céllal, hogy az összes arányrészek egy kézbe összehal- j moztatván, az igy magánkézbe került közös erdő | kiessék az erdőtörvény korlátozó rendelkezései a- j löl, ennek következtében az szabadon legyei: kihasználható. Ennek a káros lehetőségnek kizárása céljából szükséges, hogy a szóbanlevő illetőségek j átruházása minden kétséget kizáróan kifejezetten [ is az ingatlanok forgalma tárgyában 4000-— 917. M. E. sz. a. kibocsátott kormány rendelet hatálya aíá helyeztessék. Az említett két cél elérését van I hivatva biztosítani a m. kir. minisztériumnak az erdőkre vonatkozó jogszabályok kiegészítése tárgyában 3296 — 918. M. D. sz. a. kibocsátott és az annak végrehajtása tárgyában a ni. kir. igazságügyi miniszterrel egyetértőieg 142800 — 918. F. M. sz. a. kiadott rendeletével. Gyászhir. Városunkban széles körben keltett őszinte részvétet dr. D o m b y Zoltán kir. ügyésznek, a szatmári társadalom nuivészlelkü, kedvelt tagjának hirtelen halála. A megboldogultnak városunkban is sok barátja és tisztelője volt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: „A szatmár-németi kir. törvényszék, kir. iigyézség és kir. járásbíróság tagjai mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett kartársuk : Dr. D o m b y Zoltán kir. ügyész munkás életének 42-ik évében, Budapestet! a Pajor szanatóriumban az 1918. évi szeptember hó 18-án, rövid szenvedés után meghalt. Szatmár-Németi, 1918. szeptember hó 19-én. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni ! Az áru-uzsora iniegfékezése. A M Kir. Kereskedelemügyi Minister 79336/1918. sz. a. valamennyi (örvényhatósági árvizsgáló bizottsághoz körrendeletét intézett, melyben a tűrhetetlen áru- uzsora megfékezésének szükségességére reámutatva kijelentette, hogy a legmesszebbmenő intézkedéseket szándékozik meglenni az ái uzsora leküzdésére, mert a drágaság arányai ma már nemcsak tűrhetetlenek, hanem egyenesen gazdasági veszélyt képeznek. A fogyasztás védelme ma egyik legfontosabb állami feladattá vált, mert ha nem vetünk ennek a borzasztó áru- uzsorának gátat, akkor gazdaságilag megsemisül és nemzedékekre kiliató- lag roskad össze elsősorban középosztályunk, a fix- javadalmazásu tiszviselő osztály és a munkabére!: szükségszerű emelkedése folytán megbénitattik e- gész termelésünk. A ministernek erős elhatározása az, hogy minden rendelkezésére álló törvényes eszközt kimerítsen a jogtalan haszonszerzés minden kinövése ellen és ha a rendelkezésre álló törvényes eszközök erre elegendők nem lennének, a minister messzebbmenő felhatalmazást fog a törvényhozástól kérni. Mei^ az végre mégsem lehet indokolt, hogy például 1 méter rendes ruhaszövet 300 K-ba, egy egyszerű férfiöltöny 1500 - 2000 K-ba, egy női ruha 2000 - 3000K.-ba, egy doboz gyufa 20 - 25 fillérbe kerüljön. Ugyanígy a legszükségesebb élelmiszerek, melyeknek árai ma már olyan szédületesen magasak, hogy a vagyontalan lakosság legszükségesebb élelmezése komolyan veszélyeztetve van. A tisztességes polgári haszon forgalma ma már szinte eltűnt a magyar gazdasági élet köréből. Mindezen okoknál fogva a minister felhívja az árvizsgáló bizottságokat, hogy az ecsetelt jelenségeket és kinövéseket legmesszebb menő figyelemmel kisérve, a maga hatáskörében muftién lehetőt kövesen el azok megszüntetésére. Rokkantak, özvegyek, árvákra vonatkozó uj katonai ellátási törvény. A katonai ellátásról rendelkező negyven éves törvényt uj töi- vény váltotta fei. Az uj törvény lényegesen felemeli a rokkanlak járandóságait, a hadiözvegyek nyugdiját és a hadiárvák nevelési járulékát. Az uj katonai ellátási törvényben foglalt szabályok népszerű ismertetésa a könyv feladata, A törvény ugyanis egybefoglalva közli a hivatásos katonák és azok családjainak járandóságait, akiket a mozgósítás állított fegyverbe, Az igen komplikált és hivatkozásokkal teli törvény kezelése a laikus közönség számára teljesen lehetetlen, miért is nagy szolgálatot tesz a könyv mindenkinek, aki meg akarja tudni, mi jár az özvegyeknek az uj törvény szerint, mire tarthat igényt a hadiárva és milyen elátást biztosit a törvény a háború rokkantjainak. A könyv, amelyet a Népszava könyvkereskedése adott ki, 1 korona 60 fillérért a Hermes papír könyvkereskedésben kapható. Megyegyülés lesz csütörtökön d. e. 10 órakor ; fontos tárgyai a törvényhatósági bizottsági ülésnek a különféle pótadók megszavazása, továbbá az alügyészi (árvaszéki ügyész) állás betöltése. Eddig az állásra dr. Tóth Zoltán jónevti nagykárolyi ügyvéd, kiről lapunk múlt számában már méltatólag megemlékeztünk és Pap Béla ugyancsak nagykárolyi ügyvéd, volt orsz. képviselő pályáztak. Városunk ügyeit érdeklőleg ott látjuk a tárgysorozatban a ruházatbeszerzési segélyekre és a renc’őrirnoki állás átszervezésére vonalköz >
