Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-16 / 3. szám
oroszokat, hogy azok kénytelenek voltak Romániához fordulni segélyért. Oroszország Románia segítségével vígan leverte Törökországot, de a békekötésnél mégis elvette Romániától Beszarábiát. Természetes, hogy az ily módon megcsalt Románia ellenkező oldalon keresett újabb barátokat. Sikerült .is a hármas szövetséghez csatlakoz- niok. Oroszországgal rossz viszonyban voltak. 1881-ben történt, Károly királlyá való megkoronázásakor, hogy Ferenc József és Vilmos császár örömmel üdvözölték uj barátukat. Károly király gyermek nélkül halt el és utódja Ferdinánd herceg csak adaptált fia vált. Károly -élete végéig megmaradt Monarchia barátnak, halálával Ferdinánd ült a trónra és ettől kezdve kétségessé vált szövetségesünk. Az 1912-ben kötött katonai szerződés, mely szerint a Monarchiának és Romániának egymást katonailag is segíteni keli, illuzóriussá vált. Dacára, hogy Károly barátunk volt, az uralomra jutott entente agitációt folytatott az entente mellett illetőleg ellenünk. 1914 októberében Ferdimáind megkoroínáztatla magát. A gyenge jellemii király nem tudott, de az is meglehet, hogy nem is akart ellenállni környezetének és 1916 augusztus 27-én hadat üzent szövetségeseinek; Ausztria-Magyarországnak. 1917. január 16. A nélkülözhető cikkek. A magyar kormány az elmúlt héten egy rendeletét bocsátott ki, amelyben eltiltotta az úgynevezett nélkülözhető cikkek behozatalát. A rendelet célja kimondottan a valuta-javítás. Valutánk ugyanis olyan erős diszparitásban áll még Németországban is, hogy csak azzal lehet valamiféle javulást elérni, ha megakadályozzuk, hogy külföldre igen sok pénz menjen ki. A kormánynak ez a nemes és szép intenciója, amelyet a rendelettel követ és nekünk kénytelen-kellemetlen bele kell törődnünk. A rendelet sok olyan cikket sorol fel, mint nélkülözhető!, amely cikkeket valóban nélkülözhetetlennek tartottunk volna ez ideig, azonban a háború sok mindenről leszoktatott bennünket, kell tehát, hogy beletaláljuk magunkat ebire az uj helyzetbe is. Tudjuk nagyon jól, hogy népünknek és társadalmunknak, amely a győzők lelkivilágát éli — és jogosan éli ezt, hiszerr az entente jegyzéke is elismerte, hogy a jelenlegi hadihelyzet bennünket mutat győzteseknek — nehezére esik olyan rendszabályokat elfogadni, amelyek mosta háború harmadik esztendejében, amikor valóban már nagyon közel állunk a végső diadalhoz, éreztetni kezdik velünk a háborús nélkülözéseket, a háborús megszorításokat. Mert, ami eddig volt az még valóságos aranykor volt ahhoz képest, hogy a háborút viselő többi országokban milyenek voltak az állapotok. Hogy Magyarország valóban tejjel-mézzel folyó Kanaán, az, csak most a háború folyamán derült ki valóban. Ebben az országban még eddig minden volt, amire nemcsak szükségük volt az embereknek, hanem ami luxuscikk, fölösleges szórakozás és ínyencség is volt. Kétségtelen, hogy ez az állapot joggal szemet szúrt szövetségeseinknek, amelyek közül különösen Németország népe hősies energiával, türelemmel és kitartással fogadta a különböző terhes és nehéz háborús rendszabályokat. Ez volt tehát a legelső és egyik fontos oka ennek az uj tilalmi rendeletnek. Emlékezzünk csak vissza, nemrégiben a élelmezési hivatal elnöke, báró Küithy Lajos engedélyezni akarta a zsemlyesütést és akkor a kormány azzal utasitotia el az idevonatkozó javaslatot, hogy a szövetséges államokban is el van tiltva: