Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-09 / 41. szám
2. 1917. október 9. összhangba hozza és szükség esetében hatályon kívül helyezi a helyi árvizsgáló-bizottságok által megállapított tájékoztató árakat; ilyen árakat saját hatáskörében közvetlenül maga is megállapíthat. Az általa kötelezően megállapított tájékoztató árakat közzéteszi és a helyi árvizsgálö bizottságokkal közli. 8. §. A központi érvizsgáló-bizottság elnökét, az elnök helyettesét, valamint a bizottság többi tagjait az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter nevezi ki és menti fel. A bizottság tárgyalásain az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszternek és a többi érdekelt miniszternek kiküldött szakelőadói is résztvehetnek. Egyebekben a központi árvizsgáló-bizottság megalakítására és tagjainak jogállására nézve a helyi árvizsgáló-bizoltságokra vonatkozó szabályok azzal a kiegészítéssel irányadók, hogy a bizottsági tagok II. csoportjában az ipari'és a bányamunkásság bizalmi emberei közül minden esetben kell megfelelő számú tagot kinevezni. Az ár?izsgáló-bizottságok eljárási szabályai. 9. §. Úgy a központi, mint a helyi árvizsgáló-bizottság elnöke gondoskodni köteles arról, hogy a bizottsági tárgyaláson a bizottság mindegyik tagcsoportja és äz I. csoporjból való tagok ■ sorában a három érdekcsoport egyenlő számú taggal legyen képviselve. A bizottság a szükséghez képest a bizottságon kívül álló szakértőket és a kérdésben tájéko- i zott más személyeket, valamint szaktestületeket és szakegyesületeket is meghallgat. A meghallgatott személyek készkiadásának és az idővesztés által okozott kárának megtérítése tekintetében az ügyrend irányadó. A tájékoztató árt a piaci árból kiindulva akként keli megállapítani, hogy abból az átlagosan szükséges és az általános üzleti kiadások megfelelő hányadrészét is magában foglaló üzemi költségek, az átlagos polgári nyereség és a helyi viszonyok megfelelően figyelembe vétessenek. Tekintetbe kell venni különösen az esetleges szállítási költségeket, továbbá azt, hogy a nyersanyagok, a félgyártmányok és a készáruk árai, valamint az előállító, a nagykereskedő és a közvetlen fogyasztás céljára árusító kereskedő (kiskereskedő) részéről árusított áruk árai, végül az ugyanazon szükséglet kielégítésére fordítható áruk árai egymással helyes arányban álljanak. A tájékoztató ár megállapításánál a bizottság nem veheti alapul az üzérkedés folytán az illető piacon esetleg mesterségesen felhajtott árakat. A helyi árvizsgáló-bizottság az általa megállapított tájékoztató árt csak az árnak a központi árvizsgáló-bizottság által történt helybenhagyása után teheti közzé, ha az ármegállapításnál közreműködő bizottsági tagoknak legalább egy harmadrésze kívánja, hogy a határozatot közzététele előtt felülbírálás és jóváhagyás végett^a központi árvizsgáló-bizottság elé terjesszék. A bizottságnak joga van olyan helyiségekben, amelyekben közszükségleti cikkeket előállítanak, raktáron tartanak vagy árusítanak, szemlét tartani. Az iparhatóság hozzájárulásával kívánhatja kereskedelmi Jrönyveknek, köteteknek, számláknak, fuvarleveleknek, rakjegyeknek és kereskedelmi forgalomban szokásos egyéb iratoknak felmutatását és megtekintésük ,megengedését, amennyiben azok közszükségleti cikkek beszerzésére vagy árusítására vonatkoznak. E jogait nem érdekelt megbízott által is gyakorolhatja. A bizottság működése területén lakó minden személy köteles a bizottság meghívásának eleget tenni, a hozzá intézet kérdésekre legjobb tudása szerint válaszolni és a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben a kívánt felvilágosításokat megadni. Ki vannak véve e kötelezettség alól az 1911 : I. t.-c. 290. §-ának 1. pontjában említett, valamint a nemzetközi jog szerint területenkivülséget vagy személyes mentességet élvező személyek. Az 1911 : I. t.-c. 298. és 299. §-a az árvizsgáló-bizottság eljárásában is irányadó. Ha az előbbi két bekezdésben említett cselekmények más árvizsgáló-bizottság területén lennének foganatosítandó«, az árvizsgáló-bizottság foganatosításuk végett a terület szerint illetékes ár- vizsgáló-bizotfságot keresheti meg. / Aki az árvizsgáió-bizottság által a jelen §. alapján tett rendelkezésnek mentesítő ok nélkül eleget nem tesz, vagy a bizottság megtévesztésére tudva a valóságnak meg nem felelő tájékoztatást nyújt, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 10. §. Az árvizsgáló-bizottság tanuknak és szakértőknek — akár eskü alatt, akár enélküi való — meghallgatása végett megkeresést intézhet az illetékes járásbírósághoz (1911 : 1. t.-cz. 14—18, §-ai.) 11. §. Az árvizsgáló-bizottság működését és eljárását egyebekben az ügyrend szabályozza. Az ügyrendet az érdekelt miniszterek hozzájárulásával az Országos Közélelmezési Hivatalt veszető miniszter állapítja meg. 11. Közszükségleti cikkek forgalombahazatala. 12. §. Közszükségleti cikk forgalombahoza- taiával hivatásszerüleg vagy hivatásukból folyólag (iparszerüen) csak azok (egyének, jogi személyek és cégek) foglalkozhatnak és ilyen cikket förgalom- bahozata! céljából egyébként is csak azok szerezhetnek be és árusíthatnak, akiknek ezt a jelen rendelet 13—24. §-ai szerint a hatóság vagy közvetlenül maga a jelen rendelet megengedi. Úgy a hatóság által, mint közvetlenül a jelen rendelet ált? 1 megadott engedély az árdrágító visszaélésekről szóló 1916: IX. t.