Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-01-22 / 4. szám
2. Nagybányai Hirlap Í918. január 22. súlyozzuk, ugyanakor meg kell állapítanunk, hogy igen természetesnek találjuk a vámunió ötletének felmerülését. Természetes, hogy ezt a hatalmas támogatást, amelyben a németek bennünket részesítettek, a háború után is biztosítani kell a magunk számára. Nem kell azonban olyan eszközökkel és olyan módon biztosítani, amely előny a magunk hátrányával egyet jelent. Valami módot kell találni a fejletlen magyar ipar érdekeinek megvédésére, akkor örömmel üdvözöljük még a német vámuniót is. 163/918 sz. Felbivás a kereskedelmi vállalatok, pénzintézetek és az összesTipari üzemek munkaadóihoz, valamint az állami, törvényhatósági, községi, közalapítványi, vállalatok és hivatalokhoz, valamint az ipar törvény alá nem’tartozó, de ipari, illetve vállalkozás sze- rüleg űzött kereseti foglalkozások u. m. műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyszertárak, gyógyintézetek, drogueriák stb. munkaadóihoz 1. A m. kir. minisztérium 4790/917 M. E. sz. rendeletet bocsátott ki az alkalmazottak baleset és betegség esetére való biztosítását szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról. A rendelet értelmében bejelentendők az 1907 évi XIX te. 1-ső és 2-ik §-ában felsorolt alkalmazottak, u. m. munkások, segédek, tanoncok, szolgák, éjjeli őrők, cselédek, továbbá az üzemekben rendes munkabér mellett alkalmazott katonák és a katonai intézeteknél és űzemtelepeknél alkalmazott polgári'személyzet munkakeresményük ösz- szegére való tekintet nélkül. 2. Bejeletendők továbbá: tisztviselők, művezetők, könyvelők, levelezők, kereskedelmi alkalma- zottakrés^általában hasonló állásban lévő rendszerint havi, vagy évi fizetéssel alkalmazottak, ha a törzsfizetésük évenként 4800 koronát, illetve napi 16 koronát nem halad meg ; ugyancsak hasonlóan bejelentendők az*állami, törvényhatósági, községi a hősi bátorságnak szinte csodálatos példáját nyújtották úgy az ostromlók, mint a védekezők. A császár maga is ott volt mindenütt, a hol nagy veszedelem fenyegetett. A szultán is nagy buzogányával a markában tízezer janicsárját vezette, a kik e vad kiáltással: Alah Akbarj! iparkodtak bejutni a réseken. De még az ostromló sereg e szi- ne-javát is visszaverték a védekezők. Bizáncz sorsát aztán egy gyengén, rosszul őrzött kapu pecsé- teltermeg afsáncok’déli kanyarulatánál. Ott berontottak a törökök. Egyszer csak belül [a keresztények háta mögött hangzott fel a rémes kiáltás: Allah Akbar és ekkor a janicsárok egyszerre újabb rohamot intéztek a barrikádok ellen. A turbánnsok csordája hirtelen gyorsan'özönlött be a városba. Elérkezett az utolsó pillanat. Elég volt! Most vedd magadhoz Uram lelke- met — mondotta Konstantin császár és belerohant utoljára a véres küzdelembe és ismeretlen kéztől találva, ott roskadt össze a Róma kapui előtt, mialatt török csorda átgázolt holtestét. Csak később ismerték meg biborpalástjáról. A meghódított várost hamarosan elözönlötték a törökök. Mivel pedig többé sehol sem találtak ellenállásra, a kit találtak foglyul ejtették. A Szófia templomba több ezren gyűltek össze, mert azt hitték, hogy e szent helyen védelmet találnak. Ekkor aztán egyszerre csak hallották, hogy miképen döngetik a kaput a janicsárok. Engedtek és a barés közalapítványi vállalatok és hivataloknál alkalmazottak, amenyiben nyugdíj igénnyel nem bírnak és illetményeik részükre betegségük esetén intéz- ményszerüleg biztosítva nincsenek. Biztosítási kötelezettség alá tartoznak továbbá a színházaknál alkalmazottak tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak művészi, vagy egyéb működést fejtenek ki. 3. A munkaadók kötelesek mindazon alkalmazottaikat, kik 1918 január 1-én alkalmazásban állottak rendes bejelentési lapok felhasználásával az alkalmazottak személyi adatainak feltüntetése mellett az általuk pénzben, (fizetés, vagy bér, lakás háborús segély, drágasági, családi pótlék, beszerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és természetbeni (teljes ellátás, lakás, élelmezés mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmi cikkek, föld, vagy kert használat, állat tartás, stb.) élvezett összes javadalmazásokat a pénztárnak 8 napon belül bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak előzőleg be voltak e jelentve, vagy sem. Az előzőleg már bejelentett alkalmazottak bejelentésénél a bejelentendő lap tetején ráírandó a „Változás“ szó. 4. Az átlagos napi bérosztályok a következőleg állapíttatnak meg. I. napibérosztályba tartoznak, akik 2 K-ig, II. napibérosztályba tartoznak, akik 2 K-án felül 3 K-ig, IH. napibérosztályba tartoznak, akik 3 K-án felül 4 K-ig, IV. napibérosztályba tartoznak, akik 4 K-án felül 5 K-ig, V. napibérosztályba tartoznak, akik 5 K-án felül 6 K-ig, VI. napibérosztályba tartoznak, akik 6 K-án felül 7 K-ig, VII. napibérosztályba tartoznak, akik 7 K-án felül 8 K-ig, VIII. napibérosztályba tartoznak, akik 8 K-án felül 10 K-ig, IX. napibérosztályba tartósnak, akik 10 K-án