nálunk sem lehet megengedni. Ugyanez a helyzet a nélkülözhetetlen, külföldről jövő cikkekkel. Akkor, amikor Németországban mindennek, igy a szövetnek és egyéb i- parcikkeknek a fogyasztása is szabályozva és korlátozva van, nálunk az iparcikkeket mindenki vásárolhatta, bármilyen mennyiségben és ami a legfőbb, bármilyen árban. Ez okon kívül azonban volt egy másik nagyon fontos oka a kormánynak, hogy ezt a rendeletét meghozza. Tekintettel arra, hogy Auszlria- Magyarország ma a legnagyobb mértékben rá van utalva Németország iparára és kereskedelmére, tekintettel arra, hogy onnét kellett iparciki ink legnagyobb részét behozni és igy rengeteg nagy ösz- szeg ment ki külföldre, a pénzünk értéke a német pénzzel szemben rengeteg veszteséget szenvedett. A magyar pénz értéke mintegy huszonöt százalékkal csökkent a háború alatt a német pénzzel szemben. Ez egyrészt rettenetes drágaságot i- dézett elő minden téren, de másrészt egyenesen veszélyes előkészület a jövő békés gazdasági életére, mert a diszpatifást igen nehéz kiegyenlíteni hosszú éveken keresztül. Már pedig Magyarországnak, a magyar iparosnak, kereskedelemnek és termelésnek egyéb munkája lesz a háború után, mint a diszpaiifás kiegyenlítése. Kétségtelen tehát, hogy a jövő gazdaság életére is igen nagy kihalással, lenne, ha ez a mai állapot megmaradna. A kormány tilalmi rendelete tehát már a jövő útjait egyengeti. Ha pillanatnyilag egyes dolgokban nehézségeket is fog okozni, ha érezni is fogjuk, hogy egy halaiinas világháború kellős közepén élünk, akkor is mindig csak arra kel! gondolnunk, hogy két célt szolgálunk, amikor visszatartjuk magunkat a fölösleges élvezetektől. Egy közelebbi célt : a dicsőséges győzelmet és egy további célt, a boldog jövőt. ___________ Nagybányai Hirlap______ HÍ RE k. Személyi hirek. Dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd, népfölkelő főhadnagy, lapunk felelős szerkesztője, két heti szabadságolás folytán haza érkezett. Bányászati kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter a bányászat körébe tartozó kezelési ágazatoknál alkalmazott műszaki tisztviselők létszámában, jelen állomáshelyükön való meghagyás mellett 0 c z w i r k Ede bányatanácsosi címmel és jelleggel felruházott főmérnököt a peírozsényi m. kir. szénbányásziskolánál, M a g y a r i Mihály bá- nyatanácsosi címmel és jelleggel felruházott főmérnököt a marosujvári m. kir. főbányahivalalnál a VII. fizetési osztályba bányatanácsosokká, Kuff- I e r Sándor mérnököt a körmöcbányai m. kir. fő- kémlőhivatalnál, L á iry i Vilmos mérnököt a budapesti m. kir. főfémjdző' és fémbeváltóhivatalnál, Kápolnai Pauer Viktor mérnököt a nagybányai ni. kir. bányaigazgatóságnál és Gerő Gyula mérnököt a hodrusi m. kir. bányahivatalnál a Vili. fizetési osztályba főmérnökökké, J a k u s i k János segéd mérnököt a nagyági m. kir. bányaigazgatóságnál, Pfelírna y e r Ernő segédmérnököt a seimeci m. kir. bányatgazgalóságuál és M i s z t r i k Béla segéd- mérnököt a zalatnai ni. kir. főbányahivatalnál, a IX. fizelési osztályba mérnökké, Mer sei József bányagyakornokot a nagyági m. kir. bányamüigaz- gatóságnál és Földes Lipót bányagyakornokot a Selmecbányái m. kir. bányászati és erdészeti főiskolán a X. fizetési osztályba segédmérnökké kinevezte. Kitüntetés. Főispánunk fiát, Csaba Istvánt, a cs. és kir. 14-ik huszárezred hadnagyát az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért Őfelsége Signum Laudissal tüntette