Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-25 / 39. szám

X. évfolyam. Nagybánya, 1917. szeptember 25. 39. szám Nagybányai TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KŰZGA Az Or&ágos magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavldéhi Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre I.SO korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8— ti oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Di*. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. 5z*rke.ztá'«<c: Hunyady Jánoa-u. 14. az., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: .Hermes* könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbaa a előterem felöt, hol az .lőlmtlitket <• hirdetéseket fel veszik. Uj kormányprogramm. A múlt héten uj kormány mutatkozott be a magyar országgyűlésnek és a ma­gyar hazának. Az uj kormány élén olyan ember áll, aki már az országot sok kátyú­ból kivezette és aki minden alkalommal, mikor az ország kormány rudjának irányí­tását kezébe vette, tudott produkálni újat és értékeset. Abból a hatalmas kormányprogram in­ból, amelyet Wekerle Sándor az országgyű­lés mindkét háza elé terjesztett, egy dombo­rodik ki elsősorban és ez az, hogy a pro- ■gramm legnagyobb része gazdasági bázi­son, gazdasági kérdéseket helyez a legel­ső sorba. Ez volt az, ami mindazokra nézve, akik nem politizálnak — bár ugyan ki nem politizál máma — illetve, akik a politika fölébe helyezik ,a nemzetgazdasági szem­pontokat — biztos reményt nyújtott arra, hogy a háborúból a békébe való átmenet és a boldog jövő kiépítése valóban poli­tikamentesen, a józan észnek megfelelően, őszinte és szilárd gazdasági alapra helyez­ve fog lefolyni. Nem akarunk a részletekbe belemenni ennek a gazdasági kormányprogramnak a leszögezésénél, csak arra akarunk rámutat­ni, hogy Wekerle Sándor, aki még minden miniszterelnöksége alkalmával ki tudta ra­gadni a közügyek nagy tömkelegéből azt, a mely éppen aktuális és, amelynek meg­oldására, megtárgyalására a legnagyobb szükség vart, most a munkája előterébe a gazdasági és pénzügyi dolgokat helyezte. És Wekerle, aki az ország legnagyobb fi­nánczsenije, mint ahogy azt pártkülönbség nélkül mindenki elismeri, tudja mit cselekszik. A világháború politikai jelentőségét ma már úgyszólván teljesen elvesztette. A há­ború első évében még voltak jelszavak, a- melyek tisztán politikai szempontokból ké­szültek és azokon alapultak, ma már azon­ban a nagyközönség i$ nagyon jól tudja, hogy a békekötést egyelőre csak a nemzet- gazdasági nehézségek akadályozzák. A ha­diköltségek fedezésériek módozatai, a kü­lönböző nagyhatalmak közgazdasági érde­keinek kielégítése a jövő kereskedelmi és gazdasági életszabályozása, a tengeri for­galom kialakulása, ezek azok a kérdések, amelyeknek tisztázása után mindegyik had­viselő állam a legnagyobb nyugalommal ülne le a zöld asztalhoz. Természetesen e nagy a külkereske­delembe és külpolitikába vágó kérdéseken belül van a belföldi, gazdasági ügyek és kérdések egész komplexuma. Wekerle prog­rammbeszédében ezekre a belső dolgokra i- rányitotta a figyelmet és helyezte a hang­súlyt. Nagyon helyes és feltétlenül céltuda­tos politikának látjuk gazdasági szempontból azt, hogy már ma, amikor még a béketár­gyalásokig sem jutottunk el, le akarja fek­tetni a kormány az alapjait a jövő gazda­sági élet kialakulásának. Itt benn kell erő­sen megalapoznunk közgazdasági életün­ket, ha kifelé is erősek akarunk lenni. Ha csak a körvonalai fognak látszani egy e- gészséges, komoly és szilárd magyar gaz­dasági életnek, az sokat fog nekünk hasz­nálni már a béketárgyalások alkalmával és még sokkal többet, a háborúból a békébe való átmenet rettenetesen nehéz éveiben. Külön megemlítésre méltó tény, amely már a háború közvetlen