Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-24 / 30. szám

1917. julius 24. 3. Jég Károly, a ref. egyház gondnoka, városi képviselő testületi tag hosszas szenvedés után meg­halt. Temetése vasárnap délután volt nagy részvét melleit. Az elhunytat kiterjedt rokonsága gyászolja. Köszönet. Husovszky Gyuláné elhunyta al­kalmából, a temetésen való megjelenésükkel gyá­szunkban résztvevők — fogadják hálás köszöne- tünk nyilvánítását. Husovszky Gyula és családja. Tábori karabé volt pénteken este a Lend- vay színházban s dacára annak, hogy nagy beha­rangozás napokkal előtte nem történt, közönségünk mégis zsúfolásig töltötte meg a színház termet. Ebből a körülményből azt látjuk kitűnni, hogy kö­zönségünk szívesen vette volna, ha városunk szin- ügyi bizottsága a két Ízben is eléje kerüit szinész- társulát kérését valamelyik esetben legalább is vagy két hétre engedélyezte volna. Az est különbén erkölcsileg is eléggé sike­rültnek mondható, ami tefmészetesen annak a kö­vetkezménye, hogy a szereplők nagy része képzett és neves művész. A műsor két részből állott, melynek minden számát teljes elismeréssel fogadta publikum, de különösen kitüntette a közönség hatalmas tapsái- val a 3-ik számban bemutatkozó Rónai Annyt klasszikus görögtáncáért, Sziklay Benőt élvezetes kupié és végtelenül ügyes táncáért, ki háromszor is ujrázni volt kénytelen és végül H. Bállá Ma­riskát már a múltból is ismert kiválóan szép tiszta hangjáért. A műsor 11 óra felé ért végett. Vármegyénk főispánjának beiktatása és eskütétele, a kibocsátott meghívó szerint a folyó hó 30-án megtartandó rendkívüli vármegyei köz­gyűlésen fog megtörténni. Gróf Majláth erdélyi püspök pénteken éj­jel néhány napi tartózkodásra városunkba érkezett. Szombaton délután iétániát tartolt és Vasárnap reg­gel a gyengélkedő Boromisza megyés püspökünk helyed a bérmálást végezte. A nyugdíjasok háborús segélyére vonat­kozó rendelet a hivatalos lap 166-ik számában megjelent, mely rendelet szerint háborús segélyre tarthatnak igényt az állatni és vármegyei nyugdí­jasok, továbbá aZ állami és vármegyei alkalma­zottak özvegyei és szülötten árvái. Azonkívül a köz­ségi és közkórházi alkalmazottak, illetve özvegye­ik és árváik, továbbá községi és körorvosok, taní­tók és tanárok, máv. alkalmazottak, állami Vas­gyári és állami kőszénbányászati, valamint bányá­szati és erdészéli alkalmazottak, vizmeslerek és vé­gül az 1848—49-iki honvéd nyugdíjasok, illetve minden csoportban az özvegyek és árvák is. A ma kiadott rendelet egyelőre csak az állatni nyugdíja­sok, illetve özvegyek és árvák részére kiutálandó háborús segély nagyságát állapítja meg, inig a többi kategóriákra vonatkozólag külön rendelet fogja a háborús segély nagyságát megállapítani. Az állami nyugdíjasok háborús segélye 14 fokozat szerint 2C0 koronától 800 koronáig változik. Nyolc­száz koronánál nagyobb segély senkinek sem ad­ható. A háborús segélyért nem kell külön folya­modni, mert azt a nyugdijat folyósító hivatal a rendelet alapján maga fogja kiutalni és egy vagy két részletben kifizetni. Az első résziét azonnal, a második legkésőbb október hó folyamán fize­tendő. Dr. Kossutány Ignácz kolozsvári egyetemi tanár szombaton este tartotta meg rendkívül érde­kes felolvasását, a Lendvay színházban szép szám­mal egybegyült előkelő közönség jelenlétében. A be­léptidijak mérsékeltek voliak, melyeket dr. Kossutány Ignácz 'egésszen a nagybányai rokkant katonák a- lapjának javára ajánlott fői. A tudós professor felolvasásának tárgya ez alkalommal az volt, hogy : vájjon képes lesz- é Magyarország