Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-02-22 / 8. szám

I Egy humánus rendelet. A hadtestparancs­nokságok legutóbb rendeletet adtak ki, hogyha a létszám megengedi, a mene'.századok összeállítá­sánál tekintetbe kell venni a katonák családi ál­lapotát. A három négy és több gyermekes család­apákat nem osztják be a menetszázadba, hanem kaszárnyákba és másnemű őrszolgálatokra rendelik ki őket. Jó volna, ha eme dicséretre méltó eljá­rást más téren is alkalmaznák a sok gyerekes csa­ládfők segítésével, támogatásával. Sigy sokkal ke­vesebb özvegy és árva ontaná a háború miatt könnyét! A harctérre önkéntes ápolónőket keres­nek. A kassai katonai parancsnokságnak rendel­kezése szerint a liadvezetőség a harcztéren felállí­tott kórházakat, egészségügyi intézetekben hivatá­sos és kisegítő ápolónők felvételét illetőleg oly ké­pen rendelkezett, hogy mindazon ápolónők, akik egyrészt megfelelő bizonyítványokkal rendelkeznek avagy ennek hiányában, legalább nyolc hónapon keresztül betegápolói szolgálatot teljesítettek, ön­kéntes jelentkezés után a harctéri kórházi szol­gálatra vehetők. Az ápolónők a a következő illet­ményekben részesülnek: 1. Oda és visszautazásra II. oszt. menetjegyeket. 2. Napi 4 K. illetmény. 3. Díjtalan lakás. 4. Ellátás természetben. 5. Meg­betegedés esetén teljesen ingyen való gyógykeze­lés. 6. Megbetegedési idő alatt napi illetményének negyedrésze. 7. Eltávozás esetén 14 napra eső illetményének egyszerre leendő kifizetése. 8. Egész­ségi okokból történendő szabadságolásoknál a na­pi illetmény fele, négy heti időtartalmára. 9. Ru­házat és felszerelés. Mindazon ápolónők, akik a fenti feltételek alapján harctéri kórházi szolgá­latot teljesíteni kívánnak, a meglevő okmányaikat dr. D a s e k Bálint ezredorvoshoz, a cs. és kir. tartalékkórház parancsnokához Szatinár, (vasúti In- ternatus), postán küldjék be. Valótlan híresztelés. Popán László volt it­teni kereskedősegédről — akit a csendőrség lopás miatt keresett, érdektársai azt az alaptalan hirt terjesztették, hogy Popán felakasztotta magát. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert Po- pánnak mi baja sincs, sőt Désen, üzletben szerví­roz. Az alaptalan híresztelésnek tehát nem lett meg a kellő hatása mert azzal sem a csendőr­séget, sem a nyomozó hatóságokat félre vezetni nem sikerült. Veresvizi városrész veszteségei. Hősi halált haltak: Boltya Pál, Kelemen Béia, Kolba Ignác, Hindii Antal, Horvát Mihály, Kovács János, Pap György, Recsán Pál, Silai Márton Var­ga János. Összesen: 10-en. Eltűntek: Bozin- tán Mihály, Fehér Péter, Lói Péter, Maxin György, Marosán Károly, Mikié László, Szabó Pál. Össze­sen : 7-en. Oroszfogságban vannak: Bontó Károly, Borsi Sándor, Dorka József, Cincás Péter, Habina János, Háim Mihály, Horzsa István, Kávecki Róbert, Kert Károly, Kocsis János, Kosán Flora, Körösi Lajos, Kosztin Sándor, Krizsán Lász­ló, Laurán András, Laurán Gábor, Margitai Deme­ter, Mándi Emánuel, Miipk György, Miskolci Sán­dor, Morár György, Neusli János Pap Ferenc, Pap György, Péterfi Miklós, Porán György, Por­téka Géza, Róth Antal, Rodics János, Rusznák Mi­hály, Silai Sándor, Szarka András, Szaszarán ‘Já­nos, Szeleczki Sándor, Tulics István. Összesen : 35. Szerbfogságban: Bodrog Sándor, Bon­tó József, Dächer Pál, Velker Ignác Összesen: 4. -en. Ezek valószínűleg Olaszországban vannak. A négycsoport összegezve: 56. — Az oroszfog­ságba sokan Prsemysl elfoglalásakor kerültek, mert a 12-es népfelkelő ezred ott volt. A többi része Krakó közelében, mikor az 5-ik gy. ezredből