Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-24 / 17. szám

Nagybányai Hírlap 3, agglegényekre is rákerül az idő, amennyiben igen magas nőllenségi adót hoznak be. A „Vasárnapi Újság“ április 15-iki száma számos szép harctéri fölvételeken kívül művészi raj­zokat közöl Baranski Lászlótól és Frank Frigyestől. Szépirodalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Gagyhy Dénes novellája, Szigma tárcája, Braun Lily regénye. Egyéb közlemények : Képek Washing­tonból s a rendes heti rovatok: A háború nap­jai, irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás, A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre öt korona, a „Világkróniká“-val együt hat koro­na. Megrendelő a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivata­lában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb új­ság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér, Miért kopasz a Badacsonyi? Erre a kér­désre, a mely bizonyára foglalkoztatott már min­denkit, aki a Balaton környékén járt, felel meg Kozma Imre a Jó Pajtás legújabb, áprils 15-iki számában. Benedek Elek képes gyermeklapjába e- zen kívül verset irt Benedek Elek, elbeszélést Zsol­dos László, regényfolytatást Szemere György, me­sét a kenyérfáról Schöpflin Aladár. Fábiánné Biccó Ilona szép képet rajzolt, Benedek Elek folytatja Ro- káné komámasszony, mulatságos kalandjait. Sok szép kép, érdekes Kis Krónika rovat, tarka mese, a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Fraklin- Társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 3 ko­rona, fél évre 6 korona, egész évre 12 korona. E- gyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhiva­tala Budapet, IV., Egyetem utcza 4. Anyakönyvi közlemények. Születtek: ápr. 11. dr. Lakatos Mihály városi orvosnak HM- degárd Mária Johanna, ápr. 17. Long Simon kis­birtokosnak Hugó nevű gyermeke. Elhaltak: ápr. 12. özv. Holló Mihályné bányászná, rk., 40 év, tüdőgümő, ápr. 14. Lupsa Pálné, erdőmunkás neje, gk., 20 év, tüdőgümő, Bócsa Vilmos üzlet­vezető gyermeke, rk, 5 év, agyhüdés, ápr. 16. Özv. lncze Mihályné, kisbirtokos, ág. hitv. ev. 78 év, szivhüdés, ápr. 19. Suman Györgyné ács neje, rk. 65 év, tüdőgümő. Kihirdetés alatt álla­nak: Bodnár Gusztáv diósgyőri és Sztretye Julia helybeli lakosok. 1917. április 24. ____JCAFFE RESTAURANT 'Bu dapest, vh. Erzsébet-kör út 27. j mmmm LVfcür'ikiBk fcaJLadKaao Egyrői-másról. Leszegezem, mert a megtörtént igazságnak megfelelőleg le kell szegeznem, hogy a Schumacher főhadnagy által rendezett művész estély rend­kívüli módon sikerült. Ebben külömben nagy ré­sze van a mi közszeretetben álló postafőnökünk­nek is, akiben — amikor e fajta dologról van szó — mindig nagy bizodalommal szoktunk remény­kedni, mert már tudjuk, hogy ahol ő, a szövevé­nyes és a nagy körültekintést, kiváló szaktudást, és ismeretet igénylő rendezői szerepet elvállalja, ott az anyagi és erkölcsi sikernek okvetlenül be kell ütni. A művész estet külömben még az is rendki- vüíévé varázsolta, hogy Józsi soha aktuálisabban nem húzhatta a „ Faggyú gyertyát égetek én “ mint ezen az estén. Erről, Szkicsák főmérnökünk nagy boszuságára, a villany világítás gondosko­dott. Soha se történt meg, hogy üzem zavar ép ilyenkor álljon elő, de most megtörtént, hogy este fél