a háború ter­heit s az okozott károkat pótolni ? A hallgatóság figyelmét mind végig állandóan lenyűgözve tartó rendkívül mélyen behatoló fejtegetések annyira meggyőzőek voltak, hogy a jelenlevő jogászok, e- lőkeiö gazdászok és pénzügyi kapacilások valamint a modern technika szakférfiai, a legnagyobb elis­meréssel adóztak a kiváló tudós rendkívüli nagy tudásának, éles, előrelátó, Ítélni és megfontolni tudó képességének. Maga a tárgy is különben rendkívül érdekes és felette aktuális volt, melynek a legapróbb részletekig való bonczolgatásáf, a !eg- körülményesebben indokolt és statisztikai adatok­kal is támogatod fejtegetéseit, a legnagyobb figye­lemmel hallgattuk. Sajnos azonban, hogy közön­ségünknek egy bizonyos része még ma is azon a ponton Jili. amelyen sem áz illemmé! sem az egymás iránti tisztelettel és köteleséggel nincsenek (isztábaii és nem tudják azt felfogni, hogy a foly­tonos járás-keléssel, a szakadatlan ajtó nyitogatás- sal a siri csendben ülő hallgatóságot — sőt mágát a felolvasót is mennyire zavarják. A publikum e- me részének szívesen szolgálunk azzal a tanáccsal, hogy máskor legyenek jók otthon maradni, mert az ilyeneknek a felolvasásokon megjelenni úgy is felesleges. A Vörös Kereszt Egylet fiókjának hölgy­bizottsága tudatja a korház felszerelésében részt- vett közönséggel, hogy kiki saját holmiját julius hő 27-én és 28-án d. e. 9—12 óráig, d. u. 3—5 óráig viheti el. Kérjük az időt pontosan betartani, mert ezen időn kívül a termek le vannak zárva, s a soros hölgyek nem lesznek a kórházban. A termés betakarítása. A termés gyors be- hördásának biztosítása céljából a hadügyminiszter akként intézkedett, hogy a nélkülözhető lovak és szekerek a termés behordására, a gabonának a malmokba való szállítására minél nagyobb szám­ban átengedtessenek a birtokosoknak. A lovakat, illetőleg a szekereket a községekés birtokosok ké­relmére a pótkereíparancsnokságok parancsnokai utalják ki, de csak oly körzetbe, amely gyalog két napi járásnál távolabb item fekszik. Minden két lóval egy katona, 20—30 ló mellé pedig egy al­tiszt is kivezényelendő. A hadügyminiszter az iránt is intézkedett, hogy a lovak és fogatok átengedé­sével egyidejűleg a nélkülözhető legénység 20-as csoportokban munkára adassék ki. Ilyen csoportok szintén 3 hétre engedtetnek át. Lóheréből főzelék. A kaszárnyákba uj étel­vonul be : a lóhere. Hogy a lóhere és lucer­na emberi táplálásra is kiválóan alkalmas, arra E- lek Ernő ujnépi nagybirtokos jött rá eiőször, aki a kenyeret szaporítja lóhere liszttel. Most pedig a katonaság jött rá, hogy a lóhere főzeléknek elké­szítve minden egyéb zöldfőzelék félénél értékesebb tápszer s például a kitűnő spenótnál ötven száza­lékkal több a tápárléke. Azóta a katonák részére rendszeresen főzik a lóherét, amely izére is jobb a spenótnál. A lóhere elkészítésénél ugyanaz az el­járás, mini a spenótnál. Őszi vetőmag beszerzése. A gazdasági e- gyesület ez idei őszi vetéshez búza, rozs, árpa, ve­tőmagvak beszerzését közvetíti, a bevetendő terü­let (határrész) poníos megnevezése és nagysága be­mondásával előjegyezhetni augusztus 15-ig Mol­nár Antal gazd. egy. pénztárosnál, vetőmag szük­séglet holdanként szórva vetéshez mindhárom ga­bona nemből, 100—120 kilógramm, későbbi jelent­kezések nem fogadtatnak el. Gazdasági Egyesület. Gyümölcsfa oltoványok. A gazdasági egye­sület kedvezményes áru gyümölcsfa olloVányok elő­jegyzését julius hó 30-ig elfogadja. Későbbi je­lentkezések nem fogadtatnak el. Előjegyzések Molnár Antal gazd. egyesületi pénztáros utján esz- küzölhetők. Pintér Imre