-c. 1. §-ában megkívánt hatósági engedély tekintete alá esik. Amennyiben Külön jogszabály szerint egyes közsszükségleb cikkek forgaloinbahozalala vagy ily célból való beszerzése korlátozva van, a külön jogszabály azokra is irányadó, akiknek a jelen rendelet szerint a forgalombahozatal megvan engedve. Hatósági engedély. 13. §. A 14. és a 22. §-ban foglalt kivételekkel hatósági engedély szükséges az élelmiszerek, takarmányozási, fűtési és világítási cikkek, festékek, olajok és bármiféle kenőanyagok, szappan és mosópor, kötélverő áruk, szigyártó- és nyergesáruk, mindenféle ruházati cikkek, mindenféle cérna, a mezőgazdasági üzem folytatásához szükséges vasanyagok és az ily célra szükséges egészen vagy részben vasból készült gépek, szerszámok és eszközök, végül a fentebb felsorolt cikkek előállítására szolgáló anyagok, valamint a forgalombaho- zatalukhoz szükséges tartályok (láda, hordó, zzál; stb.) árusításával való foglalkozáshoz, valamint ahhoz is, hogy valaki ilyen közszükségleti cikket annak forgalombahozatala céljából egyébként beszerezhessen és árusíthasson. Ily hatósági engedélyre van szüksége annak is, aki az előbbi bekezdésben említett cikkeknek akár kereskedők (árusok) akár nem kereskedők részére való közvetítésével kíván foglalkozni. Az árusok egy más kereskedők részére való közvetítéssel azonban hatósági engedélye alapján is csak az foglalkozhatik, ki kereskedő vagy bejegyzett cégű ügynök (1916: IX. t.-c. 1. §-ának harmadik bekezdése.) A kereskedelemügyi miniszter közszükségle_______ Nagybányai Hirlapv ________ ti cikkek íorgalombahozataiat is hatósági engedélyhez kötheti mindaddig, amig a kereskedelemügyi miniszter a jelen §. első bekezdésében nem említett közszükségleti cikkie vonatkozólag a for- galombahozatalt hatósági engedélyhez nem köti,, az ilyen cikk forgalombahozatalára nézve a 21. §. irányadó. A hatósági engedélyt pótló iparűzési jogosultság 14. §. A közvetlen fogyasztók részére történő árusításhoz a 13. §-ban .megszabott hatósági engedélyre nincs szüksége. 1. annak, akinek a jelen rendelet életbeléptetése előtt kiadott olyan iparigazolványa vagy i- parengedélye van, amely a 13. §. alá eső közszükségleti cikkeknek közvetlen fogyasztók részére való árusításra feljogosít (19. §.) 2. a vásárokon, utcákon, köztereken, vagy házról-házra járva árusítóknak, ha ez a foglalkozásuk gyakorlásához az érvényben álló jogszabályok értelmében akár a jelen rendelet életbelépése előtt, akár azután kiadott hatósági engedélyük vagy igazolványuk van, vagy ha a foglalkozást az érvényben álló jogszabályok értelmében hatósági engedély vagy igazolvány- nélkül is szabadon gyakorolttá Iják. A továbbelárusitók részére való árusításhoz sincs szüksége a 13. §-ban megszabott hatósági engedélyre annak, aki a 13. §. alá eső közszükségleti cikkeknek a közvetlen fogyasztók részére történő árusítás körét meghaladó terjedelemben való árusításával az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt nyert iparigazoivány vagy iparengedély a- lapján vagy mint bejegyzett cég már az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt és azóta is tényleg foglalkozott. Ugyanez áll a 13. §. alá eső közszükségleti cikkek közvetiíésére. Sem a 13. §-ban megszabott hatósági engedélyt, sem a jelen §-nak megfelelő iparüzemi jogosultságot nem pótolja a hatósággal vagy annak közegével kötött olyan szerződés, mellyel a fél, aki nem tartozik a 22. §-ban felsorolt személyek közé, a 13. §. alá eső közszükségleti cikknek szállítására kötelezi magát. A jelen rendelet életbelépése előtt kötött szerződések tekintetében a- zonban az ilyen felet nem érhetik a nem teljesítés jogkövetkezményei, ha a szükséges hatósági engedélyt hibáján kívül meg nem kapja, és vállalt' kötelezettségét e miatt nem teljesítheti. Nem pótolja a 13. §-ban megszabott hatósági engedélyt vagy a jelen §-nak megfelelő iparűzési jogot a behozatalra vagy kivitelre nyert hatósági engedély sem. A hatósági engedély kiadása. 15. §. A 13. §. értelmében szükséges hatósági engedélyt az iparhatóság adja meg. Ez a hatósági engedély az ipartörvényben megszabott iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt pótolja és annak kiadásáért a fél az iparigazolványa, illetőleg az iparengedélyre nézve megszabott dijakat köteles fizetni. Nem köteles ezeket a dijakat fizetni, akinek már eddig is volt iparigazolványa, illetőleg iparengedélye. Az iparhatóság az engedélyt az iparűzéshez a törvény szerint megkívánt kellékek meglétéhez is megtagadhatja, ha megadása a kérelmező személyében vagy a háborús gazdasági viszonyokban rejlő ok miatt közérdekből nem kívánatos. A hatósági engedélyt megadó határozatot közölni kell a helyi árvizsgáló-bizottsággal is, amely a törvényes határidőben ellene közérdekből felleb- vitellel élhet. Ennek a fellebvitelnek halasztó hatálya nincs. A hatósági engedély tartalma és terjedelme. 16. §. A hatósági engedélyt akként kell ki-