Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-27 / 26. szám
segélypénze 1200 koronánál nem nagyobb, egyszer s mindenkorra segély nyújt. Ezt a segélyt azok részére, akiknek nyugdija, illetőleg özvegyei segélye 1000 koronánál nem nagyobb, 100 koronában, az 1000 koronánál nagyobb összegű nyugdijak után pedig (bezárólag 2000, illetőleg 2200 koronáig) 150 koronában állapították meg. Ezeket a segélyeket a kabelbeli számvevőségének utján fogom szétosztatni és pedig akként, hogy a segélyért folyamodni nem keik A központi nyilvántartás alapján hivatalból fog a postatakarékpénztár utján az arra jogosultaknak a lehető legrövidebb idő alatt szétküldetni. Így csupán arra hivatnak föl az érdekeltek, hogy amennyiben 1916 évi április hó 1 -je után lakóhelyeiket megváltoztatták, uj lakóhelyüket az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap számvevőségének (Budapest, V. Hoid-utca 17. III. emelet) levélben vagy levelezőlapon jelentsék lakóhelyüket azokra a segélyre jogosult tanítók és tanító özvegyek is, kik nyugdijukat elző ízben a most megjelölt időpont utáu vették föl. A vasárnap esti mozinak volt egy műsoron és vásznán kívüli száma is, melyben két fehérnép alaposan megrakta egymást. A verekedés annyira harciassá vált, hogy, még a bicska is használatba került, nielylyel a kezdeményező, ve- télytársának az arcát alaposan üsszehasogatta. Orosz tábornokok pusztulása. Az orosz határról jelentik: A pétervári lapok megerősítik, hogy az oroszoknak a most folyó offenziva alatt igen súlyos veszteségei voltak. Különösen a tisztikart érte jelentékeny veszteség. Lesicky tábornok szakaszán négy tábornok esett el, három pedig megsebesült, akik közül kettő hadtestparancsnok. Az egész orosz fronton részint elesett, részint pedig megsebesült tizennégy tábornok. Az orosz ezredparancsnokok közül tizenheten életüket vesztették, nyolcán pedig megsebesültek. Az elesett századosok és alsóbbrangu tisztek száma sokkal nagyobb, mint a korábbi csatákban volt. Különösen rendkívül sok zászlós pusztult el. Az orosz hadsereg legénységének veszteségét számszerűen nem lehet megállapítani, azonban megbízható hírek szerint óriási volt a pusztulás a támadók soraiban. Luck körül egy utóvédharcban például a kubáni kozákok ezredét teljesen lekaszálták az osztrák-magyar gépfegyverek. Péterváron altól félnek, hogy az orosz offenziva meg fog törni, mielőtt még tel- jesitetette volna feladatát, mert az óriási pazarlás mellett nem bírják pótolni a municiókészleteket. A csalán értékesítése a szövőiparban. Ritchter bécsi egyetemi tanár kísérletezett, hogy nem lehet-e a csalán-szövettel a gyapjú-szövetet helyettesíteni. Kísérletei kitűnő eredménnyel jártak s ma már a csalán termés jövedelmi forrása a gazdáknak. 1915. évben Ausztria-Magyarország csalán termése 1.000,000 kg. volt. Ez évben sokkal nagyobb területet vetetek be, úgy hogy Ausztriában 4 millió kg. Magyarországon 3 millió kg. csalán termés várható. Magyar igazságügyi szolgálat Szerbiában. Az igazságügyi szolgálat megszerzése a meghódított szerbiai területen már befejezéséhez közeledik. A meghóditott Szerbia igazságügyi főnöke Csarsch Dezső dr. volt újvidéki törvényszéki elnök. A szerbiai igazságügyi szolgálatot magyar bírák és bírósági tisztviselők látják el, akik éppen úgy, mint a katonai igazgatáshoz, főkormányzósághoz, beosztott többi polgár tisztviselők, a had- rakelt sereg kísérletét képezik. Felettük végső fokon ezidőszerint még a katonai főkormányzó gyakorol fegyelmi jogot és kötelesek egyenruhát viselni. Az igazságszolgáltatás hivatalos nyelve a hadsereg szolgálati nyelve, a bíráskodás tekintetében pedig a hágai egyezmény értelmében a szerb