Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-16 / 42. szám
2. Nagybányai Hírlap 1917. október 16. Kiegészítő szabályok. 23. §. A 13—22. §-ok végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. Büntető rendelkezés. 24. §. Aki közszükségleti cikket a jelen rendelet ellenére hoz foigalomba, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyiségé, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. III. Üzleti korlátozások. 25. §. Annak, aki a 13. §. alá eső cikk á- rusitását mint ügynök vagy alkusz közvetíti, nem szabad eljárásáért a rendes kereskedelmi forgalomban szokásosnál aránytalanul magasabb díjazást kikötnie. Ugyanez ál! a bizományos részéről, valamint a megbízóval szolgálati viszonyban nem álló megbízott részéről, a megbízóval szemben kiköthető dijak és felszámítható költségek tekintetében. Aki ezt a rendelkezést megszegi vagy kiját- sza, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig (erjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ily kihágás esetében a fé! a díj leszállítását követelheti, a kifizetett díjtöbbletet pedig visszakövetelheti. E követelés 6 hónap alatt elévül. 26. §. Továbbeiadásra szánt olyan cikkre, amely a jelen rendelet 13. §-a alá esik, zálogkölcsönt csak azok részére szabad adni, akik a jelen rendelet értelmében az illető cikk forgaiombahoza- talával foglalkozhatnak vagy ily cikket forgalom- bahozatal céljából beszerezni vagy ásusitanl a jelen rendelet értelmében egyébként jogosultak. A továbbeiadásra szánt olyan cikkre történő záloghitel nyújtásánál, amely a 13. §. alá esik, az Osztrák-Magyar Banknak az ügylet megkötésekor érvényben levő váltóleszámitolási kamatlábát 2%>- kal meghaladó kamatlnál magasabb kamatot és a szokásos, de nem. tulmagas jutalékokon felül más mellékszolgáltatást, különösen a készlet értékesítéséből várható nyereségben való részesedést kikötni tilos. Az ezzel ellenkező kikötés az ellenszolgáltatásnak a megengedett mértéket meghaladó részére nézve érvénytelen. Ha a zálogkölcsönt adó fél ilyen kölcsönök nyújtásával iparszerüleg foglalkozik, vagy ha a hitelezett összeg kétezer koronát meghalad, a szerződést írásba ! éli foglalni és abban a felek megnevezésén s a hitelezett összeg és a zálogtárgy megjelölésén felül felkeli tüntetni a kikötött ellenszolgáltatásokat és az ügylet egyéb lényeges feltételeit. Írásbeli alak hiányában az ilyen ügylet érvénytelen. A jelen §. szabályait megfelelően alkalmazni kell a beraktározási vállalatoknak azokra az ügyleteire is, amelyekkel a náluk beraktározoít és a 13. §. alá eső közszükségleti cikkekre a beraktározó félnek e tőle kapod Eladási megbízás alapján előleget nyújtanak. Aki a jelen §. rendelkezését megszegi vagy kijátsza, az, amennyiben' cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Ha pedig a fél a készlet értékesítéséből várható nyereségben való részesedés kikötését tiltó rendelkezést szegte meg vagy játszotta ki, hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés mindegyik esetben kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. A jelen §. rendelkezései az 1881 : XIV. törvénycikkben szabályozott kézizálog kölcsönügyletekre nem vonatkoznak. IV. Láncolatos kereskedés és egyéb visszaélések büntetése 27. §. Aki üzleti tisztességbe ütköző eljárással különösen az árunak a fogyasztóhoz jutásához nem szokásos és nyilvánvalóan szükségleien közbenső kereskedéssel (láncolatos kereskedés) közszükségleti cikk árának drágulását idézi elő. az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyerességnek a mennyisége, a- melyet a tetles cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Az 1. bekezdésben meghatározott kihágás e- setében a bíróság elrendelheti, hogy az ítélet az eset körülményei szerint indokaival együtt, az elitéit költségén, a bíróság részéről meghatározott egy vagy több belföldi lapban, esetleg más módon is közzététessék. Az 1914 : XL1. t.-c. 32. és 33. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. 28. §. Aki közszükségleti cikk továbbeladá- sá :ál olyan ellenszolgáltatást köt ki vagy fogad el, amely a beszerzési árt, a felmerült költségeket és a rendes kereskedői hasznot aránytalanul meghaladja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a nieny- nyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ily kihágás esetében a vevő az ár leszállítását követelheti, a kifizetett ártöbbletet pedig az eladótól visszakövetelheti. E követelés 6 hónap a- latt elévül. A jelen §. első bekezdésében meghatározott kihágás miatt nincs helye büntető eljárásnak, ha a követelt vagy elfogadott ellenszolgáltatás az árunak a hatóság által megállapított legmagasabb á- i'át, ha pedig ily ár megállapifva nincsen, az árvizsgáló-bizottság által közzétett vagy az illető ki- hágási ügy alkalmából az eljáró közigazgatási hatósággal közölt tájékoztató árt meg nem haladja. 29. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s tizenöt napig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki sajtótermékben közszükségleti cikk vételére, eladására vagy közvetítésére vonatkozó ajánlatot cégének (nevének) és üzleti telepének (lakásának) megjelölése nélkül hirdet, valamint az is, akinek ily tárgyú hirdetése a valóságnak meg nem felelő vagy tévedésbe ejtésre alkalmas adatot tartalmaz. 30. §. Aki számlában, körlevélben, szállió- jegyen, árut kisérő iratban vagy hasonló üzleti i- ratban avagy üzleti könyvekben közszükségleti cikk árát vagy árának meghatározására nézve lényeges körülményt tudva hamisan vagy hiányosan jegyez, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 31. §. Aki közszükségleti cikkeknek forga- lombahozatal céljából történő beszerzésénél az eladó részéről követelt árnál és ha az eladó határozott árt nem követel, a hatóság részéről megállapított ár hiányában az addig szokásos árnál a- ránytalaiiul magasabb ált vagy ellenszolgáltatást igér, vagy ad, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 32. §. A lakosságnak életszü!iségleti cikkekkel ellátásáról és az árdrágító visszaélésekről szóló 4207/915. ME. számú rendelet 15. §-ában, 16. §-ának 1. pontjában és ezzel összefüggőig 5. pontjában, végül az idézett rendelet 17. §-ában meghatározott azon kihágásuk büntetése, amelyek a jelen rendetet életbelépése után követtetnek el, hat hónapig terjedhető elzárás és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. V. Vegyes és záró rendelkezések. 33. §. A jelen rendeletben meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. ál- lamrendőfségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 34. §. A jelen rendeletben meghatározott kihágások esetében az árura, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye- Az elkobzott áru értéke a felmerült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. 35. §. §. A közigazgatási hatóságok és bíróságok az előttük folyamatban levő eljárást nem függeszthetik fel abból az okból, mert az árvizsgáló bizottság, amelyet a jelen rendelet értelmében meg kellene hallgatniok, még nincs megalakítva vagy időlegesen nem működik. A bizottsághoz intézett megkeresésében a hatóság a vélemény közlésére megfelelő határidőt szabhat, amelynek eredménytelen eltelte után az eljárást folytathatja és a szükséges tájékozódást a központi árvizsgáló-bizottságtól vagy alkalmas szakértők meghallgatása utján szerezheti be. 36. §. A jelen rendeletnek Horvát-Szlavonor- szágokra kiterjedő rendelkezéseit, amennyiben végrehajtásuk nem a központi kormányt illeti, ott a bán hajtja végre. Amennyiben ez a rendelet a Horvát-Szlavon- országokra kiterjedő rendelkezésekben olyan jogszabályokra utal, amelyeknek hatálya Horvát-Szla- vonországokra nem terjed ki, helyettük ezekben az országokban az otlani jogszabályok irányadók. Horvát-Szlavonországókban a helyi átvizsgál ló-bizottságok és Zagrebben szervezendő országos árvizsgáló bizottság megalakítása iránt a bán intézkedik. Horváí-Szlavonországokban a 4. §. harmadik bekezdésében említett érdekképviseletek és testületek helyett az ottani megfelelő szervezeteket kell érteni. 37. §. Ez a rendelet 1917. évi október hó 15. napján lép életbe. Akik a jelen rendelet életbelépésének idejé
