Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-25 / 39. szám
X. évfolyam. Nagybánya, 1917. szeptember 25. 39. szám Nagybányai TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KŰZGA Az Or&ágos magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavldéhi Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre I.SO korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8— ti oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Di*. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. 5z*rke.ztá'«<c: Hunyady Jánoa-u. 14. az., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: .Hermes* könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbaa a előterem felöt, hol az .lőlmtlitket <• hirdetéseket fel veszik. Uj kormányprogramm. A múlt héten uj kormány mutatkozott be a magyar országgyűlésnek és a magyar hazának. Az uj kormány élén olyan ember áll, aki már az országot sok kátyúból kivezette és aki minden alkalommal, mikor az ország kormány rudjának irányítását kezébe vette, tudott produkálni újat és értékeset. Abból a hatalmas kormányprogram inból, amelyet Wekerle Sándor az országgyűlés mindkét háza elé terjesztett, egy domborodik ki elsősorban és ez az, hogy a pro- ■gramm legnagyobb része gazdasági bázison, gazdasági kérdéseket helyez a legelső sorba. Ez volt az, ami mindazokra nézve, akik nem politizálnak — bár ugyan ki nem politizál máma — illetve, akik a politika fölébe helyezik ,a nemzetgazdasági szempontokat — biztos reményt nyújtott arra, hogy a háborúból a békébe való átmenet és a boldog jövő kiépítése valóban politikamentesen, a józan észnek megfelelően, őszinte és szilárd gazdasági alapra helyezve fog lefolyni. Nem akarunk a részletekbe belemenni ennek a gazdasági kormányprogramnak a leszögezésénél, csak arra akarunk rámutatni, hogy Wekerle Sándor, aki még minden miniszterelnöksége alkalmával ki tudta ragadni a közügyek nagy tömkelegéből azt, a mely éppen aktuális és, amelynek megoldására, megtárgyalására a legnagyobb szükség vart, most a munkája előterébe a gazdasági és pénzügyi dolgokat helyezte. És Wekerle, aki az ország legnagyobb finánczsenije, mint ahogy azt pártkülönbség nélkül mindenki elismeri, tudja mit cselekszik. A világháború politikai jelentőségét ma már úgyszólván teljesen elvesztette. A háború első évében még voltak jelszavak, a- melyek tisztán politikai szempontokból készültek és azokon alapultak, ma már azonban a nagyközönség i$ nagyon jól tudja, hogy a békekötést egyelőre csak a nemzet- gazdasági nehézségek akadályozzák. A hadiköltségek fedezésériek módozatai, a különböző nagyhatalmak közgazdasági érdekeinek kielégítése a jövő kereskedelmi és gazdasági életszabályozása, a tengeri forgalom kialakulása, ezek azok a kérdések, amelyeknek tisztázása után mindegyik hadviselő állam a legnagyobb nyugalommal ülne le a zöld asztalhoz. Természetesen e nagy a külkereskedelembe és külpolitikába vágó kérdéseken belül van a belföldi, gazdasági ügyek és kérdések egész komplexuma. Wekerle programmbeszédében ezekre a belső dolgokra i- rányitotta a figyelmet és helyezte a hangsúlyt. Nagyon helyes és feltétlenül céltudatos politikának látjuk gazdasági szempontból azt, hogy már ma, amikor még a béketárgyalásokig sem jutottunk el, le akarja fektetni a kormány az alapjait a jövő gazdasági élet kialakulásának. Itt benn kell erősen megalapoznunk közgazdasági életünket, ha kifelé is erősek akarunk lenni. Ha csak a körvonalai fognak látszani egy e- gészséges, komoly és szilárd magyar gazdasági életnek, az sokat fog nekünk használni már a béketárgyalások alkalmával és még sokkal többet, a háborúból a békébe való átmenet rettenetesen nehéz éveiben. Külön megemlítésre méltó tény, amely