Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-03 / 1. szám

4. Nagybányai Hirlap 1917. január 3. Egyről-másról. Mi sem boszantja legjobban az írókat, mint egy egy sajtó hiba, különösen ha olyan helyre esik, hol egész más értelmet ad az eredeti gondoláinak. E felelt már sokat, de nagyon sokat tépelődlünk s igyekeztünk is, de még keményen igyekezni is fogunk halálunk órájáig ezek ellen a veszedelmes jószágok‘ellen küzdeni és védekezni. Nekem most az egyszer nem ezzel gyűlt meg a bajom, hanem még ennél is nagyobbal, mert olyan hiba esett meg, amely már nem is reperál- ható. A szerencsétlenségem nevezetesen a körül kulminál, hogy egyes laptársaink szerint most uj esztendőben dupla, fizetést kapunk mivel igy volt ez az 1867-iki koronázáskor is. Persze a laptársaink, kik ezt közölték, abban az ésszerű gondolkodásban ringatóztak, hogy az a precendens a mai előre haladt napjainkban még inkább teljesedésbe mehet, mert hát az emberiség mindig előre halad és nem vissza felé. Ebben nekik teljesen igazuk van, én is aláírom. Ellenben, ha ennek a végtelen nagy horderejű és kifejezetten na­gyon zsebbe vágó dolognak a mélyébe illettve a veséjébe néztek volna jobban és fegyelembe vették volna, hogy akkor háború nem volt és figyelembe vették volna, hogy akkor osztrákok voltak a hiva­talnokok és figyelembe vették volna, hogy akkor sokkal de sokkal kevesebb volt a hivatalnok és végül figyelembe vették volna, hogy akkor sokkal de sokkal kevesebbek voltak a fizetések is, bizo­nyára reá jöttek volna árra, hogy ez ma lehetetlen. Le­hetetlen pedig azért, mert ma háború van, a há­ború pedig minden vonalon csak a destruktiv erőt fejti ki, csupán az öldöklőszerek mezején működik konduktív erővel. A szép precendensnek tehát lőttek! még pedig a 42-őssel ! Ezt én tudtam, de meg az Esti Újságból is olvastam, igy mint fontos, de igen fontos hirt lapunknak múlt számába meg is írtam segyuttal közöltem is a pénzügyminiszté­rium egy magas állású tisztviselőjének a követke­ző nyilatkozatát: — „Az elterjedt hírről én is hallottam. Azt hiszem, onnan ered a hír, hogy 1867-ben a koronázás után három hónapon keresztül két­szeres fizetést kaptak az állami hivatalnokok. Egész határozottan mondhatom, hogy most nem lesz igy, legalább eddig még semminemű hiva­talos utasítást nem kaptunk arra, hogy dupla fi­zetést kapjanak az-állami alkalmazottak. Valószí­nűtlennek tartom, hogy az állam alkalmazottai­nak ilyen megajándékozásra gondoljanak, mert elsősorban nincs rá kellő fedezet, másrészt pedig az erre vonatkozó rendelkezésnek már régen itt kellett volna lennie, hiszen csak pár nap van már az uj évig.„ S mi történt, ? a nyomda ezt a hirt kiszedi, de kihagyta, mondván : úgyse fér be a 8 oldalra, igy több más egyébbel portopásra tétetett. Persze én aztán nagyon dühős lettem, mert hát nyomda a szerkesztőnek nem dirigálhat, hiszen ezen a ci- men kilehetne hagyni a vezércikket is stb. A min­dent kisegítő és megengesztelő vigasz a végén az lett„ Sohse tessék haragudni, igy legalább boldog lesz a tisztviselők karácsonya, mig ha betesz- szük még a mi szedő körmöcskénket is megszid­ták volna stb“ Igaza van magának Szedő barátom, felelém, de itt más baj van. Nekünk hivatalnokoknak, ke­vesek kivételével az a tulajdonságunk, hogy mi ilyen dolgokra hitelezni is szoktunk ám ! Mi lesz most már velünk, akik a fizetés dupláját előre elköltöt­tük ? Itt aztán mind a ketten el hallgattunk, mivel hát mindkettőnknek igaza lett. * * * A mozira nem jól kezdődött az uj év, mert a hétfő estéli dráma filmjének utolsó képe nagyon rakoncátlan volt, minden percben elszakadt. So­kan mái kezdtek türelmetlenkedni és egyesek bo- szankodni is. Józsi prímás látva a szorongatott helyzetet, kiengesztelte a nagyközönséget, mnrt o- lyan talp alá valókat húzott, hogy a végén többen már a felett tépelődtek : miért is emberelte meg magát a film és miért nem szakadozott tovább is. Lám-lám, hiába van háború, úgy néha-néha még a Józsi szárazfája is kívánatossá válik. * íj: * A brassói ügyvédi kamara hazafias, sőt a tör­ténelemben is megörökítésre méltó határozatot ho­zott a múlt napokban, amikor egy néhány oláh firkálist, kik megfeledkeztek arról, hogy k a ma­gyar Hazának fiai, és. hogy valamikor mint ügy­védek fel is esküdtek a magyar törvényekre, a be­törő ocsmány oláh haramiákhoz szegődtek, azok­nak szolgálatába állottak s a kiverés alkalmával át is szöktek. Ezeket a bitangokat és hazaárulókat a nevezetes haíározat örökre megfosztotta az ügy­védségtől. A hazafias határozatot megnyugvással vesszük tudomásul. Eladó ! 10 méter hosszú, de két da­rabból álló (6+4) vastag gum­im cső, mely szivattyús kútra al­kalmazható, jutányos árban eladó- A gummi cső sárgaréz csavarok­kal és szóróval is el van látva. Lapunk kiadóhivatalában bármi­kor megtekinthető. a „Nagybányai Hírlap“ kiadóhivatalában, Nagybányán, négy féle alakban, az összeg előleges beküldése mellett megrendelhető. L alak: Magában foglalja az 1914 évi XL111 t.cikket szószerinti szövegben a végrehajtási rendelettel egybeosztva. Ára 3 korona. II. alak: Tartalmazza az 1914 évi XL111 t. cikket betüsoros alakban feldol­gozva, a több példányos beadványok ki­számítási táblázatával. Ára: 1 K 60 fill. III. alak: Falra függeszthető kivonat az 1914 évi XL11I t. cikkből, Igen köny- nyen kezelhető összeállítás. Ára: 40 fillér. IV. alak: Tartalmazza nem csak az 1914 évi XLI11 t. cikket, hanem a régiek­ből hatályban maradt részt is. E könyvecs­ke tartalma betűrendes alakban van feldol­gozva, több példányos beadványok kiszá­mítási táblázatával kiegészítve. A teljes il­letékek Va és V* részekre kiszámítva, ket­tős bélyeg illeték alá eső beadványok és határozati illetékek összeszámítva stb. Ára 2 korona. Tanulók a Hirdetéseket jutányos áron fölvesz a kiadóhivatal. 1917. évre szóló nagy falinaptár melyen az uj postadijak és az uj bélyeg-fokozatok is felvannak tüntetve, la­punk kiadóhivatalában 15 fillérért kapható. Vidékre portómentes küldéssel 20 fillérbe kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom