Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-12 / 24. szám

1917. junius 12. 3. folytonos emelkedését s végre erélyes intézkedésre szánták el magukat. Júliustól kezdve fokozatosan csökkenő árakat állapítottak meg. Ha pedig az élő­marhát e miatt visszatartanák s nem vinnék kellő mennyiségben piacra, akkor elrendelik a rekvirá- lást! Nem szabad élelmiszert küldeni a ka­tonai kórházakba. A hadvezetőség — mint az Őrszem jelenti — az egészségügyi katonai intéze­tek parancsnokainak utasítást adott, melyszerint a katona hozzátartozóit fel kell világosítani arról, hogy az ápolás alatt lévő katonáknak élelmiszere­ket ne küldjenek. A beteg katonák ugyanis élel­miszerekkel jobban el vannak látva, mint az egész­séges katonák és a polgári személyek, nem mél­tányos tehát az élelmiszerek elvonása a polgári la­kosságtól. Ugyancsak az élelmiszerekkel való gon­doskodással függ össze az az intézkedés is, mely ar­ra irányul, hogy az Ausztriába utazó katonáknak élelmiszereket az országból kicsempészni nem sza­bad. A katonák hátizsákjait és egyéb csomagjait át kell kutatni és a csempésző katonát a legköze­lebbi pályaudvar parancsnokságának át kell adni. Honfitársaink sorsa Amerikában. Lang- sing államtitkár az Egyesült államok nevében ki­jelentette, hogy Ausztria-Magyarország és az Egye­sült Államok diplomáciai szakítása az Amerikában levő magyar és osztrák állampolgárokkal való bá­násmódban semmiféle változást sem idéz elő. Hon­fitársaink ezután is élvezhetik minden jogukat és szabadságukat, azokat kivéve, akik a törvényekkel ellenkezésbe jutnak, senkit sem fognak sem inter­nálni, sem pedig őrizet alá helyezni. Ezt el is vár­juk, mi eddig is igy jártunk el az ellenséges ha­talmak polgáraival. Tíz millió korona értékű szövetet kap­nak a magyar kereskedők Orosz-Lengyelországból. A magyar kereskedelmi kormány és hadvezetőség között tárgyalások folynak nagy mennyiségű orosz lengyelországi szövetnek átengedése dolgában. A hadügyi igazgatás ugyanis a monarchia által meg­szállt orosz-lengyel területen nagymennyiségű el­sőrendű minőségű szövet-készletet talált, amelyet Ausztria és Magyarország polgári lakosságának szántak. Mintegy tízmillió korona értékű szövetről van szó, amelyet a hadvezetőség hajlandó a ma­gyar kereskedőknek átengedni. Az uj termésből csak a termelő öröl- tethet. Az uj termés fölosztására vonatkozólag az Országos Közélelmezési Hivatal uj intézkedéseket fog éleíbeléptetni. Eszerint őrlési engedélyeket e- zentul a fogyasztó közönség nem kap. Gabonáju­kat csakis a termelők őrölhetnék meg, a lakosság többi része liszt, és kenyérjegy ellenében szerez­heti csak be. Ez az intézkedés nem fog be válni, mert ez által a közellátásra szorultak száma meg fog ötszöröződni és oly bonyodalmak fognak elő­reláthatólag támadni, amelyeknek a leküzdése lehetetlen lesz. Készül az állami házasságközvetités. A házasságokat eddig sem mindig az égben kötöt­ték. Sokszor jólelkü kávénénikék, vagy hivatásos gügyük hozták össze örök életre a párokat. Jövő­ben ezt a szerepet teljesen az állam fogja magára vállalni. A kormány megbízásából ugyanis most egy törvénytervezet készül a házasságközvetitésről. A tervezet szerint házasságközvetitö irodákat fog­nak fölállítani, ahol nyilvántartják az összes férj­hez menni akaró nőket és nősülni szándékozó fér­fiakat. A házasodni akaró félnek kötelessége lesz a hivatallal közölni