már a háború közvetlen következménye, hogy az uj kormányprogramm gazdasági része is teljesen demokratikus és liberális. Kétségtelenül honorálni kell a nagy néptömegeknek, a millióknak, akik künn küzdöttek a fronton, a haza védelmében nyújtott szolgálataikat. Ezt pedig nem lehet máskép, mint gazdasági előnyökkel. És ha e- zen az alapon, a kis emberekről való gondoskodás és a katonák megjutalmazása a- lapján épül fel jövő gazdasági rendszerünk, az feltétlenül szilárd és szolid bázison nyugvó gazdasági élet lesz. Hogyan született meg az eposz forradalom ? Az orosz forradalom mivoltáról még ma sincs tisztában a történelem. Kerülő utón egymásnak el- Jentmondó híradások érkeztek hónapokig. Az o- rosz akadémia valamint az orosz történeti társulatok, a nagy rázkódtatások lecsillapultával hiteles adatok alapján csak most látnak hozzá az anyag megrostálásához és a tények megrögzítéséhez, Egy francia folyóirat, mely az orosz tudományos revük cikkeiből meríti anyagát, most néhány izgalmas, .eddig ismeretlen jelenetet és tényt közül az orosz forradalomról. Az érdekes páratlanul izgalmas, történelmileg fontos rajzokat itt mutatjuk be olvasóinknak : A duma szerepe. A francia forrás szerint, mely teljesen hiteles adatok alapján számol be az orosz forradalom első napjairól, jórészt orosz történeti folyóiratok nyomán, tévedés azt hinni, amit a küldföld hisz és a sajtó is támogat, hogy a duma emelte fel elsőül a forradalom lobógóját, hogy a duma csinálta a forradalmat. Valóban a duma is nagy szerepet játszott a forradalomban, de nem a duma volt a kezdeményező, Ellenkezőlen, mikor február 23-án a dumát feloszlató ukázt kihirdeték, melyet 11. Miklós irt alá és Qalicin herceg jegyzett ellen, a duma habozott, milyen álláspontot foglaljon el és alá akarta magát vetni ezúttal is a parancsnak.- Kenyeret. .. Kenyeret I. .. De a tömeg háborgott, az őrületig fokozódott a hangja. Arra a hirre azonban, hogy a hadzereg a forradalmat támogatja, a duma a mozgalom élére állt. Az igazi népi mozgalom Petrográdban kezdődött, február 23-án, minden gyári munkások sztrájkéval, kik növelték az élelmiszerüzleteket fosztogató éhes tömeget, utcáról-utcára jártak és kiabáltak : — Kenyeret, kenyeret! Mások gyűléseket tartottak, melyeket a rendőrség szétoszlatott, sok tömeges letartóztatás történt, Másnáp 24-én, nagyobb arányban folytatódott a mozgalom, a munkások a főváros szivéig hatoltak. A Kazán székesegyház, előtt, ahol tízezer ember állott, a kozákok, kiket a tömeg szétosztására szólítottak fel, megtagadták az engedelmességet, a tömeg örjflngő hurrával üdvözölte őket és egyre ezt kiabálta : — Kenyeret, Kenyeret! Ekkor ölték meg az első rendőrbiztost. A rendőrbiztos a tömeget fenyegete és megsebzett egy munkást; a kozákok a munás pártjára keltek: a rendőrbiztos egy kozákra fogta revorverét és lőni akart, de mielőtt lőhetett volna, egy másik kozák kardjával kettéhasitotta a koponyáját. Az események ellenére a hatóságok bíztak az erejükben és a régi rendszert alkalmazták : letartóztatták a munkásokat, a háztetőkre és a templomtornyokra gépfegyvereket tettek. Protopov azt hitte, hogy a forradalmat huszonnégy óra alatt le- birja. üalicint értesítette Gruskov, ha nem veszik le azonnal a gépfegyvereket és ha nem bocsátják szabadon az összes munkásokat, a duma nem vállal felelősséget a dinasztia sorsáért. Ez a figyelmeztetés eredmény nélkül maradt: másnap a ^gépfegyverek elkezdtek kattogni. Kattognak a gépfegyverek. Ellenben másnap a Potrográdba küldött ez- redek kijelentették, hogy nem lőnek a népre és 26-án már megerősítetten elterjedt a hir, hogy Vo- linszky ezred teljesen a forradalomhoz csatlakozott. Némely városrészben a gépfegyverek borzai-
