Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-27 / 9. szám
X. évfolyam. Nagybánya, 1917. február 27 \~L: > \9.3zárn. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Blagyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1,50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8-ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAÍ NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztősbe: Hunyady JánOB-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: .Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házban a cinterem felől, bol az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. Hend lesz a lisztkiosztásnál. Régóta hangoztatott kívánságunk teljesedésbe megy. Elrendelte polgármesterünk, hogya lisztkiosztás ezután betűrendbe történjék. Elrendelte továbbá, hogya lisztkiosztás igazságosságát közélelmezési hivatalunk ellenőrizze. Ez a rendelkezés minden tekintetben általános és közmegelégedéssel találkozik, mert ki lesznek kerülve a rengeteg időpo- csékolás, a dulakodás, szóval mindazok a kellemetlenségek, amelyek a lisztkiosztásnál eddig felmerültek. Ezután tehát a kiosztás betűrendben történik és pedig olyan formán, hogy a kimérés mindig két napon át fog tartatni. A kiosztás első napjának délelőttjén, vagyis reggel 8 órátói déli 12 óráig azok kapják ki betűrendben lisztjeiket, kiknek nevük A, B, C, D, E és F betűkkel kezdődnek, délután 2 órától 6 óráig pedig a- zok, kik, G, H, I, J, K betűvel kezdődő ne- vüek. A következő vagy is a második nap délelőttjén 8—12 ig, sorra kerülnek az L, M, N, 0. és P betűsök, második nap délutánján 2—6 ig pedig az R, S, T, U, V. Z betűsök. Arany János. Arany János születésének száz éves évfordulója lesz folyó év március 2-án. Arany János élete a múlt század nagyobb részét foglalta le. Élete történetét megírták többen. Legkiválóbb Riedl Ferenc, Arany élete cimü 3 kiadást elért könyve, mely életrajzát költői remek leírásban ecseteli. Rövid lélektani rajza után müveivel és azok tartalmával foglalkozik kiváló szaktudásával. Gyöngyösi László munkája nagyobb részletességgel életrajzát tárja elénk. Mint az iró kinyilvánításából olvassuk: újságíró. Hogy az újságírók, melyik csoportjához tartozik, rögtön tisztába lehet az olvasó, midőn olvassa, Arany és Tompa benső világának rajzolását. — A lélektani rajz elárulja, hogy az orvostudományban, sem a lélek helyes aniiizésében nem otthonos. Az adatokat kellő bölcseleti vizsgálódásnak nem veti alá. A törvényszéki tanúvallomásokból tudjuk, hogy ellentétesek és mily kevés értékűek az egyéni vélemények, itt is mély lélektani belátás a törvényszéki orvostan és kellő tapasztalat nélkül a biró sem boldogul. Mennyivel nehezebb egy elzárkózott költő benső világát meg rajzolni. Müvei sem szolgálhatnak alapul a lelki világának teljes rajzolásához. Hiszen Szeneca is vizet prédiEzeknek a kiosztási szabályoknak pontos betartására mind a két hatósági bolt utasítva lett. Nagyon sok panasz esett arról is, hogy a liszt, minőségileg nem osztatott fel igazságosan a kimérők által, amennyiben a protekcióval rendelkezők talán több fehér liszthez jutottak amazoknál, akik a lisztkimé- rőkkel semmi néven nevezhető nexusban vagy jóbarátságban nem voltak. Ennek a körülménynek az ellenőrzése is meg fog történni, még pedig olyan formán, hogy a kimérések alkalmával a köz- élelmezési hivatal kiküldöttet fog kirendelni mind két hatósági boltba. A kiküldött őrködni fog a felett, hogy a betűrendes kiosztás betartassák, valamint hogy a közélelmezési hivatal által esetleg hirdetményileg is megállapított mennyiség és minőség pontosan kiadassák minden egyes egyénnek, sőt, ha a szükség úgy kívánja, ki mérési jegyzéket is vezet arról, hogy ki mennyi és milyen minőségű lisztet kapott. A fent elmondottak szerint régi óhajtásunk tehát