törvények és rendeletek az irányadók. Szerbiában rendezték már az ügyvédi gyakorlatot is, Ügyvéd csak a főkormányzóság által kibocsátott engedély alapján lehet valaki, de csakis abban az esetben, ha ezelőtt a szerb igazságügyiminiszterium által vezetett ügyvédi névjegyzékben fel volt véve, tehát fogadalmat tett a szerb törvényekre. Ezeknek most hiztositékot és uj fogadalmat kell teniők. A cigánykérdés rendelkezése. A cigány- kérdés rég vajúdó tendezése ügyében, melyet számos törvényhatóság évtizedek óta sürget, most a belügyminiszter rendeleti utón intézkedett. A rendelet — amely csak azokra a kóborcigánoykra terjed ki, akiknek rendes lakóhelyük nincs — mindenekelőtt eltiltja a cigányokat a szokásos kóborlástól. A cigányokat ott, ahol éppen tartózkodnak, összeírják, nyilvántartásba veszik és elveszik tőlük vonóállataikat és járómüveiket. Lovaikat a katonaság részére állítják elő hadiszolgáltatásképpen. Jövőre pedig lovat, öszvért és szamarat csak külön rendőrhatóság engedelemmel szerezhetők. A véderő érdekeit is szolgáló rendelkezése a rendeletnek, hogy a 18—50 éves cigányférfiakat a soro- zó-bizottság elé állítják a azokat, akik fegyveres szolgálatra nem alkalmasak, valamint a nőket a hadiszoigáltalásokról szóló törvény alapján munkára kötelezik. Ezekkel az állampolgári kötelezettségekkel szemben azonban a hadbavonult cigányok családjai szintén részesülni fognak hadise- gitésben, a munkára alkalmazott cigányok pedig munkadijat kapnak. Azonban sem a hadisegitsé- get, s a munkadijat nem kapják a kezükhöz. Ezeket a pénzeket az elöljáróságok kezelik s elsősorban ebből fizetik a cjgányok eltartásából e- redő költségeket. A munka képtelen cigányok eltartásából eredő kiadást addig, amig illetőségük megállapítva nem lesz, a toloncozási költség terhére az állam fedezi. Minden cigány, aki tizenkettedik évét betöltötte, igazolványt kap s mindenkinek ki lesz jelölve tartózkodó helye, amelyet rendőrhatósági engedetem nélkül nem szabad elhagynia. Végül gondoskodik a rendelet a cigányok beoltásáról, egészségügyi megvizsgálásáról és a fertőző betegségben szenvedő cigányok kezeléséről. Szederlevelet szedjünk katonáinknak. Vármegyénk közigazgatási bizottsága azzal a kéréssel fordul hozzánk, hogy drága katonáink részére gyüjtsünk szederlevelet, mert ez megszáritott állapotban kitűnő teául hanználható. Ezt a nemes cselekedetet városunk közönségének hazafias pártfogásába ajánljuk mint olyant, mely semmi nemű anyagi áldozatot sem kíván csupán egy kis fáradságot. Ezt azonban hős katonáinkért kötelességünk meg hozni. Stelláné Aradi Aranka kiváló művésznő újból városunkba érkezett, hogy a Vöröskereszt Egylet Péter Pál napján, a Lendvai színházban megtartandó nagymüvész estélyből kivegye a részét. Mint értesülünk a szereplők betanítását a kiváló művésznő végzi és ebből a célból a legújabb fővárosi slágereket hozta el magával. A próbák már javában folynak és ismerve a nagy művésznő fáradhatatlan tevékenységét teljesen megvagyunk róla győződve, hogy a művész estély ezúttal is kitünően fog sikerülni. A művész estély rendezésének nagy muknáját különben, L. Bersk Lajos és Stella Sándor fáradhatatlanul végzik. Ezen a napon az egyesület nagy gyűjtést is rendez és ezt a gyűjtést dr. Kádár Antal és Baj- n ó c z y Sándor irányítják. A sor tehát ismét nagy közönségünkön lesz, amely bizonyosan befogja bizonyítani ez úttal is, hogy áldozat készsége kifogyhatatlan a mi drága és imádott hazánkért. Az estélynek mely 29-én estve nyolckor kezdődik, programja a következő: 1. Prolog. Elmondja Magyar Erzsiké. 2. Zongora szóló. Előadja Damokos Laci. 3. „Mindent a katonáknak." Elmondja Kondor Adél. 4. Ének szóló. S. Aradi Aranka. 