felül terjedő beszámítható napi keresettel vannak alkalmazva. Heti fizetéseknél a beszámítható heti keresmény 7«-od része, havi fizetéseknél a beszámítható bár csapatok berohantak az Isten házába, gyilkoltak, foglyokat szedtek össze, letépték a keresztes ereklyéket ésa hadibárddal vagdalták össze a pompás ikonosztasz-t, amely előtt még tizenkét óra e- lőtt Konstantin császár imádkozott övéivel. A diadalmas szultán déltájban lovagolt be a városba. Azon a széles utón lovagolt végig, amely a római kaputól Sztambul szivébe vezet és onnan Szófiaszékesegyházig. A templom kapuja előtt leszállt lováról. Fölmarkolt egy kis földet és a fejére hintette. Azután belépett és némán, látszólag megilletődve állott meg a hatalmas kupola alatt. Egy katonán, aki épen azon volt, hogy egy szép aranykeresztet letépjen, kardjával végig vágott és kikergette. Ezután odament az oltárhoz, elhívta az ulemárt, felküldte a szószékre s felolvastatott vele néhány háborús mondatot a Koránból. Ezután sokáig imádkozott és elvégezte a szokásos mohamedán ájtatosságot. Ezzel vonult be az Izlani a Szófia-székesegyházba s most már a félhold ragyogott Bizáncz fölött. Azt mondják, hogy a mikor a török szultán bevonult a nagy székesegyházba, egy pap é- pen az offertoriumnál tartott a misében. Ebben a pillanatban érthetetlen módon megnyílt előtte a fal s a pap eltűnt Isten testével és vérével. A legenda szerint azon napon ismét ott lesz az oltárnál, a mikor a Hagia Szófiába ismét bevonul a keresztény ség. keresmény Väß-öd része, évi fizetéséből a beszámítható évi keresmény Väso-ad része alapján történik a napibérosztály megállapítása. Az átlagos napibér az I. napibérosztályban 1. 50 K a II. napi- bérosztályban 2. 20 K. a III. napibérosztályban 3. 50 K. a IV. napibérosztályban 4. 50 K. a V. napibérosztályban 5. 50 K. a VI. napibérosztályban 6. 50 K. a VII. napibérosztályban 7. 50 K. a Vili. napibérosztályban 9 K. a IX. napibérosztályban 11 K. A betegségi biztosítási járulékok az átlagos napibér 4%-a alapján a következők: Az I. napibérosztályban heti 42 fillér a II. napibérosztályban heti 72 fillér a III. napibérosztályban heti 1.02 K. a IV. napibérosztályban heti 1.26 K. a V. napibérosztályban heti 1.56 K. VI. napibérosztályban heti 1.86 K, a VII. napibérosztályban heti 2.10 K. a VIII. napibérosztályban heti 2,52 K. a IX napibérosztályban heti 3. 12 f. A betegségi biztosítási járulékok egész hétre fizetendők, ha azonban a munkaviszony nem egész hétre terjed ki, a járuléknak megfelelő hányada fizetendő. Minden megkezdett nap egész napnak számit. A munkaviszony megszakítása nélküli időleges szünetek figyelembe nem vétetnek. A heti járalékok fele részében a munkaadót, felerészében az alkalmazottakat terhelik. 5. Az 1907 évi XIX te. 50 §-ában betegség esetére megállapított segélyekre a biztosított tagnak a következő mértékben van igénye. A megbetegedés első napjától kezdve 26 hétig, az 50 §. 1. 2. és 5. pontjában felsorolt segélyekre. Táppénzre, ha a keresetképtelenség 3 napnál tovább tart a betegség 3ik napjától számítva. Az átlagos napibér 60%-ában. Az 1907 évi XIX te. 50 §-ában szülés esetére megállapított segélyek helyett a biztosított tag a következő segélyben részesül. Az idézett § első pontjában megjelölt szülészeti támogatás és gyógykezelésben. Gyermekágyi segélyben 3 hétig, az átlagos napibér 75 %-ában. Szoptatási segélyre azoknak a biztosított nőknek, kik gyermeküket szoptatják; a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át átlagos napibérosztály 50 %-ában,, de legfeljebb napi 2 korona összegben. A biztosított taggal egy háztartásban élő keresettel nem biró nem biztosított családtag részére szülészeti támogatás, gyógykezelés a lebetegedés első napjától kezdve pedig 6 héten át napi 1 kor. gyermekágyi segély. Azok a biztosított nők, akik gyermeküket szoptatni nem képesek, orvosi rendeletre ‘ szoptatási segélynek megfelelő csecsemő tápszerben részesülnek. Az 1907 évi XIX te. 50 §-a első bekezdésének 6-ik pontjában a biztosított elhalálozására megállapított temetkezési segély az elhalt tag járulékainak kiszámításánál alapul vett átlagos napibérösszegnek 30-szorosában jár. 6. Az 1907 évi XIX te. értelmében fizetendő betegs. járulékokat, balesetbiztosítási dijakat és tagsági igazolványi dijakat az Országos Pénztár alapszabályaiban meghatározott esedékesség szerint tartoznak a mnnkaadók a pénztárnak befizetni. A kerületi pénztár a munkaadónak tartozásairól az alapszabályokban megszabott időben fizetési meghagyást kézbesít, melynek értelmében a munkaadó hátralékos tartozásának 8 napon belül való megfizetésére a végrehajtási és büntető jogi következmények mellett lesz felszólítva. A fizetési meghagyás ellen a munkásbiztositó pénztárnál felszólalás adható be, melyben a pénztárelnöksége határoz. Az elnökségnek a felszólalás felől hozott határozatával meg nem elégedő munkaadó a kézbesítéstől számított 15 nap alatt pénztár székhelyére illetékes első fokú iparhatósághoz, tehát a rendőrkapitányi hivatalhoz előterjesztéssel élhet?
