Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-18 / 16. szám
2. nagybányai hírlap reméljük — a mi hadvezetőségünk is rövidesen követni fog. És még valamit. Ne higyjék, hogy a ma divatja szép s, hogy ez a divatos fényűzés csábító. Nem. De annái inkább föl- háboritó mennél nagyobb szenvedéseket állanak ki drága véreink a harctereken. A frontrój viszatérő tisztek kétségbeesetten nyilatkoznak az itthoni állapotokról {nyugodjunk meg, a legénység is!) és olyan véleményeket is hallottunk, hogy »szégyen, ami idehaza végbemegy ; ilyen emberekért kell az életünket áldoznunk ? Csupa flaue és erkölcstelenség ... és milyen módon harácsoltak itt vagyonokat össze !“ És még máskép is. Hogy igazuk van, az bizonyos. És mi már csak arra várunk, hogy hazajöjjenek ezeknek az állapotoknak a megváltoztatására. Földet a népnek. Ezt az indítványt tette pár nappal ezelőtt Székesfehérvár nagynevű és éleslátása püspöke, P r o- h á s z k a Ottokár. A korszak alkotó indítvány rendkívüli figyelemre méltó s mint ilyent, állandó figyelemmel is kell kisérnünk. Aáert hiszen ha figyelembe vesszük, hogy hazánk gazdasági alapját, kereskedelmének gerincét a fekvöség s ennek szakszerű és célirányos művelése és kezelése képezi, okvetlenül nagy horderejét keli megállapítanunk a felvetett eszmének. Nincs kétség az iránt, hogy a nagytudásu püspök által érintett sok ezer holdat kitevő nagy kiterjedésű birtokok jelenleg is művelés alatt állanak, de hát valamennyien tudjuk azt, hogy a nagybirtokoknak számot levő része bérletek utján, hol igy, hol amúgy kezeltetnek. Sok e- setben még a legkitűnőbb kánáán is, — a rossz kezelés miatt elromlott és silány terméseket produkált. Ellenben, ha ezek a nagybirtokok észszerű feldarabolás folytán a kis gazdák kezei közé jutnának, szakszerűbb és gondosabb kezelés alá kerülnének és mint ilyenek, gazdasági életükben e- gész más állapotot teremtenének. De más felöl a föld — mint ahogy az indítvány mondja — tényleg a nép részére lenne biztosítandó annyival is inkább, mivel a most dúló világháborúban a földet, hazánk szent földjét és mindnyájunk édes anyját, katonáink védik életüknek és vérüknek teljes feláldozásával és örökös kockáztatásával, ezért tehát nem csak méltányos, de kell, hogy az édes magyar hazai föld a népé legyen mindenkor. A hatalmas indítvány tehát, általában uj korszakot jelent és jobb magyar világ kezdetét helyezi kilátásba, Ija az illetékes tényezők a cselekvés terére lépnek. A korszakalkotó javaslat benyújtása alkalmával Prohászka Ottokár a maga álláspontját, indokolását a következőkben ecsetelte: A nagy idők szociális ösztöne késztet arra, hogy rámutassak bizonyos elvekre, amelyeket itt, azt hiszem, mindnyájan vallunk. Ezek közé tartozik az, hogy mi a hazát, a földet nem nézzük portékának. Nekünk a föld egy irracionális forgalom, mi azt látjuk és azt érezzük, hogy ebből a földből nemcsak gyökerek hajtanak ki, de lelkek is és mi azt akarjuk, hogy a magyar fötdből magyar lelkek sarjadzanak. Minél tovább halad a gazdasági fejlődés, attól kell félnünk, hogy a munkást annál jobban kiforgatják a földből. Pedig a föld a nemzeté, és az okos nemzeti politika mindig arra törekszik, hogy a föld a népé legyen és seittmiféle spekuláció ne tolakodjék a föld és a nép közé. Mi a mellett vagyunk, hogy a birtok állandósuljon, mert batyuban nem lehet kultúrát hordozni. Láthatjuk, hogy a nemzet, mely sátor alatt éj, soha sem tudott kultúrát teremteni. Ezek a kívánságok érlelték meg bennem azt, hogy a földet a nép számára kell biztosítani, mert kell, hogy mindenkinek legyen földje. Németországban ebben az irányban már sok mindent lettek s Ausztriában ist öbbet tettek, mint nálunk. Németországban is határozott lépések történtek a telepítésnek is gyakorlati életbeléptetése felé. Nálunk azonban hiányzik a praktikus mód, hiányzik a lehetséges ut megjelölése. A magyar nép tőkében szegény, de mégis földéhes, úgyszólván földmohó, úgy, hogy elrontja a gyomrát, a gazdasági gyomrát a földdel, mert tőkeszegénysége mellett többet vállal, mint a mennyit bir. — Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatására és arra, hogy a földet biztosítsuk, voat- kozik az én indítványom. Nem kívánom, hogy rögtön itt határozzunk. A kérdés sokkal terjedelmesebb, sokkal nagyobb megfontolást igényel, semhogy itt most erről határozni lehelne. Azt indítványozom, hogy az elnökség küldjön ki egy bizottságot, az vegye fontolóra javaslatomat és iársa- dalmilag is indítson mozgalmat annak keresztülvitelére. Az indítvány főbb pontjai a következők : Indítványozom, hogy