Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-09-17 / 38. szám
✓ XI. évfolyam. ______ Nagybánya, 1918. szeptember 17. 38 . szám. Nagybányai Hirlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos MagyarBányászatl és Kohászati Egyesület Nagybányavláéfei Osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetés! árak : Egész évre G korona, félévre 3 korona, j negyedévre t.BO korona; egy szám áia 2G fillér. Megjelenik minden kedden ÍS-ia oldal terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdonos: Br. AJTAI HAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Ss.rkejit&arfg: Hunyadv Jiooa-u. 14. az., hová a lapkizleuéayek ktUdaadík Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybknydu^Cégeataid-hAabaa a cinterem (elől, hol ai eiilla.tdi.ket és htrdetdaekat fel ve.zlk Komoly Intelem. Vasárnap zajlott le ismét néhány választási aktus, melyben a város polgárai legszebb jogukat gyakorolták. Állami intézményeinkből ez a közvet- 1 len önkormányzati jog hiányzik, ott már nem kérdik meg a városi polgárok akaratát hanem egyszerűen kineveznek, kikülde- nek olyan egyéneket, kiket a polgárok soha sem láttak s akiknek képzettségéről, halvány sejtelmük sincs. Ám de e két különböző körülmény megegyezik abban, hogy az állásra pályázók soraiból az érdemesebbek, a képzettebbek és a szorgalmasak választatnak ki és ajánltatnak megválasztásra, vagy kinevezésre. A kiválasztás jogát vagyis a kandidá- lást törvényeink, rendeleteink, ősi szokásaink azért írják elő és biztosítják, mivel a pályázók qualitását sem a kinevező, sem pedig a választók összessége nem mindig ismerik, sőt néha a választók bizonyos része a pályázó qualitását meg sem tudja bírálni, ezért néha halvány sejtelme sincs arról, hogy kivel áll szemben. De más részt ez a kandidálás a már szolgálatban levőknek is joga, amely szerint kinyilatkoztatják, hogy hivataltársukul, — kivel egy ember életen át egy műhelyben dolgoznak — kit választanak mint olyant, akivel a közös nagy munkát, a mindennapi kötelességet, a köznek megelégedésére elvégzik. Ez a kan- didálási jog állami intézményeinkben is megvan, ott is legelső sorban a pályázó közvetlen leendő hivatalfőnöke teszi meg ajánlatát s azután jönnek a kandidáló bizottságok, miglen a kinevezés megtör- ténend.- Az utóbbi időkben városunknál megtörtént választások alkalmával tapasztaltuk azonban azt, hogy az ajánlási joggal birő városi tanács véleményét a polgárságnak az a része, amely inkább reá van szorulva a felvilágosításra, a kandidálás jogát ignorálja sőt némelyek nagy virtusnak tartják, ha a tanácsnak jó előre megfontolt és utánjárással beszerzett megbízható informatiön nyugvó komoly határozatával szembe helyezkedhetnek. Ez végzetes hiba ! amely ha nem is mindig, de egyszer úgy meg boszulja magát, hogy kiköszörülhetetlenné válik. Kívánatos tehát, hogy a polgárságnak az a része, amely ebbe a végzetes hibába keveredett, végre gondolkozzék e felett a téma felett s főképpen azt vegye figyelembe, hogy a munkatársak megválasztását a- zokra kell bízni, akik a megválasztandóval fognak együtt dolgozni, együtt küzdeni a nagy közönség érdekeiért és boldogulásáért. Az árdrágítók ügye. Nyolezszázezer árdrágító, egy óriási hadsereg ostromolta a múlt évbeit Magyarország lakosságát. Tudniilik ennyi a száma azoknak, a kiket megcsíptek és megbüntettek. Legalább még három- százezren vannak azonban olyanok, a kik részint atyafiságos összeköttetéseik állal kerülték el a büntető igazságszolgáltatás kezét s rengeteg sokat fel sem jelentettek a kiuzsorázottak. Dante pokla szűk lenne ennek az óriási hadseregnek, a mely akkor, a mikor künn vérpatakok folynak, a mások véréből, halálából, verejtékéből, gyászából vagyonok