tíztől, tiz óráig, koromsötétségben kellett a hangverseny közönségének várakozni a máskülüm- ben ragyogó szép villany fellobbanására. Ennek a- zonban titokban a szerelmes párok, örültek mert a sötétségben kicsikarhatták még a boldogító ige­neket is és igy, mire a nagy világosság megérke­zett rendbe jöttek a szív ügyekkel is. Mi, kik már nem vagyunk szerelmesek, szintén kihasználtuk a kedvező alkalmat, mert a sötétben megszöktünk az étterembe; egy faggyú gyertyát a sótartóba szúrtunk és próbálgattuk, hogy miként fog majd hangverseny után a jó dr. Miskolczy féle bakator smakkolni. Én jól is jártam, hogy ez l a főpróbát megcsináltam, mert a pincérek a sötétben úgy ősz- s/.e kompromitíá'ták a folyó ügyeket, hogy a bor sehogysem konvéniált és azt tanácsoltam magam­nak, hogy csak sört rendeljek a hangverseny után, ha biztosítani akarom részemre azt, hogy ne négy­kézláb mászkáljak haza és riporteri kötelesége- met is becsülettel teljesítsem. S mivel a jó taná­csomat el is fogadtam, olyan nyil egyenesen vág­tattam haza reggel öt órakor a madarak csicsergé­se és a reggeli harangszó melleit, mint egy villás fecske s rögvest asztalomhoz ülve meg is irtani melegiben e beszámolómat addig, inig a bizonyos szánni sörök erjedésnek nem indultak. BÁNYÁSZAT. Osztálygyülés. Már a múlt számunkban jelentettük, hogy az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye­sület Nagybánya-Vidéki Osztálya e hó 14-én tar­totta meg közgyűlését. Most pedig az annak lefo­lyásáról felvett jegyzőkönyvet tisztünkhöz híven az alábbiakban közöljük. Jegyzőkönyv. Felvétetett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-Vidéki osztá­lyának Nagybányán, 1917. évi április hó 14-én dél­után 3 órakor a m. kir. bányaigazgatóság tanács­kozó termében megtarlott közgyűlése alkalmából. Jelen voltak : Farkas Jenő alelnök, György Gusztáv titkár, k. Pauer Victor ellenőr, Beregszászy Kálmán, Fá­bián Lajos, Lacheta János, Oblatek Béla, Stoll Bé­la, Váradi Albert és Veress József rendes tagok. Tárgysorozat: 1. ) Elnöki bejelentések. 2. ) Titkár jelentése az 1915/1916. évekről. 3. ) Pénztáros „ „ 4. ) Pénztárt vizsgáló bizottság jelentése. 5. ) Előirányzat az 1917. évre. 6. ) Tisztujitás. . 7. ) Indítványok. ad. 1.) Farkas Jenő alelnök mint elnök, szí­vélyesen üdvözli a megjelent tagokat, az ülést meg­nyitja. A jegyzőkönyv vezetésére a titkárt, mig an­nak hitelesítésére Oblalek Béla és Veress József urakat kéri fel. Elnök jelenti, hogy Neubauer Ferencz m. kir. ministen tanácsos, elnökünk, hivatalos áthelyezte- tés folytán városunkból eltávozott s ez alkalom­mal osztályunknál viselt elnöki állásáról, az osz­tályhoz intézett levelében lemondott. A titkár ál­tal felolvasott levél után elnök, szép szavakkal méltatja a volt elnök működését s ajánlatba hoz­za, hogy buzgóságáért tiszteletbeli elnöknek vá­lasszuk meg s táviratilag üdvözöljük. György Gusztáv titkár a következőkben ajánl­ja elnök javaslatát elfogadásra: Mélyen tisztelt közgyűlés ! • Osztályunk alakuló közgyűlése alkalmával 1901. évi január 19-én e teremben választottuk meg Neubauer Ferencz m. kir. ministeri tanácsos, kér. bányaigazgató urat egyhangúlag, nagy lelke­sedéssel elnökünknek, aki ezen tisztséget, meg­szakítás nélkül 1916. évi október 6-ig, vagyis kö­zel 