következménye, hogy az uj kormányprogramm gazdasági része is teljesen demokratikus és liberális. Kétségtelenül honorálni kell a nagy néptö­megeknek, a millióknak, akik künn küzdöt­tek a fronton, a haza védelmében nyújtott szolgálataikat. Ezt pedig nem lehet más­kép, mint gazdasági előnyökkel. És ha e- zen az alapon, a kis emberekről való gon­doskodás és a katonák megjutalmazása a- lapján épül fel jövő gazdasági rendszerünk, az feltétlenül szilárd és szolid bázison nyug­vó gazdasági élet lesz. Hogyan született meg az eposz forradalom ? Az orosz forradalom mivoltáról még ma sincs tisztában a történelem. Kerülő utón egymásnak el- Jentmondó híradások érkeztek hónapokig. Az o- rosz akadémia valamint az orosz történeti társula­tok, a nagy rázkódtatások lecsillapultával hiteles adatok alapján csak most látnak hozzá az anyag megrostálásához és a tények megrögzítéséhez, Egy francia folyóirat, mely az orosz tudományos revük cikkeiből meríti anyagát, most néhány izgalmas, .eddig ismeretlen jelenetet és tényt közül az orosz forradalomról. Az érdekes páratlanul izgalmas, történelmileg fontos rajzokat itt mutatjuk be olva­sóinknak : A duma szerepe. A francia forrás szerint, mely teljesen hiteles ada­tok alapján számol be az orosz forradalom első napjairól, jórészt orosz történeti folyóiratok nyo­mán, tévedés azt hinni, amit a küldföld hisz és a sajtó is támogat, hogy a duma emelte fel elsőül a forradalom lobógóját, hogy a duma csinálta a for­radalmat. Valóban a duma is nagy szerepet ját­szott a forradalomban, de nem a duma volt a kez­deményező, Ellenkezőlen, mikor február 23-án a dumát feloszlató ukázt kihirdeték, melyet 11. Mik­lós irt alá és Qalicin herceg jegyzett ellen, a du­ma habozott, milyen álláspontot foglaljon el és alá akarta magát vetni ezúttal is a parancsnak.- Kenyeret. .. Kenyeret I. .. De a tömeg háborgott, az őrületig fokozódott a hangja. Arra a hirre azonban, hogy a hadzereg a forradalmat támogatja, a duma a mozgalom élére állt. Az igazi népi mozgalom Petrográdban kez­dődött, február 23-án, minden gyári munkások sztrájkéval, kik növelték az élelmiszerüzleteket fosz­togató éhes tömeget, utcáról-utcára jártak és kia­báltak : — Kenyeret, kenyeret! Mások gyűléseket tartottak, melyeket a ren­dőrség szétoszlatott, sok tömeges letartóztatás tör­tént, Másnáp 24-én, nagyobb arányban folytató­dott a mozgalom, a munkások a főváros szivéig hatoltak. A Kazán székesegyház, előtt, ahol tízezer em­ber állott, a kozákok, kiket a tömeg szétosztá­sára szólítottak fel, megtagadták az engedelmes­séget, a tömeg örjflngő hurrával üdvözölte őket és egyre ezt kiabálta : — Kenyeret, Kenyeret! Ekkor ölték meg az első rendőrbiztost. A rendőrbiztos a tömeget fenyegete és megsebzett egy munkást; a kozákok a munás pártjára keltek: a rendőrbiztos egy kozákra fogta revorverét és lőni akart, de mielőtt lőhetett volna, egy másik kozák kardjával kettéhasitotta a koponyáját. Az események ellenére a hatóságok bíztak az erejükben és a régi rendszert alkalmazták : le­tartóztatták a munkásokat, a háztetőkre és a temp­lomtornyokra gépfegyvereket tettek. Protopov azt hitte, hogy a forradalmat huszonnégy óra alatt le- birja. üalicint értesítette Gruskov, ha nem veszik le azonnal a gépfegyvereket és ha nem bocsátják szabadon az összes munkásokat, a duma nem vállal felelősséget a dinasztia sorsáért. Ez a fi­gyelmeztetés eredmény nélkül maradt: másnap a ^gépfegyverek elkezdtek kattogni. Kattognak a gépfegyverek. Ellenben másnap a Potrográdba küldött ez- redek kijelentették, hogy nem lőnek a népre és 26-án már megerősítetten elterjedt a hir, hogy Vo- linszky ezred teljesen a forradalomhoz csatlakozott. Némely városrészben a gépfegyverek borzai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom