Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-04 / 49. szám

1917. december 4. 3. Nagybányai Wancze készülődését a kiürítésre stb. Baranski László pompás rajza a budapesti háziezred egy hőstettének emlékét T. ' 'ti meg. Szépirodalmi ol­vasmányok : Pékár Gyu’a regénye, Szabolcsira Mi­hály verse, Nagy Lajos novellája, Szőilősi Zsimond tárczája, Bállá Mihály regényes czikksorozata az amerikai dollárkirályokról. Egyéb közlemények; Farkas Zoltán czikke Ródineről (képpel) és a ren­des heti rovatok. — A „Vasárnapi Újság" előfize­tési ára negyedévre 750 korona, a „Világkróniká,,- val együtt 8 50 kor. Megrendelhető a “Vasárnapi Újság,, kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem- utczg 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép szá­mára, félévre 2 korona 40 fillér. Anyakönyvi közlemények. Születtek nov 12. Tonisa Illés napszámosnak Eufrosina ;■ nov. 11. Nyisztor János főpincérnek Olga ; nov. 17. Káhán Ida házvezetőnőnek Gizella ; nov. 18. Babics László bányásznak Róza ; növ. 25. dr. Vámos Antal ügyvéd­nek Olgaf; nov. 29. Kezán György bányásznak Adám nevű gyermeke. Elhaltak: nov. 18. Csór János- né nyomdász neje, gk., 37 év, tiidögömö ; nov. 18 Pap Demeter bányász gk., 41 év, tüdögőmő ; nov. 22. Rettegi Lajosné ref., 38 év, agyhüdés; nov. 20. Hotye Dömötör gk., 45 év, tüdögömö ; nov. 22. Skripecz András mosónő gyermeke, rk., 4 év, agyhárgyalobb . nov. 20. Perl Margit izr., égési sebek; nov. 25. Őzv. Szmetán Antalné bányászná, rk., 72 év, csontszú ; nov. 24. Özv. Papolczi Lajosné bánysz- né, rk., 68 év, agyhüdés; -nov. 25. Id. Hobán Já- nosné napszámosné, gk., 70 év, tüdőgyuladás: nov. 26. Mocsirán Lászió bányászná, rk., 51 év szivlnidés ; nov. 20. Dana Gedeon kerékgyártó, ref., 56 év, tüdővész; nov. 26. Busumán Dömötör nap számos, gk., 55 év, városi kórház, hugyvérüség; nov. 28. Laboda Károly rk., 7 év, tüdögőmő; nov. 28. Freud József czipész-segéd, izr., 17 év, tüdő- glimő ; nov. 29. Kovács János szigyártó, ref., 55 év, szívbaj; nov. 29. Kezán Ádám bányász gyer­meke, gk., V4 óra, gyengeség; nov. 29. Böhm János rk., 81 év, végelgyengülés. Házaságot kötöttek: nov. 17. Marosán Péter bányász és Petrilla Rozina helybeli ; nov. 20. Kálmán Ferdinand szobafestő és Szalontai Jolán helybeli ; nov. 23. Fekete György járdasepregető és Mol- dován Paula helybeli; nov. 25. Balázs Gá­bor napszámos és Rogozsán Parászka helybeli; nov. 25. Gönczi János bányász és Plpp Mária helybeli ; szept. 17. Skripecz Péter Pál asz­talos-segéd és Kahl Hidegard wieni; nov. 28. Preiszler ígnácz ügynök, trén katona és Lázár Ró­za helybeli, lakosok. Egyről-másról. Hónapokkal ez előtt megrendelt hadi bakan csomat végre megkaptam. Rögvest szolgálatba is állítottam, mert bizony már nagy szükségem volt reá. Ám de amint veszem észre cseberből veder­be kerültem, mert — habár a bakancs sokkal ol­csóbba is került mint egy ide valósi bakancs vagy cipő, mégis sokba fog kerülni mivel a ba­kancsok viseléséhez sokkal több erő keli. A kü- lömbözetet tehát duplán, triplán erőfejlesztőre és gyarapítóra kell fordítanom, ha a drága, megpat­kolt és kiszegezeít eráris bakancsot elviselni aka­rom. A mint pedj'g veszem észre e tekintetben bajok lesznek, mert a lisztadagot nem emelik fel 8 kiló­ra mint ahogy vártuk, hanem leszálitják 7 kilóról 5 és valamire. Ugyan e sorsra jutunk a cukrot, paszulyt, zsírt és mindenféle energia pótlót illető­leg. így tehát a bakancsokkal valószínűleg meg­fog gyűlni a bajom, csak úgy ne járjak velük mint hajdan a bagdadi Kászem. Különben senkinek sem tanácsolom, hogy ve­lem kötődjék, különösen mikor dohány kiosztás lesz, mert ha valakinek a tyukszemecskéjére talá­lom ereszteni, hát a csillagos szép menyország­nak ép a kellős közepébe fog látni abban a mi- nutában, amelyben bakancsaimmal érintkezésbe lép: * * * Ha a jelek és számításom nem csalnak