teljesülni fog. Most már csak rajtunk a sor, hogy az életbe lépő rendet mi is betartsuk és alkalmazkodjunk a felállított szabályokhoz, mert ha rendetlenek leszünk a megjelenésben, túl követelők a kált és bort ivott. A költő mint a színész vig és szomorú előadásra egyaránt képes. Hajlandósága, temperamentuma szerint majd ehhez majd ahhoz nagyobb. Az ifijukorban más a költő világ nézete. Más a férfi és más az öregedő korban kedély állapota. Ez a kedély állapot majd optimistává, majd pessimistává teszi, vagy mint Arany, az a- rany közép utón marad humorával, józan okosságával. Aristoteles elveit követi, midőn a közép u- ton halad. Aristoteles például a hőst is úgy definiálja, hős az, ki se vakmerő, se gyáva. Aristoteles poétikájának elvei és szerkesztési szabályai, összes nagyobb müvein végig vonulnak, Balladái és eposzai drámai szerkezetűek. A drámai előadást mint Petőfi, angol eredetiben tanulmányozta Seks- pir müvein. Tapasztalatot szerez a színpad deszkáin, hogy a közvélemény kívánalmaival is tisztában legyen. Tanit az iskolában. Itt megismerkedik alaposan az ifjúság lelkivilágával. A néppel mint jegyző és biró jő szoros érintkezésbe. Mint biró a tárgyalásokon a magyar nép lelkét ismeri nieg. Vándorlásaiban, vidékekkel és szokásokkal ismerkedik meg. A kartársai és irodalom barátaival való ismeretsége alakítja reális felfogását. Szerkesztői munkássága, a legkülönbözőbb emberi felfogásokkal hozza érintkezésbe. — A munkáját nem hirjogos határon, ezzel magunknak mit sem használunk, ellenben az elöljárókat súlyos és felelősség teljes munkájukban hátráltatni fogjuk. Jogos sérelmek és panaszok mindenkor a legnagyobb előzékenységgel intézteinek el, erről személyes tapasztalatokat is volt már szerencsénk szerezni. Óva intjük tehát közönségünket az esetlegesszemélyeskedésektől mert — bár sajnosán is esik, hogy itt megjegyezzük, de ép jelen voltunk akkor, amikor egy magát úri embernek tartó valaki, a közélelmezési hivatal vezetőjével olyan vitába bocsátkozott, amelyhez joga, még abban az esetben sem volt, ha csakugyan és igazán valaki lett volna. A hivatalnok, legyen az közélelmezési, megyei, vagy állami, nem azért van a nagy közönség szolgálatára rendelve, hogy azt vérig boszantsuk, hivatásának teljesítésében gátoljuk, hanem, hogy tiszteljük és becsületes közszolgálatában támogassuk. A buvárhajóharc körül. Amikor a világháború megindult, egy pár szakemberen kívül bizonyára nagyon kevesen gondoltak a buvárhajókra és még kevesebben sejtették, hogy ezekre vár a nagy feladat; a tengeri hatelen alkotja, hanem bölcsességével hosszú időközökben alkot, hogy annál többet alkosson nemzetének, tehát munkája is azt mutatja, hogy az emberi lélek egészségtanával nemcsak tisztában volt, hanem azt gyakorlatilag is alkalmazta. Sokkal többet használ az emberiségnek, ki nem gyorsan agyondolgozva éli le magát, mert Dr. Mathews Vilmos csikagó ékesszólás tanára szerint az agyat ép úgy mint a földet parlagon is kell hevertetni, hogy jó termő erőben maradjon. Arany élete és családi viszonyait nem fejtegetem, mert messzevezetne tárgyamtól, hanem tovább vizsgálom nyelvének alkotását. — Arany, korában látta a rohamos nyelvújításokat, ezekre nem hosszú, vitával, hanem müveivel felelt.Megismerkedett Károlyi, Pázmány, Gyöngyösy, Csokonay, Kisfaludy, Gvadányi, Petőfi, Faludival illetve ezeknek egy sereg régi munkáival és kézirataival. Mikor a régi nyelvet és nép nyelvét összeegyeztette, megállapította, hogy mit vesz át a régi nyelvből. Versalakban legváltozatosabb magyaros formákat kereste. A versek tervezetét illetve vázlatát mindig előre kidolgozta. Mint egy hadvezér jó tervvel lépésről lépésre hódította meg a közvélemény csatatereit. Magyar költészet lángeszű hadvezére volt, oly bölcsességgel mint Hindenburg. Hiszen Michel An-