csak 187-en kerültek vissza, a többi fogságba esett. — A hadtestparancsnokság csak később értesült a menekültektől, hogy az ezred elvan fogva. — Azu­tán a másodszor kiegészített ötödik ezred alig lé­pett Galíciában ki a vonalból, nagyobb részét á- rulás folytán ismét elfogták. — Itt veszett való­színűleg az ezred zászlója is. Spiesz György fő­hadnagy kiemelte, hogy a bányász nép rendkívül bátran küzdött és kivált elszántságával és vitézsé­gével az egész népfelkelő ezredben a szerbiai harc­téren. — Tehát a veresviz jól teljesítette köteles­ségét, csak ezután küzdők is legyenek olyanok mint az elődök. — Sz. J. A bölény és az indiai csacsi. A. budapes­ti állatkert igazgatója LendI Adolf dr., egyúttal egyik legkedveltebb munkatársa a Jó Pajtás-nak is, az állatkert érdekességeiről Írott czikkei — igy a legújabb számban a bölényről és az indiai csa­csiról szóló — mindig újabb és újabb örömet szereznek a kis olvasóknak. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermekalapjának legújabb, február 20-iki számába verset irt Feleki Sándor, elbeszélést Elek nagyapó, Sebők Zsigmond foly­tatja Dörmögö Dömötör harcztéri kalandjait az olasz harcztéren, Bér Böske szép mesét irt és ké­pet is rajzolt hozzá, Zsiga bácsi, mókát mond el, Benedekné Indali Etelka folytatja A Szentmiklóssy- fiuk czimü regényét. A rejtvények szerkesztői üze­netek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 ko­rona, egész évre 10 korona. Egye;; szám ára 20 fillér. Előfize,éseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás1- kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-ulcza 4. Orosz-Lengyelország területén bosnyák bélyeget kell használni. A hivatalos lap mai száma a kormány rendeletét közli, a mely szerint Orosz-Lengyelország megszállott területén a Boszr nia és Hercegovinában forgalomba levő bélyegek használandók. A bélyegekre fekete nyomással ke­resztben rányomják: „K. u. k. Militärverwaltung.“ A bíróság előtt .is a boszniai okmánybélyegek használandók. Pályázati hirdetmény. A nagykárolyi ke­rületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága, egy é- vi 1600 korona fizetéssel és 560 korona lakbérrel javadalmazott I oszt. kezelőtiszti állásra pá­lyázatot hirdet. A pályázók a pénztár igazgatósá­gához címzett pályázati kérvényüket 1916. évi febr. 26 napjának déli 12 órájáig nyújthatják be. A pályázati kérvényhez a pályázó életkorát és magyar állampolgárságát, valamint elméleti vagy gyakorlati képzettségét igazoló bizonyítványok csatolandók, továbbá pénztári vagy hatósági főorvosi bizonyít­vány arról, hogy a pályázó teljesen egészséges. A pályázati kint állás betöltésénél első sorban azok vétetnek figyelembe, kik már a pénztári vagy más kerületi pénztárnál eltöltött hossszabb ideig tartó szolgálatot igazolnak. A választás egy eévi próbai­dőre szól, mely idő alatt a szolgálati viszony min­den kártalanítás nélkül 3 havi felmondással meg­szüntethető. A megválasztott egy évi próbaidő el­telte és a szakvizsga sikeres letétele után fog vég- legesittetni. A megválasztott tartozik állását azon­nal elfoglalni és a péztár szolgálati, fegyelmi és illetményszabályzatát magára nézve kötelezőnek elismeri és a pénztári alkalmazottak nyugdíjintéze­tébe belépni. Kelt Nagykárolyban, a kerületi mun­kás biztositó pénztár igazgatóságának 1916. évi február hó 13 -áu tartott határozatképes üléséből. S e r 1 y I r m a sk. igazgató h. Lukácsovitsjá- nos sk. ig. elnök. Hirdetmény. 