5. A sikkes szobalány. Günther Dalma. 6. Japán tánc. Előadják Winkler Pista, Rezső Magda, Vass Pál- mika, Gerson Böske és Huszthy Malvinka. 7. Kabaré dalok. Előadja Kováts Ferenc. 8. Vörös ördög. Előadják Stella Aranka és Bálint Laci. 9. Az álmok országában. (Menuette) Előadják Papp Mu- cu, Berks Erzsiké, Günther Magda, Glück Ilonka és Soltész Pötyi. 10. Náni és Szepi. Előadják Gla- vitzky Margit és Glavitzky Károly. 11. Ének szóló. S. Aradi Aranka. 12. Spanyol tánc. Előadják Gurnesevits Pinczi, Gurszky Gabi, Günther Magda és Rumpold Jolánka. 13. Apróságok. Elmondja Syntinis Ilonka bárónő. 14. A hadi cipő. Előadják Proházka Sárika és Erdődy Béla. 15. Magyar dalok cigánykisérettel. Énekli S. Aradi Aranka. Az összes énekszámokat zongorán Gurszky Lujza kiséri. Érett ifjak vizsgálata. A hadbavonult és besorozott nyolcadik osztálybeliek a helybeli főgimnáziumban egy havi tanfolyam után pénteken és szombaton tettek szóbeli éreíségi vizsgálatot dr. Renz János igazgató elnöklése mellett. Az eredmény a következő : Jelesen érett: Mezei Béla. Jól : Markovics József, Hiitter Sándor, Róth Márton, Braun Lázár, Nagy Imre. Érettek: Anka Győző, Beregszászy Kálmán, Dobrovszky Sándor, Denucz László, Doroghy István, Drágos László, Gavallér Béla, Gedeon Sándor, Ketnei Mihály, Lővy Márton, Majdik Géza, Nyisztor György, Ősz György, Papp László, Papp Sándor, Péchy Ferenc, Tibii Gusztáv, Varga Andor. Ügyviteli rendeleíek a papirhiánnyal kapcsolatban. Érdekes rendeletet bocsátott, ki a belügyminiszter az összes alája tartozó közigazgatási hivatalokhoz a papirdrágaságga! kapcsolatban. A miniszter rendeletében elmondja, hogy a háborús viszonyok következtében a papirosban olyan hiány és drágaság mutatkozik, amely a legnagyobb takarékosságot teszi szükségessé. A rendelet azután közli, azokat a módokat, amelyekkel a papir- megtakaritás elérhető és meghagyja, hogy minden intézkedést, amit csak lehet, szóbeli utón, vagy távbeszélő utján kell megtenni, Írásbeli megkeresések helyett más hatóságokhoz az iktatmányt kell elküldeni, hogy arra vezessék rá az elintézést, ha az iktatmányt elküldik, a megkeresést nem külön papírra, hanem az iktatmány hátlapjára kell Írni, minden elintézést szabotosan és röviden kell fogalmazni, tartózkodni kell minden terjengősségtől és felesleges megjegyzésektől amelyek a munkát is szaporítják és a papirost is szükség nélkül fogyasztják, az alsóbb hatóságoknak adott utasítások foganatosításáról csak rendkívül fontos esetekben kell jelentést tenni és nemleges jelentéseket kívánni nem szabad. Ezek csak követett módjai a papirspórolásnak, de elrendeli a miniszter, hogy közvetlenül is a legtakarékosabb és leggazdaságosabban kell bánni a papírral. Erre vonatkozólag elrendeli, hogy az előadói iv negyedik oldalát is el kell használni, pótivenkként, ha elég, csak félivek alkalmazandók, tisztázni, másolni ha, elfér a szöveg, szintén csak félivre szabad, ha pedig másolatot is kell az irattal küldeni, azt lehetőleg az irat üresen maradó helyére kell írni. A borítékokkal is takarékoskodni kell s ha egy időben több iratot küldenek egy helyre, azokat egy borítékba kell helyezni, nem külön-külön mint eddig. Meghagyta végül a miniszter, hogy általában mindenféle papírra, nyomtatvánnyá, blankettával a legtakarékosabban kell bánni és más célra felhasználni szigorúan tilos. Felsőbányái műsoros est mint értesülünk Péter Pál napról julius 2-ikára lett elhalasztva a- zért, hogy a két városbeliek egymás ünnepségein kölcsönösen részt vehessenek. A katonai parancsnokság rendelkezése szerint beteg katonát csak a szatmári kórházból lehet áthelyezni, máshonnan való áthelyezés iránti I
