Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-03 / 14. szám
1917. április 3. Nagybányai Hirlap pénz, értékpapír, arany- és ezüstnemü, zsebóra vagy egyéb drágaság. Élelmiszert tartalmazó csomagok burkolatára célszerű tenyérnyi nagyságú vörös papirost Ragasztani, hogy kiváló gonddal kezeltessenek. Szappan jegyek az egész országban. A budapesten székelő Olaj- és Zsiradékügyi bizottság kebelében az illetékes hatóságokkal. Elsősorban Köz- élelmezési Hivatallal tanácskozások folynak egy tervezet készítésre nézve, amely szerint az országban levő szappankészleíeket a lakosság közölt arányosan szét fogják osztani. Úgy tervezik, hogy vármegyénként és városonként az alispánok és polgármesterek bemondása alapján meg fogják állapítani a szükségletet, mig annak meghatározását, hogy az egyes megyékben vagy városokban fejenként és havonként milyen mennyiségű szappan jusson a lakosságnak, az alispánokra és polgármesterekre bízzák. A föld árának emelése. Nap-nap után e- melkedik a föld ára és az utóbbi hetekben létrejött birtokvásárlások már oly árakon történtek, hogy az agráriusok táborában is aggodalmat keltett ez a jelenség. Legutóbb Baranyában kelt el egy 100 holdas kisebb belsőséggel rendelkező birtok 220 000 koronáért, amiért a háború élőit csak 28.000 koronát kértek. Ez a hihetetlen értékemelkedés világos jele annak, hogy a föld még ma is a legkedvezőbb befektetési objektum. Az angol gazdák bajban vannak. Az angol élelmezési miniszter elrendelte, hogy: 1. A hétnek mind a hét napján kell dolgozni. 2. A vasárnapi munkát a templomban a szószékről kell elrendelni. 3. Éjjel-nappal szántani. 4. A tanult munkásokat nem szabad katonai szolgálatra behívni. 5. A polgári és katonai foglyokat gazdasági munkára kell felhasználni és a harctéri szolgálatra rendelt csapatokat is foglalkoztatni kell időnként a gazdaságban. 6. Nőket kell mezei munkára rekvirálni. Az élelmezési miniszter kijelentette, hogy még csak hat hét van hátra a földnek az i- dei terméshez való megnövelésére. A vasárnapi munkával egy hetet nyerhetnének. Minden gazdaságban motoros ekéket kell használni, amelyekkel a sötétség beállta után acetilénlámpás világosságánál lehet tovább dolgozni. Ez a szigorú rendelkezés már az u; tengeralattjáró-harcnak eredménye. A szabadságolt és fölmentett mezőgazdák foglalkoztatása. A honvédelmi miniszter napokban megjelent rendelete szerint a szabadságolt és felmentett mezőgazdák, ha saját sürgős gazdasági munkájukat elvégezték, a mezőgazdasági bizottságok által kireudelhetők azoknak rendelkezésére, akiknek földje megmiveletltnül áll. Népszámlálás Szerbiában. Szerbiában a katonai főkormányzóság népszámlálást tartott, a- melynek eredménye a következő : Szerbia meg szállott területe kereken 3,083 hektár, ennek nem egészen fele a mi kormányzóságunk alatt áll. A megszállott területen 1,373.511 lélek lakik, ebből 575.643 férfi, 797.868 nő. Az 1910-iki népszámlálás alkalmával a lakosság száma 2,911.701 volt. A hadsegély megvonása. A hadbavonul- tak segélyezett csládtagjaitól a hadisegély megvonandó, ha saját egészségi állapotuk, testi erejük és családi viszonyuknál fogva munkára mehetnének, arra felhivattak, de azt visszautasították. A „Vasárnapi Újság“ április 1-i számában nagyszámú harctéri képeken kívül sok szép képet közöl Szentpétervárról, Miklós cárról, Miljukovról. Egy másik sorozat a Műcsarnok most megnyílt kiállításának érdekesebb képeit közli. Szépirodalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Jakab Ödön verse, Szőllősi Zsigmond tárcája, Braun Lily regénye. Egyéb közlemények : cikk az orosz forradalomról s a rendes rovatok: A háború napjai. Irodalom művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világ krónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest IV. Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Tavasz az állatkertben. Mindenki örömére, nagy nehezen de mégis megjött a tavasz, a gyermekek már kikivánkoznak a szabadba s kezdenek az állatkertbe járni. Néhány nevezetes újság is történt itt, ezekről mond el Benedek Elek képes gyermeklapjában, a Jó Pajtásban érdekes dolgokat Gyula bácsi, több szép képpel. A magyar gyermekek lapjának április 1-i uj számába verset irt Váradi Antal, elbeszélést Falu Tamás, regényt Szemere György, Fábiánná Biczó Ilona szép képet rajzolt, Benedek Elek folytatja Rókáué ko- mámasszony mulatságos eseteit. Sok szép kép, kis Krónika rovat, tarka mese, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát A Jó Pajtást a Franklin Társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 3 korona, fél évre 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokai küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egye: tem utca 4. Anyakönyvi közlemények. Születtek: márc. 25. Cinta László molnár segédnek