811 — 1916. sz. A m. kir. Mi­nisztériumnak „a cukor forgalomba hozataláról“ szóló 586—1916. számú rendelete értelmében köz­hírré teszem, hogy 1916. évi február hó 19-éig 1916. február 22. mindenki köteles az 1916. február hó 12—én meg levő cukorkészletét bejelenteni, és pedig : 1.) Mind­azok az egyének és cégek, kik bárminemű cukrot ipari üzemükben való felhasználás, vagy egyéb­ként nem saját háztaitásukban való fogyasztás cél­jaira tartanak raktáron, úgyszintén azok, akik bár­minemű cukrot más részére tartanak őrizetben és pedig nyers és minden fajtájú finomított cukor készletüket egész mennyiségében; 2.) mások, akik nem esnek ezen 1.) pont alá — amennyiben cukor — készletük az egy métermá­zsát meghaladja. A bejelentéseket a polgármesteri hivatalba átveendő bejelentőlapokon kell megtenni. Az 1.) pont alatt jelzettek kötelesek továbbá 1916. március 1. napjától kezdve cukor-készleteiket minden hónapban a hó 1. és 15. napján levő ál­lapot szerint az illető hónap 5. és 20. napjáig új­ból bejelenteni és pedig úgy a szerzett, mint az elidegenített mennyiséget, valamint a tényleges készletet. Ezen rendelet ellen vétők két hónapig terjedhető elzárással s 600 koronáig menő, pénz- büntetéssel büntetendők. — Nagybánya, 1916. feb­ruár 16. Makray Mihály olgármester. Hirdetmény. 795—1916. sz. Szatmár vár­megye alispánjának 2618 — 1916. számú átiratá­val közölt 55.900—VII. — 1916. számú rendelet alapján közhírré teszem, hogy azon szőlőtermelő gazdák, kik rézgálic szükségletük beszerzéséről nem gondoskodtak szükségletüket 1916. február 21- ig nálam jelentsék be. A bejelentéshez a szőlőte­rület hold- számát igazoló hatósági bizonylat fel­tétlenül mellékelendő, s ugyanakkor kilogramon- kint 3 korona 10 fillér készpénzben nálam be­fizetendő. Nagybánya, 1916. február 16. Dr. Mak­ray Mihály s. k. polgármester. A debreceni egyetem tanulmányi sza­bályzata. A hivatalos lap mai száma több hasáb­ban és egész terjedelmében közli a debreceni m. kir. tudományegyetem tanulmányi, fegyflmi és lec- kepénzszabályzatat, melyet a kultuszminiszter 1915. évi széptemb^r 7-én hagyott jóvá. Anyakönyvi közlemények. Születtek: febr. 10. Fuksz János gépkezelőnek „Nóra“; febr. 13. Szamosi Pál bányamunkásnak „Béla“ ; febr. 10. dr. Poszvék Ödön ügyvédnek „Irén Olga Gab­riella“ ; febr. 13. Máté Kálmán kir. járási őr­mesternek „Ibolyka“ nevű gyermeke. Elhaltak: febr. 20. Molnár Ernő hadnagy a 12. Iionv. gy. ezredben izr. 28 éves, a harctéren Cisna mel- latt hősi halált halt; febr. 13. Bence Árpádné kőmivessegéd neje, r. k, 29 éves, tüdőgümőkor; febr. 13. Wallerstein Antal cipész, izr. 54 éves, szivhüdés; febr. 14. özv. Ádám Józsefné zenész özvegye ref. 88 éves, közkórház, végelgyengülés. Házasságot kötöttek: febn 14. Dávid György fuvaros és Salag'án Anna helybeli lakosok. Egyről-másról, Az Alkohol ellenes Egyesület Országos Li­gája a minapában kérvényt intézett gróf Khuen- Héderváry Károlyhoz, mint a feldúlt tűzhelyeket ujrafelépitő országos bizottság elnökéhez, valamint a kormányunk valamennyi tagjához, hogy az újra épülő kárpáti falvakban seholse engedélyezzenek korcsmát. Ez a kérés igen érdekes. Nagyon ki­váncsi vagyok az eredményre. Ha az engedélyek tényleg elmaradnának, igaz, hogy nehány korcs- márossal kevesebb lenne hazánkban és a legna­gyobb valószínűség szerint ez a lakosságnak nem csak anyagi, de erkölcsi életére is fontos kihatás­sal lenne. De mi lenne a m. kir. kincstárral ? El­veszne a sok fogyasztási adó, és elveszne a sok korcsmáros által is fizetendő adó. Itt a bibije ám a dolognak. Ilyen formán tehát bajosan fogják

Next

/
Oldalképek
Tartalom