bizonyos mezőgazda- sági területeket állam örökbérbe vegyen. Ez vonatkozik 1. a hitbizományokra, 2. az egyházi javakra, 3. a közalapítványi birtokokra. — Azért nem szólaltam fel ebben a kérdésben a főrendiházban, — mert félek a politikától. Félek a párífegyelem nyaktillójától. A miről itt szó van, ez egy szent, elementáris szükségesség. Ami hőseink, akik Limauovánál és Doberdónál harcoltak, nem mehetnek verklivel szét az országba, fél- lábon, mint Solíerino után mentek katonáink. (Nagy taps.) Ezek az emberek; nem középkori értelemben harcolnak a királyért, ezek önmagukért harcolnak és ha kiderül, hogy nem volt miért harcolniok, ez végzetes következméuynyei is járhat. A jövő katonai nevelése. A taktika és stratégia tudomány és művészet, tudása igen fontos tényező civilre és katonára egyaránt. — E tudomány fejlődése csak újabb keletű. A modern fegyverek a taktikán és stratégián módosításokat eszközöltek. E módosítás mértéke még nem áilapitíatoít meg. A bevehetetlen várakat a modern ágyuk és akna harcok megszüntették. Ma minden vár és minden állás bevehető. — Az egyik több, másik kevesebb áldozattal. — A mai bábomban főszerepet a nehéz ágyuk, az ásó és aknavetők, repülőgépek, kézibombák, léghajók, drótkerítések, tenger alatt járók és a kitűnő lövés viszik. Ma nem virtussággai, Iranern ésszel lehet győzni. Ma nem is kell mutassa a katona az ellenségnek magát. Ma jó! takarás a fő. Ki jól takarni tudja magát, az ügyes katona. A srapnellbiz- tos fedezék csak fél munka, az vont csövű ágyuk ellen nyújt védelmet 1 méteres földtömegével. — A mozsár ágyuk elleni védekezés szempontjából mélyen a földbe kell 8—10 méterig leereszkedni. — Itt kell megvárni a pergő tüzet és a támadás megérkeztét. — De az időt se kell tétlenül nézni, folyton dolgozni kel! az aknákon a föld alatt. Jaj annak a félnek, ki pihen. Az levegőbe iépül. — A modern háború erős fizikumot kíván a pozíció harcostól. — A ki.iek erősebb a fizikuma, az győz az akna harcban. — Tehát gyerekek, öregek és urak nem valók pozíció harcra. Ide serény földmunkások szükségesek. — Tehát nem a jó taktu- sos egreeirozás, nem a lépés tartás, nem a fegyver részek ismerete, nem a feleb!) valók neveinek tudása és magolása és nein fegyver forgatás kitűnősége a fontos, hanem az, a mit elhanyagoltunk a háború előtt: az ásás és örökös ásás. A csúszás és csúszás?. A lövés és lövés. — Tehát ásni,, csúszni, lőni és vívni kell elsősorban a közkatonák. Azután jön a terep ismeret és terep felvételezés. — Ezt is általánossá kell tenni a hadseregben. — Végre jön a taktika és műszaki ismeret az altiszteknek és snballertiszteknek. Végül a stratégia a felsőbb tiszteknek. — Félie tehát minden régi czoffal. — Uj nevelés kell a jövő katonáinak I Szabó József. HÍREK. Kérdés. — Irta: Szabó Gizella. — Az okúiban még az Isten Úgy büntelé a világot, Ho^gy bocsátott rá vizözöní S eísöpré a romlottságot. Napjainkban a Teremtő Hova tovább látta. Nem volt elég a világnak Vízözöni átka. Fakasztotta hát a forrást Emberszivböl lenn a földön, És hagyja, hogy e forrásból Nagy végtelen tenger nöjjön. Csak azt nem értem én Az Urnák bölcs eszén : Noé bárka miért nem úszik A vérnek tengerén ? Miért engedi a Teremtő, Hogy vérözönjébe, Az ártatlan nemzeteknek Szakadjon a vére ? Személyi hírek. Robelly Tliaisz Fc- renezné a műit héten városunkba érkezett. Dr. Neubauer Ferencz kaposvári Ügyvéd rokoni látogatásra városunkba érkezett. Kinevezés. Az igazságügy miniszter Nagy Imre betétszerkeszlőt, városunk szülöttét, a békési járásbírósághoz segédhivatalt tisztviselőnek nevezte ki. Katonai előléptetés. Csaba István huszár hadapródot, vármegyénk főispánjának fiát, zászlóssá léptették elő. Előléptetés. A vallás- és közoktatási miniszter Th u r zó Ferencz, makói főgimnázium! tanáT, városunk szülöttét a VIIl.-ik fizetési osztályba léptette elő. ^ Választás. A szatmármegyei községi- és kői jegyzők egyesülete e hó 5-én, Szatmáron megtartott közgyűlésében főjegyzőjévé, K o m o r ó c z y Pétert, Kapnikbánya nagyközségnek általánosan elismert jelesképzettségii, agilis jegyzőjét választotta meg. . Boromissza Tibor megyés püspökünk e hó 8-án a Császár fürdőből teljes egészségesen hazaérkezett székhelyére. Mély megiüetődéssel jelentjük, hogy állami elemi iskolánk egyik buzgó és szorgalmas tanítónője Czá- rich Ida, tiszteletbeli igazgató e hó 15-én, életének 57-ilc évében kinos fájdalom után elhunyt. Köztudomású, hogy a megboldogult, nemzetünknek legszentebb és legszebb ügyét: a nép nevelés ügyét négy teljes évtizeden, keresztül szolgálta^ Czárich Ida.