úgy gondolom és érzem, hogy nem sokára béke lesz, még pedig részletekben. De hát ez nem baj, rész­letekben is elfogadjuk, csak mielőbb jöjjenek a részletek. A hadüzenetek is részletekben jöttek; minden félórában egy kávés kanállal. Legelőször a muszkatszomszéd tette le a lan­tot, óh ! mily boldogok, vájjon mi mikor tehet­jük le ? Legközelebb a talián sógor kerül sorra, mert már szorul a nyaka körül a hurok. Puszi pajtásai biztatják ugyan körmük szakadtáig, ám de ez nem sokat ér, mert hát mi az ördögnek vitték volna el a mi drága szép nagy harangunkat, ha nem azért, hogy a nyaka közé suhintsanak vele a sógornak. Várják keményen az amerikai segítő több milliós hadsereget. Na bizony azt elvárhatják, hi­szen még csak most szervezik a hadsereget, s majd azután fognak sorozni, és csak sorozás után fogják betanítani-és csak a . több rendbeli meg­gondolás után útnak indilani. Tehát, hogy az a- merikaiak mikorra lesznek itt, azt csak egy dip­lomás jövendő mondó tudná körül-belőlegesen, meghatározni. Én nem vagyok jövendő mondó, de előre megjósolom, hogy az a több milliós amerikai had­sereg soha sem fog az európai harctereken meg­jelenni, mert addigra mi úgy kiporozzuk az án- tánt uramék bugyogóját, hogy térdre hulva, össze­tett kezekkel fogják ki kunyorálni a békét. * * * A múlt héten kétféle közgyűlés is volt. Egy I vármegyei és egy városi közgyűlés. A vármegyei közgyűlés minket csak annyi­ban érdekelt, hogy a városi orvosi választás ügyé­ben dr. Makray Mihály polgármester felebbezését alutasifották. Városi közgyűlésünk azonban a tűzifával foglalkozott és csavarintott ismét egyet a présen vagyis ismét emelte a fa árát. Mától kezdve tehát egy köbméter tűzifa ára 35 K. 50 f vagyis egy ől 142 korona. A zöldkönyvesek fáját is szekeren­ként 23 koronára emelték. Most már kedves pol­gártárs ehefel sült szalonnát, de csak akkor, ha a megválasztandó uj városi orvos fogja rendelni mert 23 koronás fánál sütött 16 koronás szalon­nát csak akkor lehet megrezkirozni, ha azt orvos rendeli. Nyilttér. Az ezen rovatban foglaltakért a szerkesztő nem vállal felelőséget. Szerény tudomásom szerint egyik másik keres­kedő ur azért lett felmentve a katonai szolgálat tel­jesítése alul, hogy itthon a köznek javát szolgálja Tudomásom szerint Radó Dezső főtéri kereskedő ur is egy ilyen felmentett kereskedő. Radó ur azonban a felmentés folytán reá háramló köteleségét nem teljesiti, hanem e he­lyett az árut, nevezetesen a sót, amely éppen a legfőbb jogcíműi szogált felmentésére, eltitkolja és csupán azoknak juttatja, akiket erre az ő fel­mentett magas személyisége megbízhatónak tart. És ha valaki — mint például nőm megmerészel­te kérdezni, hogy sót miért nem ad, mikor ép az előbbi percben is adott, gorombán és durván válaszolt mond ván :„ én nem gazdagodok meg és nem leszek úrrá a maga vásárlásaiból" stb Tisztelt Radó Ur ! Kiakarom kerülni, ne­hogy velem is gorombáskodjék mint a feleségem­mel s nekem is rizst, gyöngykávét ajánlgasson. E- zért kérdem itt, a mélyen tisztelt nyilvánosság e- lőtt, hogy miért nem adott feleségemnek sót ak­kor, amikor az előtte jelenkezőnek is adott, sőt nehány percei utána a feleségem által küldött mo­sónőnek is kiszolgáltatta a sót. Feleljen tehát erre a kérdésemre és indokol­ja a feleségemmel szemben elkövetett nem illő cselekedetét s egyszersmind hozza tudomásomra azt a jogcímet; amely alatt ön a felmentetettek- nek juttatott jogot élvezi, ha nem az lenne, amely- szerint ön tartozik az itthon maradottakat tisztes­ségesen és becsületesen kiszolgálni. Nagybánya, 1917. december 1. Bakcsy József. ADAKOZZUNK a ItóMan megvakult katonák javára. Hadikölcsönt jegyezni minden magyar embernek kötelessége. Igyekezzünk tehát, hogy a hadikölcsön jegyzésétől el ne késsünk. Aki tehetné és még sem jegyez hadikölcsönt, az, az ántánt cimborája!

Next

/
Oldalképek
Tartalom