ki. Nagy szerencsétlenség. Megrendülve közöljük a levető hirt, hogy most szombaton, a sülel- medi vásár alkalmával a Szamoson köziekedé hidas elmerült s mintegy 40 ember vesztette életét. Megbízható értesülésekkel a nagy szerencsétlenségről e pillanatban még nem rendelkezünk, igy részletes ludósitást ez alkalommal közölni nem ál! módunkban. Halálos szerencsétlenség. Szombaton reggel 6 órakor történt : a 41 éves Boldán György bányász, ki a veresvizi bányamű kötelékébe tartozott, villamos áram által való sujfás következtében meghalt. A halálos szerencsétlenségért a megtartott nyomozás szerint felelősség senkit sem terhel csupán az elhunytat. Ismét gyermek égés. Kőbánya (Blidár) telepen történt, hogy egy kis 5 éves leányka, mig szülei távol voltak, súlyosan megégett. A nyomosat a petróleum ínséget találja a szerencsétlenség okozójául, a menyi ben a feltevés szerint, mivel a kis lány többször látta, hogy szülei faszilánkokkal világiinak, igy szüleinek távollétében ő is kísérletezni akart a faszilánkok felgyujfásával. Neki azonban a ruhája fogott tűzet s csak a sikoltásaira ott termett szomszédoknak köszönhető, hogy a gyermek — habár súlyos égési sebekkel is — de meg- mentetett a legkínosabb tüzhaláltól. A festőművészek köréből. A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter a hazai művészek kitüntetésére alapított és az Országos Magyar Képzőművészeti társulat idei téli kiállításán kiosztásra kerülő állami aranyérmek közül egy nagy aranyérmet Rippl-Rónai József festőművész „Feleségem“ című müvére, egy kis aranyérmet Edvi Illés Aladárt estőmüvész „3orju“ cimü vizfesményére, egy másik kis aranyérmet pedig Bruck Miksa festőművész „Interieur a János főhercegí Orlh kastélyból II.“ cimü 'olajfestményére adományozta. A postai bélyegek érvényessége. A hivatalos lap 7. számaahozta a kereskedelmi miniszter ama rendeletét, melyszerint a múlt évi december 31- vel forgalmon kívül helyezett postabélyegek,értékcikkek, hadisegéiybélyegek és levelezőlapok, a további intézkedésig továbbra is forgalomban maradnak, csupán az 50 filléres postabélyeg vesztette el forgalom képességét, melyet már a mai naptól kezdve a postahivatal sem vált be. Örvendetes eredmény. Alkalmunk volt betekinteni a helybeli telekkönyvi hivatal múlt évről egybeáüilotí értékforgalmi statisztikáját. Ebből kétségtelenül kiviláglik az az örvendetes jelenség, hogy a birtokos osztálya világháború folyamán igen figyelemre méltó, örvendetes módon gyarapodott, mert a lefolyt egy év alatt 997719 korona értékű ingatlan képezte adás-vétel tárgyát, mely ingatlanok közül különösen a kis ingatlanok jóval emelkedett áron kerültek az uj tulajdonosok birtokába. Feltűnően szembeöltő numerus az 1,310.944 korona mint olyan, amely a múlt évben törölt adósságok végösszegét mutatja, ehhez hozzá járul még 624.349 korona értékű már végrehajtás alatt is állott követelések törlése, tehál a kitörölt terhek főösszege a múlt évben majd nem két milliót vagyis 1,935.293 koronát tettek ki. De amennyiben nagyon sok esetben megtörténik, hogy a kifizetett terhek csak huzamosabb idő leforgása után kerülnek töröltefés végett a telekkönyvi hivatalba, igy a legnagyobb valószínűséggel mondhatjuk, hogy a kerületünkben élő birtokos osztály az elmúlt esztendőben több mint két millió korona adósságtól mentesült. Vájjon milyenek lehetnek a viszonyai a gazdagabb és sokkal termelő képesebb vidékeken _________________________________3.
