Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-24 / 52. szám

1916 december 24. Nagybányai Hírlap •3. 9 Medelmi háború — ostobaság. Ellenségeink tudvalevőleg a fegyverrel viselt, végeláthatatlan háborút még befejezése után is folytatni akarják kereskedelmi téren. A kereskedelmi háború azonban nem egyéb — ostobaságnál. Erre az ántánt köréből is már egyesek kezdenek ráeszmélni. A „Stampa“ olasz lap például erről a témáról egyebek közöttezeket Írja : ,,A háború, mely minden erkölcsi és politi­kai köteléket összetépett, nem tudta teljesen el­pusztítani azt a kereskedelmi összeköttetést, me­lyet hosszú évek sorozata alapozott meg, nem tud­ta azért, mert ez mindkét részre haszonnal járt.“ . . . Ostoba és megvalósíthatatlan az a terv, hogy a háború végével kereskedelmi háborút folytassa­nak a háborús felek. Bizonyos, hogy a közvetítők által tovább folyna a vásár, csak az lenne a kü­lönbség, hogy minden áru sokkal többe kerülne az egyes feleknek és hogy a közvetítők húznák az egész hasznot. A kereskedelem szabadságának megszorítása egyébiránt nemcsak a nemzetek jóllétén ütne ér­zékeny sebet, hanem károsan befolyásolná a szel­lemi életet is. Mert régi és sokszorosan bebizo­nyított tény, hogy a szellemi előhaladás és műve­lődés csak ott fejlődhetik ki teljes nagyságában és erejében, ahol az anyagi jóllét is virágzó fokon áll. Példa erre Németország. Gazdag müipara, ki­terjedt kereskedelme mindmegannyi emeltyűi a közmővelődésnek, melyeken át a jóllét és ennek következtében a szellemi előhaladás a nép minden rétegébe beszivárog. E vívmányok elérése körül kiváló hordereje van a kereskedelemnek. Az az é- lénk és gyors közlekedés, mely távol eső orszá­gokat és népeket hoz érintkezésbe, összeköttetés­be, nemcsak a vagyonosság felvirágoztatására, de egyszersmind a szellemi iátkör szélesítésére is szolgál. Nem képzelhető tehát el, hogy a nemzetek önakaratukból tartósan megfosszák magukat azok­tól a nagy szellemi és anyagi előnyöktől, melye­ket abj?ól merítenek, hogy egymással érintkeznek és a Szükségleteket kölcsönösen kielégítő, kisegí­tő árucserét folytatnak. Ha az emberiség általános fejlődésének végcélja, hogy a humanitás valódi fo­galma minden népnél elterjedjen és a civilizáció az egész emberiség közvagyona legyen: úgy ez csak úgy érhető el, ha a világkereskedelemben és és annak anyagi és erkölcsi jelentőségében min­den nemzet munkása részt vesz. Ez alól egy nem­zet sem vonhatja ki magát nagy megkárosodás nélkül. Meg kell tehát állapítanunk azt a feltűnő tényt, hogy az olasz lapnak ezúttal igaza van : A kereskedelmi háború — ostobaság. Mikor fogják antánték végre felismerni azt a másik nem kevésbé megcáfolhatatlan tényt, hogy részükről a fegyverrel viselt háború további foly­tatása sem egyéb — ostobaságnál ? HÍREK. Karácsonyi fohász. Mig reng a föld a harci zajtól, S a világ vérbe öltözött: E félelmetes harci zajban Szavam imára csendül halkan A megszentelt falak között. Kelet csillaga tűnj fel újra ! Jövel csodás karácsony — éj! Ragyogtasd ránk te égi fényed, S a véres földi messzeségnek A kicsi Jézusról mesélj! Tekints a földre mennyek Atyja, Bocsásd meg, amit vétkezünk ! Felhők felett zsolozsma zendül: Angyalok szállnak le a mennybül . . . S mi összetesszük két kezünk . . . Kutas Kálmán. Vizsgatétel. Bodnár Remigius György, a premontrendü kanonok rend. növendéke, Bodnár kir tanfelügyelőnek fia, kitűnő eredménnyel tette le a