Sándor, márc. 25. Szilágyi Szilárd bányásznak Erzsébet, márc. 22. Román János bányásznak Mária, márc. 22. Böröczky Kálmán főmolnárnak Géza, márc. 28 Flórián Mária cselédnek Erzébet nevű gyermeke. Elhaltak: márc. 14 Darnai Péter napszámos, ref. 79 éves, városi kórház, agyvérzés, márc. 20. özv. Orosz Andrásné g. k. 60 éves, tüdőlob, márc. 26. Lázár Demeterné, bányász özvegye, g. k. 78 éves, végelgyengülés, márc. 26. Gyisa Mária, bányász gyermeke, g. k. 4 év, vizkór,- március 26. Rozsnyai Pál hadimunkás, ref. 48 év, városi kórház, szivhüdés, márc. 27. Kovács Elemér fodrász gyermeke, ref. 7 hó, tüdőlob, márc. 27. Galam- bosi Vilma házvezetőnő, gk. 24 év, tüdőgümőkor, márc. 28. Mihálka Gábor bányász gyermeke, gk., 5 hó, gümőkor, márc. 29. Marosán Jánosné, bányászná, rk., 39 év, szivhüdés, márc. 30. Gorgán Ilona bányász gyermeke, g. k. 29 napos, bélhurut. Házasságot kötöttek: márc. 25. Debreceni József fazekas és Petka Dominika, márc. 29. Gyúr György pincér nagysikárlói és Rótli Mária helybeli lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Zavacky József és Wakker Róza hélybeli lakosok. Egyről-másróL Nem csak szóbeszéd vagy ráfogás, hogy a hivatalnokok vannak a leggyatrábbul fizetve és ezért a legtöbbet kell nélkülözniük, hanem komoly, szomorú és igen megszívlelendő valóság. Ugyanis a napokban olvastam valamelyik újságból, hogy: e- gyik hivatalban a siri csendet — melyben csak a tollak sercegése hallattszott — nagy zuhanás zavarta meg. Az irodafőnöke azonnal megpillantja egyik alkalmazottat a földön elterülve, röktön felemelik s kérdik rosszul létének okát. Kisül, hogy a szegény ember már harmadnapja semmit sem evett, mert lévén neki csak 100 korona a havi fizetése, igy ebből nem képes kellőleg táplálkozni. Hivataltársai azonnal összepótoltak egy ebédre valót s elküldték azonnal e.bédelni. * * ♦,í Egyik csendes napon, midőn pihentek az á- gyuk is, az ütegnél nagy diskurzusba eredt két köztüzér és Miska az üteg-parancsnok hűséges legénye. Arról vitatkoztak, hogy níi is az a blokád, ami az újságban olyan nagy betűkkel van kinyomtatva. Azt mondja az egyik vitéz: Hát mi volna más az a blokád, mint egy nagy nagy német sziget, amelyre iáfutnak az angol hajók és azon elpusztulnak. Az nem igaz mondta a másik tüzér, hát te még azt se tudod, hogy a blokád egy nagy cetthal, amelyet a németek cdatereitek az angol vizekre és az minden angol hajót, ami elébe kerül, lenyel. Óh ti buták mondta Miska a harmadik, nagy fölénnyel, hisz a blokád nem más, mintegy olyan nagy német hajó, ami egész Angliát körül veszi, hogy onnét hajó se ki, se be nem mehet. Értitek most már, ez a blokád. Ugyancsak a Miskával történt: midőn az e- bédet vitte a figyelőbe az üteg-parancsnoknak, hirtelen nagy golyózáporba került. Észrevették a veszedelmet a figyelőben és rákiabáltak a Miskára, hogy feküdjék le, vagy bújjon el valami fedezékbe. Ám a Miska ügyet sem vetett sem a golyózáporra, sem pedig a figyelmeztető nagy kiabálásra, csak vitte sietve föl az ebédet a hegyre. Midőn odaért, az üteg-parancsnok kérdőre vonta, hogy miért nem bujt el, mig a veszedelem tartott. Erre a hűséges Miska vigyázz állásba vágta magát emi- gyen felelt: „Instálom alássan, az üteg-parancsnok urnák akkor az ebédje elhült volna.“ * * * Lóid Waterford nagyra volt a bátorságával’ Egy alkalommal egy társaságban kalandjait beszélte el s végül kinyilatkoztatta, hogy egy embertől semmi körülmény közt sem ijedne meg. Amint ezt mondta, egy idegen ur felkelt az asztal mellől és mosolyogva jegyezte meg: — Bizony szeretném a lord urat próbára tenni. Azzal vette kalapját és távozott. Angliában a rablók legveszedelmesebb faja az volt, mely álruhában megfordult a legelőkelőbb helyeken s úgy leste ki a kínálkozó alkalmat. Ilyen jómadár volt az az idegen ur is. Rövid időre ezután a lord, vidékre utazott. Útja egy erdőn vitte keresztül. Egyszerre egy férfi ugrik elő a bokrok mögül, megragadja a lord lovának zabláját, pisztolyt szegez a lord mellének és a legudvariasabban szól: Nemrégiben azt mondta a lord ur, hogy egy embertől semmi körülmény közt sem ijedne meg. Hát én ez úttal meg akarom mutatni, hogy mégis megijed. Adja ide a pénzét a lord ur, vagy lelövöm. Lord Waterford nem jött zavarba, rögtön feltalálta magát. A legnyugodtabban felelt: Most sem vonom vissza állításomat, s bizony öntől sem ijednék meg, ha a másik ember ott nem állana a háta mögött. A rabló önkéntelenül hátra tekintett csak egy pillanatra, de ez a pillanat elég volt a lordnak, hogy zsebéből kirántsa pisztolyát és egy jól célzott lövéssel ártalmatlanná tegye az ntonállót. Dohánv kis és külön- legességi áruda kezelőnő kerestetik azonnali belépésre, (caució képes) Ajánlatok fizetési igény megjelölésével Harácsek Vilmos Utódaihoz Nagybánya, nyújtandók be.