17 éven át töltötte be, a mikor is Ő felsége magas kegye, a budapesti központi bányászati ügy­osztály élére állította s igy körünkből kénytelen volt távozni. Büszkeséggel tekintünk vissza elnökünk it­teni működésére, mert az ö személyi kiválósága, szaktudása,. tiszttársai irányában mindenkoron ta­núsítóit jó indulata teile lehetővé, hogy Osztályunk az ügyrendi szabályzatában kitűzött czéljának min­denkor oly sikeresen tudott megfelelni. Az O érdeme, hogy Osztályunk tagjai között a kívánatos kollegiálitás, a régi bányász szellem ébrentartása, az egymás irányában tartozó kölcsö­nös megbecsülés oly fokon állolt, hogy osztályunk kebelében egész elnökösködésének ideje alatt, a legkisebb dissonáncia sem fordult elő. Különös figyelemmel volt lovábbá, hogy Osz­tályunk a város közönségével az állandó jó vi­szonyt fentartsa s az érintkezést, különösen a ve­zetőkörökkel lehetőleg mentői bensőbbé tegye. — Hogy ezen czélját mennyiben sikerült elérnie, mu­tatták egyrészt az Osztály által rendezett társas összejövetelek, a melyeken városunk elite közön­sége mindenkor szívesen vett részt, — de mutat­ta másrészt, hogy Osztályunk, úgy városunk, mint Felsőbánya testvér városa részéről mindenkor a legmesszebb menő figyelemben, sőt állíthatom a legszívesebb támogatásban is részesült. Ez a benső összeköttetés tette nekünk tisz­telt közgyűlés lehetővé, hogy az 1912. évben a központi egyesületünk által városunkban tartott közgyűlést, mint az evvel kapcsolatos első önálló bányászati és kohászati kiállítást, oly disszel és pompával képesek voltunk megtartani, amelyre osztályunk mindenkor csak büszkeséggel tekint­het vissza. Természetes, hogy osztályunk, ily munkálko­dást csak is céltudatos, a kiváló személyi tulajdon­ságokat feltételező vezetés mellett fejthetett ki illetőleg érhetett el. Az elmondottak szives figyelembe vétele mel­lett azt hiszem, mindnyájunk érzelmeit tolmácso­lom akkor, a midőn kijelentem, hogy Neubauer Ferencz m. kir. miniszteri tanácsos urnák, mint volt elnökünknek, Osztályunk érdekében kifejteit, soha el nem múló nagy érdemeire való tekintet­tel az elnök ur által tett javaslathoz hozzájárulunk. A közgyűlés a javaslatot egyhangú helyes­léssel elfogadja s megbízza a titkárt, hogy a ha­tározatról volt elnökünket táviratilag értesítse. Az elnök ajánlja, hogy Özv. Szellemi Gézá- né-féle alapítvány évi 8 korona kamatait a felső­bányái m. kir. bányaiskola vezetőségének múlt évi 356 és a folyó évi 113 szánni átirat szerint az 1914 évről Ötvös Péter, — az 1915 évről Páska János és az 1916 évről Szász Béla Ml-ad éves szorgalmas tanulónak adjuk ki. — A kiutalás helyeslőleg tudomásul vétetik. Elnök a „Bánya“-czimü szaklapra az előfi­zetés megújítását kéri. — A közgyűlés a felhatalmazást megadja. — Elnök bejelenti, hogy a hadikölcsönre 200 koronát jegyeztünk s a kötvény a pénztárosnál van. Tudomásul vétetik. ad. 2.) Az elnök felkéri a titkárt az 1915 és 1916 évekről szóló jelentésének felolvasására. — Mélyen tisztelt Osztálygyülés! Harmadik éve már, hogy a reánk nehezedő nagy világháború teljesen megbénítva tartja osz­tályunk működését, úgy, hogy ezen két legutóbbi év alatt is, semmiféle érdemleges tárgy elintézés­re nem került, mint szakelőadások nem tartattak

Next

/
Oldalképek
Tartalom