nevét, korát, vallását, családi viszonyait, végzettségét, kereseti viszonyait. Ezen­kívül tüzetes személyi adatot vesznek róla, orvo­silag megvizsgáltatják s fényképet kell adnia. Be kell diktálnia.azt is, hogy a jövendőbeli hitvessé- vel szemben milyen követelményeket támaszt. A megfelelőnek látszó párokkal aztán a megismerke­dést a hivatal hozza létre. Addig, mig az ismer­kedés meg nem történhet, nevet nem szolgálhat ki a hivatal. A bevallott adatok helyességét ellen­őrzik. A férjhezménés, nősülés tehát ezentúl nem lesz nagy probléma. Hadikávé. Rendes kávé helyett ezután ha­dikávét fogunk kapni, amelynek egy negyed része rendes kávé, a háromnegyed része pedig cukor ké­szítmény és pörkölt maláta lesz. A terv szerint a kompetencia havonkint és fejenként 5 deka lesz. Levélcenzura. A leveleknek nyitva való fel­adása ez idő szerint a következő területeken kö­telező : Márarnaros, Fogaras, Brassó, Háromszék, Nagy- és Kiskiiküllő, Udvarhely, Csik, Maros-Tor- da, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód várme­gyék és Kolozsvármegye fékéi, mezőörményesi és nagysár és pancsovai, Temesvármegye kevevárai és fehértemplomi, Krassó-Szörényvármegve orsovai és ujmoldvai, Hunyadvármegye petrozsényi, Sze- benvármegye nagydisznödi járás, Fiume város és Horvát Szlavonország egész területe. Rendelet. A meleg nyári időjárásra, va­lamint a járványos és fertőző betegségek fellépé­______________Nagybányai Hirlap — Az első bokrétája volt, — zokogta az anya. — Nagyon egyszerű csokor, — mondta az egyik hölgy fitymálva. Carambino mama felemelte könyben úszó szemeit. Örökzödlből van -— szólt — és az nem her­vad el. Az én első csokrom rózsából volt és el­hervadt. Azok nagyon drágák voltak. Az igazgató lépett hozzájuk. Már elküldték a doktorért. A közönséget meg kellett nyugtatni. Bement és kijelentette, hogy Mademoiselle Paola minden veszélyen túl van. Mister Bottle, a bohóc következett. De a kö­zönség nem nevetett bolondságain és neki sem volt nagyon jó kedve. A könyek mély árkokat ás­tak az arcát fedő festékben. De sokszor levágta magát a homokba, hogy az emberek ne lássák, hogy sir. Paola még mindig eszméletlenül fekiildt. E- gyetienegyszer nyitotta fel a szemét, mosolyogva szorította magához a csokrot és újra lezárta, iiogy soha többé ki ne nyissa. A doktor megérkezett, de azt mondta, hogy már nem lehet segíteni. Az igazgatónak igaza volt: Paola minden ve­szélyen túl volt, amivel az artista-élet fenyeget. A világot tisztán és ártatlanul hagyta el, tetszésnyilvá­nítások között, életének legboldogabb pillanatában. Amint ott feküdt rózsaszin-tüllruhájában, sze­líden mosolyogva, úgy látszott, mintha csak el­szunnyadt volna az akrobaták tarka szőnyegén, bokrétáját melléhez szorítva. Nem volt drága primadonna-csokor, pompás rózsákból, amelyek oly gyorsan hervadnak, s ame­lyeket sokszor becsületével fizetik meg a művész­nők. Csak egy egyszerű örökzöld-bokréta volt, de ezek nem hervadnak és a sirt is díszíthetik. sének és tovább terjedésének megakadályozására való tekintettel figyelmeztetem a város közönségét, hogy a köztisztaság és közegészség szempontjából mindent kövessen el, hogy házatájéka kivül-beliil minden piszoktól ment legyen főleg házának bel­seje legalább tavaszai és ősszel le legyen meszel­ve, padlója gyakrabban felsurolva, esetleg frissen többször tapasztva, udvara naponként seperve, az ürszéke és trágya ki