szerzésére tör. Hol vannak azok a legendás napok, a mikor a háború legelején csak szentek és hősök nőttek ki a magyar földből. A félvilággal daczoió magyarság akkor még nem ismerte a hadikonjunktúra lovagjait. Ma pedig már ott tartunk, hogy a bennünket ten- | gerként körülvevő ellenségeknek, a kik nemcsak ! legyőzni- és megsemmisíteni, hanem kiéheztetni is akarnak, egy hatalmas segítőtársuk, egy minden gyalázatosságra kész tartalékseregük van itt benn, az országban, saját népünkből, A belügyminister egy a napokban kiadott rendeletében az árdrágítók borzalmas elszaporodásának okát részben az egyesek féktelen gazda- godási vágyában, de részben- abban is találja, hogy az alsófoku rendőri büntető bíróságok által kiszabott büntetések nem állanak arányban az elkövetett kihágások súlyosságával. A két-háromszáz, vagy ezer koronás bünfe- 1 tések nem riasztják meg azokat, a kik százezreket zsebelnek. Az árdrágítók legnagyobb része rendszerint a fogyasztó zsebéből szedi ki azt a néhány ezer koronát is, a melyet tettenérés esetén büntetésül lerónak. A tőke lép itt fel a maga kíméletlenségével és mindenhatóságával az állam elten és kaczagva szemléli a törvényhozásnak azt az e- rőlködését, hogy a háború hiénáit megrendszabá- lyozza. Érzi ezt a kormány is, mely erélyesen figyelmezteti az alispánokat, hogy a rendőri büntető bíróságok a hozzájuk beérkező, a gyorsított rendőri büntető eljárás alá tartozó ügyeket egyfelől soron kívül, sürgősen intézzék et, másfelől pedig vegye figyelembe és ismételten tegye figyelmessé az elsőfokú rendőri büntetőbíróságokat, hogy ne téveszszék szem elől az említett kihágásoknak súlyos természetét, valamint azt is, hogy a jogszabály-alkotók czélzatával és a jogszabályok rendelkezéseivel jönnek ellentétbe és a büntetésnek javító és visszatartó hatását is illuzoriussá teszik, ha ezeket a kihágásokat messze kiható következményeik figyelmen kivül hagyásával enyhén ítélik meg és nem a kellő megtorlásban részesítik. Valójában elérkezett a legfőbb ideje, hogy sürgősen gondoskodjunk az árdrágitási ügyek gyorsabb és hatásosabb lebonyolításáról. A drágaság arányai ma már nemcsak tűrhetetlenek, hanem egyenesen gazdasági veszélyt képeznek. A fogyasztás védelme egyik legfontosabb állami feladattá vált, ez az a suprema lex, melyet ma minden tényezőnek szem előtt kell tartania. Mert ha nem vetünk gátat e borzasztó, és féktelen áruuzsorának, akkor gazdaságilag megsemmisülünk és nemzedékekre kihatólag összeros- kad első sorban a magyar középosztály, a melynek védelménél és ápolásánál nemzetfenntartó szempontból nem ismerünk szentebb kötelességet. S e helyütt nemcsak a városi közönség megvédé- désére gondolunk, mely ma mindenesetre legtöbbet szenved a mindenfajta uzsora vasökle alatt, hanem a falu népére is, a melynek hovatovább szintén tűrhetetlenné kezd válni a helyzete. Mert hiába vannak a magas terményárak, hiába az értékesítés meseszerü lehetőségei, ha a földmivelő ember nem tud ruhához, csizmához, petróleumhoz, ezukorhoz és más nélkülözhetetlen czikkek- hez jutni. Az egyszerű, jámbor, könnyen hivő nép még annyira se tud védekezni e hiénák ellen, mint a városi lakosság. Ezért is dupla felelősség nehezedik a vidéki elsőfokú rendőri bíróságokra, a melyek a falu száz meg száz nyomorultul rászedett emberének ügyeivel foglalkoznak, A bajnak a gyökere azonban itt is abban van, hogy a megrögzött árdrágítókat enyhébben büntetik, mint azt a parasztlegényt, a kit mint ka . BTERNBERG K 150.BESZÉLŐGÉPEI lee‘. i • t-t- i i Ujtaiálmányu tölcsérnélküli ____________________________________ SL legjobbak ! „Etofon“ beszélőgép becsukható tetővel a legtökéBUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60 saját palota. "íesel>b