napokban szaktárgyainak alapvizsgálatát a bu­dapesti egyetemen. Nagy hangverseny. Az Orlowszky Fri­gyes főgimn. tanár, gordonkás szóló által kará­csony harmadnapján az az e hó 27-én este fél ki­lenc órakor a Lendvay színházban rendezendő nagy szabású művész hangverseny igen élvezetes estélynek Ígérkezik. És méltán is, mert amint az alábbi műsorból megállapíthatjuk a kitünően egy­be állított program minden egyes számait városunk legelső rendű qualitásai játszák. Amidőn ezt a min­den tekintetben élvezetesnek Ígérkező nagy művész estélyt, a minden szépet és nemeset pártoló közön­ségünk szives figyelmébe ajánlujk, nagyon hang­súlyozni kívánjuk, hogy a hangverseny jövedelme oly nemes és magasztos célt szolgáland, amelyet mindnyájunknak támogatni és pártolni legelső ren­dű hazafias kötelességünk is. Ne feledkezzünk te­hát meg a hősiességükben rokkanttá vált vitéz ka­tonáinkról, valamint a román betörés által szeren­csétlenné vált erdélyi károsultakról. A nagy mű­vész estély műsora a következő: Műsor: 1. Gol- termann Gy.: III. koncert (h moll), 2. és 3. tétel. Orlowszky Frigyes és Soltész Elemér. 2. Chován Kálmán : Magyar rhapszódia. Almer Anna. 3 Schu­mann : A napsugár. Schubert: a) Könyörgés (Li­tanei) b) Bölcsődal. Női kar a Szeőke Béla veze­tésével. 4. Drdla F. : Souvenir. Wieniawszky H.: Legenda. Bach: VI. Sonatából az előjáték. Mo­zart : Menuett, b. Kovács Lajos dr. és Damokos László. 5. Goltermann Gy.: I. koncert (a moll). Orlowszky Frigyes és Damokos László. 6. Häss- ler: Grand Gigue. Chopin : Nocturne (h dur). Da­mokos László. 7. Haydn: 10-ik vonósnégyes, b. Kovács Lajos dr. Németh Béla, Homola László dr. és Orlowszky Frigyes. A karének szereplői: Jancsovits Margit és Jolán, Kozma Mici, Lengyel Katica, Günther Dalma, Gurszky Lujza és Gabri­ella, Glavitzky Margit, Marchbein Irén és Sarolta, Soltész Ili, Weisz Irén kisasszonyok. A hangver­seny este Vs 9 órakor kezdődik. A 4. és 5. szám között 10 percnyi szünet fog tartatni. Helyárak: Középpáholy 14 K, oldalpáholy 12 K, kis páholy 10 K. Földszinti ülőhelyek I—IV. sorban 2 K. 50 f.; V—VII. sorban 2 K.; VIII—X. sorban 1 K. 50 f.; XI—XIV. sorban 1 K 20 f. Földszinti álló­hely 1 K. Karzati ülőhely 1 K. Szives felülfizeté- seket köszönettel fogad a rendezőség és hirlapilag nyugtáz. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Ügybeosztás. A helybeli kir. járásbíróság ügy beosztása az 1917. évre a következő : Szent- miklósy József kir. ítélőtáblái biró ügykörébe tartoznak: a bíróság vezetése, Jüsz 38. §-ának 1—8 pontjaiban meghatározott központi intézke­dések, a Pp. 146. és a Ppé. 87. §-a szerinti tör­vénynapok megtartása, valamint az összes polgári perek. Szentpéteri Ferencz kir. járásbiró ügykö­rébe tartoznak ; az összes vétség és kihágási ügyek, a büntető megkeresések, vizsgálóbírói ügyek, a felmerülő perújítások, valamint a kiszabott pénz- büntetések nyilvántartása és végrehajtása. Boitner Károly kir. járásbiró ügykörébe tartoznak : azon telekkönyvi és végrehajtási ügyek, melyeknek el­intézése előzetes tárgyalást vagy felek meghallga­tását teszik szükségessé, továbbá az összes örökö­södési ügyek, valamint a zárlatok elrendelése és azon polgári perek, melyeket a kir. járásbíróság vezetője esetről-esetre kioszt. Ezeken felül a telek­könyvi iroda felett gyakorolja a közvetlen felügye­letek Dr. Homola László önálló működési kör­rel felruházott jegyző: ellátja az 13.000—912 I. M. számú rendeletben megszabott korlátok között az eme rendelet 8. §. I—IV és VI pontjaiban fel­sorolt peren kívüli ügyeket, továbbá a központi intézkedést igénylő polgári megkereséseket foga­natosítja, s a kir. közjegyző helyett, ennek távol létében vagy akadályoztatása ese tében a váltó óvá­sok felvételét,névaláírás, okirat és könyvkivonat hi­telesítéseket eszközli. Szupkay Gyula telekköny- vezető: a telekkönyvi irodát vezeti, a széljegyzést esetleg a szemle készítést eszközli, a tekkönyvi bevezetéseket a végzésekkel egyezteti, a telekköny­vi másolatok megrendelési jegyzéket vezeti, az a- zok hitelesítéséhez szükséges bélyegeket átveszi és kezeli, a telekjegyzőkönyvekről és térképekről ké­szített másolatokat egyezteti és hitelesíti, s a telek­könyvi ügyek elintézésében segédkezik. Barazsu Endre irodatiszt: ellátja a főlajsrtom, a központi és különirodában felmerülő összes teendőket s a gyűjtő szekrényt kezeli. Godián Antal írnok: el­látja a telekkönyvi iktatói, kiadói és irattárnoki teendőket, kezeli az elnöki ügyeket, anyagszereket és nyomtatványokat, s a bírósági végrehajtónak állandóan helyettese. Bernhardt Adolf bir. vég­rehajtó : a járásbíróságnak területén foganatosítja az összes végrehajtási cselekményeket. Sarmaságh István, Nagy Mária, Krizsánovszky Ede és Ker­tész Irén dijnokok illetve gépirónők: a másolási teendőket végzik. Tömegnapok : hétfőn és csütörtö­kön vannak. Törvénynap : pénteken 9—12 óráig. Panasznap: kedden 9—11 óráig Szentpéteri Fe­rencz kir. járásbiró előtt. ítéletek jegyzéke kedden lesz kifüggesztve. A részletes hirdetmény a hiva­tali helyiségek ajtóin és folyosóin a felek teljes tá­jékozására ki is vannak függesztve. A bélyegtörvények életbeléptetése. A hi­vatalos lap közli a bélyeg és illetékekre vonatkozó tövények és szabályok módosításáról szóló 1916. évi XXVII. t,-c. 2-ik fejezetének életbelépéséről és végrehajtásáról kiadott pénzügyminiszteri ren­deletet. Az életbelépés ideje 1917. január 1. Vármegyénk felirata. Vármegyénk közön­ségének e hó 14-én tartott közgyűlése a követke­ző szövegű hódoló felirattal üdvözli uj királyun­kat : Császári és Apostoli Királyi Felség! Legke­gyelmesebb Urunk ! Királyunk ! Abban a magasz­tos pillanatban, midőn a magyar nemzet büszke öntudattal, mély hódolattal helyezi Szt. István ko­ronáját Felséged nemes homlokára, Szatmárvárme- gye közönsége a századok viharában megedzett királyhüség, a magyar nép leikéből fakadó törhe­tetlen ragaszkodás, az alattvalói szeretet és tiszte­let legőszintébb érzelmével közeledik Felséged fel­kent Személyéhez! Nehéz, nagy idők rombolásai, a legádázabb küzdelem véres forgataga közepette foglalja el Felséged ősei trónját. Nagy a feladat, mely Felségedre vár: A végső győzelemre vinni győztes hadseregeit, elhallgattatni a fegyverek dör­gését, begyógyítani a sajgó sebeket, egy szebb, di­csőséges jövendő felé vezetni nemzetét 1 És mi bí­zunk és hiszünk! Bízunk Felséged Istentől meg­áldott hatalmas egyéniségében, hiszünk abban az erőben, mely a Magyar Szent Koronából a nem­zeti nagyság, a nemzeti egység symbolumából Fel­ségedre sugárzik, hogy ifjú lelkesedéssel, győzhe­tetlen karral, uralkodói bölcsességgel megnyitja e- lőttünk egy fényes, boldog korszak kapuit, valóra váltva sokat csalódott, sokat szenvedett nemzetünk legszebb álmait. A Mindenható áldását kérve Fel­séged uralkodására, a legmélyebb hódolattal hajt­

Next

/
Oldalképek
Tartalom