műsoros estre — mely augusz­tus elején lesz — felhívjuk a közönség figyelmét. Nagybányai Hírlap Liszt kiosztás lesz szerdán és csütörtökön. Ki lesz adva a lisztkönyvbe irt mennyiségnek 15 °/o-a valamint minden család tag után V« kiló fe­hér liszt. A „Vasárnapi Újság“ julius 15-iki száma a napi események illusztrálására szép képeket közöl királyunk látogatásáról a tiroli fronton, a német császári pár laxemburgi időzéséről, Hindenburgés Ludendorf látogatásáról főhadiszállásunkon, to­vábbá Strobl Alajosról, műterméről és müveiről s végül a „Vasárnapi Ujság“-tó! megszokott pompás harctéri felvételek egészilik ki e szám képeit. A szövegrészben Ptkár Gyula eredeti regényét, Lé- vay József költeményét, Szőlosi Zsigmoud iár- czájét, a „Marquisnő levelei" cimü foriiitolt re­gényt slb. találja az olvasó. A Vasárnapi Újság elő­fizetési ára negyedévre öl korona, a Világkróniká­val együtt hat korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem ut­ca 4 sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Nép­lap,“ a legolcsóbb újság A magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Emmi Csodaországban. Hosszabb mulat­ságos elbeszélés czime ez, melyet folytatásokban most közöl a Jó Pajtás, Beiiedek Elek képes gyer­meklapja s máris a gyermekvilág legkedveltebb Ol­vasmányává lett. A legújabb julius 15-iki szám kö­zöl ezenkívül verset Ábrányi Emil és Benedek Elek­től, elbeszélést Cholnoky László és Bállá Ignácz- tól, regényfolytatást Lakatos Lászlótól, szép cikkét Zita királynéról Kolumbán Lajostól, képet és ver­set hozzá Endrődi Bélától. Tarka mese, a rejtvé­nyek, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gaz­dag tartalmát. A Jó Pajtást a Frankiin-Társulat ad­ja ki ; előfizetési áfa negyedévre 3 korona, fél év­re 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes szárn ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány­számokat küld a jó Pajtás kiadóhivatala, Buda­pest, IV., Egyeíem-uicza 4. Anyakönyvi közlemények. Születtek: jul. 14. Máriás János bányásznak Mária, jnl. 13. Gaiisz István kereskedőnek Péter, jul. 18. Füiöp Andor kir. etdészeti számvizsgálónak Imre nevű gyermeke. Elhaltak: jul. 14. Keresztesi Mihály ny. járási esendőről mester rk. 60 év, vizkór, Mi- háloviís Györgyné bányász neje, gk. 66 év, vég- bélrák, jul. 20. Jégh Károly csizmadia, ref. 67 évr májrák, jul. 19. özv. Kovács Gusztávué városi fő­mérnök neje, rk. 65 év, agyhiidés, jul. 20. Argye- láu Mihály volt felekezeti ianitó, gk., 74 év, viz­kór, városi kórház, jul. 20. Skripecz Margit, asz­talos segéd gyermeke, rk., 5 és fél hó, melliiártya- lob. Házasságot kötöttek: jül. 15. Bozsa László bányász és Tótb Julia borpataki lakosok. Kihirdetés alatt állanak! Török Ferenc és Szeöke Eleonóra helybeli lakosok. Egyrőí-másró! A napokban itthon volt egy ismerősöm, de csak két napig, mert mondása szerint ha tovább maradt volna, családjával együtt éhen vész. Ke­servesen panaszkodott, s nekem pedig rosszul e- sett hallgatnom, mert mint hasonlóan gyermekes apa, megtudom érteni a lelkiismeretes ember pa- naszkodásait. Nyakába vette a várost és nem tu­dott lábadozó gyermeke számára egy kanál tejet kapni. Húshoz jutni nem tudott. Krumplit nem kapott. Paszulynak, lencsének vagy hasonló főze­léknek nyomára se akadt. Dohányt vagy szivart megtagadták tőle. Szóval szegény ember olyan tantalusi kínokat szenvedett át két napon keresz­tül, hogy kénytelen volt a városból idegen város­ba elpályázni. Valóban szomorú dolog az, hogy városunk közélelmezési ügye ennyire csehül áll,

Next

/
Oldalképek
Tartalom