legyen hordva, (az ürülék az erre megjelölt helyen a város alsó részén folyó Zazarpatak azon helyén, ahol a viz nem áll meg, hanem állandóan folyik) házastelkén az előforduló pocsolya naponként ki legyen takarítva. Különösen figyelmeztetem a kereskedőket, mészárosokat, hen­teseket, korcsmárosokat és vágóhidkezelőket, hogy üzlethelyiségeiket, mellékhelyiségeiket és az ahhoz tartozó mérő, feldolgozó és kiszolgáló eszközöket, tárgyat megmosva és súrolva s naponként több­ször kiöblítve tartsák. Tűzrendészed szempontból elrendelem, hogy kiki házának padlását a tűzve­szélyes lomoktól azonnal takarittassa ki, takarmány, szalmaféle csakis a gazdasági épületek padlásán helyezhető el; a kémények legalább havonként egy­szer tisztitandók, nem lesz elfogadhaló azon ment­ségük, hogy a kéményseprő nem ment seperni, mert az óvóintézkedés szempontjából köteles min­denkinél havonként legalább egyszer megjelenni s akinél a kéményseprő nem jelenik meg, ide azon­nal jelenteni tartozik, úgy a kéményseprő esetleg büntetéssel is kötelességének teljesítésére kötelez- tethessék; mivel itt az van szokásban, hogy a ta- karéktüzhelyeket a lakók seprik meg, figyelmezte­tem, hogy mindenki köteles azt hetenként megtisz­títani. A kéményseprő által történt seprés annak könyvébe mindig a pontos idő megjelölése mellett beírandó. A hamut csakis tüznienfes edénybe (cse­rép, bádog, vasedénybe) szabad eltenni, padláson, istállóba és ólakba eltenni tilos, lehetőleg pincébe helyezendő el. Ott, ahol a viz nincs bevezetve, köteles minden lakó legalább 200 liter űrtartalom­mal biró hordót állandóan friss vízzel megtöltve tartani, azonkívül egy vedret és létrát hozzáférhe­tő helyen elhelyezni, hogy tűzvész kiütése esetén azok kéznél legyenek. Cselédekre és gyermekekre szigorú gond fordítandó, nehogy azok gyúlékony anyagok és tárgyak mellett dohányozzanak s ez által tűzvészt idézzenek elő. Mindezen rendelkezé­sek betartását a csendőrséggel s a városi tűzoltó­sággal ellenőriztetni fogom s a mulasztók terhére hatósági utón fogom a szükséges tűzvédelmi in­tézkedéseket azonnal foganatosítani, illetve besze­rezni, szigorú megbüntetésektől eltekintve, nehogy az egyik szomszéd mulasztásából, könnyelműségé­ből s másik szomszédját, esetleg az egész város közönségét kiszámithatlan kár érhesse. A köze­gészségi és köztisztasági állapotok ellenőrzésére és az észlelt mulasztások bejelentésére a város ösz- szes területén működő orvos urak ezen rendeletem kikézbesítésével felkérem. Nagybánya, 1917. juni­us hó 5. Smaregla Mihály, rendőrkapitány. Az első kerékpár. Immár száz éve annak, hogy az első kerékpár megjelent a közönség előtt. Bizony kezdetleges szerszám volt az akkor, amely egyáltalában nem felelt meg ar;nak a célnak, melyet ma a villámgyors járású kerékpár betölt. Az első kerékpárt egy Drais nevű német báró szer­kesztette. Draist épen úgy, mint legtöbb feltalálót kora, illetőleg környezete nem vette komolyan, in­kább főúri játéknak tartották az első kísérleteket, mint komoly technikai találmánynak. 1817-ben je­lent meg Mannheim város utcáin az első „magá­tól járó kétkerekű kocsi" mely feltűnést keltett u- gyan, de a közönségből gúnyolódást váltott ki. Draisnak kevés szerencséje volt találmányával s éle­te végéig ('1851) mint jó bolondot kezelték. Mint tiliustrációkból ismeretes a két egymás mögé he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom