Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-19 / 51. szám

i IX. évfolyam. Nagybánya, 1916. december 19. 51. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 —iá oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTA1 NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség:: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbaa a cinterem felől, hol ez előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. Győzelem és béke. Egyetlen hatalmas hangáradat volt múlt hé­ten az a hatalmas földdarab, melyen a központi hatalmak nemzetei laknak. Harangkongással ünne­peltük a legújabb nagy győzelmet, amelyet fegy­vereink kivivtak : Bukarest meghódítását. Ismét a régi jelszót Hamburgtól Bagdadig. A legtávolabbi német város adja a jelszót és végigfut a csengő hang Németországon, Ausztri­án, Magyarországon, közben talán még Romániá­éban is harangoztak a mi katonáink, azután Bul­gáriában szólaltak meg a harangok és Törökor­szágban a keresztény templomokban És ha a szövetséges nemzetek nyelve külön­böző is, a harangok nyelve csak egy, öregharang és lélekharang mind azt kongatta : „Győzelmet és békét. “ Ez a hatalmas harangszimfónia, amely meg­rázza fél Európát, gyönyörű végtisztesség Romá­niának. „Prédikációs halott“ lett belőle, a lélekha­rangok csengő hangja Bukarest vesztét hirdeti. Szép temetés, olyan szép, hogy meg sem érde­melte . . . Volt valami megrázó ebben a fenséges ha­rangzúgásban, ahogy délben tizenkettőkor egyszer­re megzendült, mintha valami gigantikus orgonán futkosna egy isteni művész keze. Az összes ha­rangok szóltak, azok, amelyek itthon vannak, a templomok tornyából az ég felé küldték ércük Károly és Zita. Két uj név került forgalomba, két uj név, melyeknek tulajdonosait a hűséges magyarok már az első nap szivükbe zártak, imájukba foglalták. Károly és Zita, Magyarország apostoli királya és királynője. Mindaddig mig a szerencsétlen véget ért Ferencz Ferdinándot meg nem gyilkolta orvul a nagy szerb ábrándok áldozata, vajmi keveset hal­lottunk róluk. Most, hogy áldott lelkű király, Ferenc József örökre lehunyta jóságos kék szemeit, Ká­roly és neje ülnek a magyar trónra. Illő tehát, hogy egyet mást tudjunk jövendő uralkodónkról. 1887 augusztus 17.-én született Károly ki­rály. Vagyis ma huszonkilenc éves. Teljes neve : Károly Ferencz József Lajos Hubert György Ottó Maria. A fiatal király néha Ottó főhercegnek Fe­rencz Ferdinánd bátyájának és Mária Josefa szász királyi hercegnőnek a jelenlegi szász király nővé­rének a fia. A fiatal főherceg (akkor még nem volt trónörökös) gyermekéveit Magyarországon Sopron­ban töltötte, ugyanis atyja Ottó főherceg itt ál­lomásozott mint huszárezredes. 1895-ben gróf Valiis György akkori huszár századost osztották be melléje nevelőnek, aki az­után hosszú ideig a rábízott nehéz feladatot ellátta. Nyolc éves korában beíratták a bécsi skót-bencés rend gimnáziumba és 16 éves korában ugyancsak ebben az iskolában tett érelségit mint magántanuló. Midőn Ferenc Ferdinánd 1900-ban Chotek hangjukat, azok, amelyekét elvittek, a harctérről az ellenség felé zúdították a dörgéskisérte halált. Min­den harang szólt: nagyúri temetés volt. Az áruló ország hivalkodó fővárosa megszűnt főváros len­ni. Románia büszke fejét szegte le a mi pallosunk. Ezt zúgták a harangok, amelyek máskor áhitato- san szólnak az egek urához. Nem a bosszú áriáját zengték, nem a bosz- szu az, amely bennünk örömet kelt, hanem az i- gazság győzelme a gonoszság fölött. És ezt az ér­zést harangok szavával szerteküldeni, fenséges esz­me volt. Ünnepélyes, méltóságteljes öröm volt ez az öröm, mindenkinek a szivébe markolt, mindenkit gondolkozásra kényszeritett a harangzúgás. És min­denki megérezte a harangok szavában a mi szi­vünk mottóját: „Győzelmet és békét.“ És mi béke jobbot is nyújtottunk, mert erre határozták el magukat a szövetséges központi ha­talmak győztes fejedelmei és vezető férfiai. Ezzel a nemes akarattal azt hiszem, hogy nem is léte­zik ember, ki egyet nem értene, mert hát ma már nem csak a hadban álló, de a semleges államok polgárai is egy szívvel és egy lélekkel óhajtják az áldásos békét. Ma már minden gondolkozni tudó egyén be­látja, hogy az emberiséget keményen pusztító öl­döklésnek semmi haszna. Czélja volna ugyan az ántánt részéről, de mint fényes hadi eredménye­ink igazolják, az ántánt kitűzött célját ez ideig grófnővel morganitikus házasságra lépett, fiatal Károly Ferencz főhercegnek egyszeribe megváltozott az élete. Ettől az időponttól kezdve már trónra nevelték, ugyanis presumitiv trónörökös lett. Habs- burgi szokás szerint a fiatal főhercegek csak 18 éves korukban lépnek a hadsereg kötelékébe mint hadnagyok, de Károly Ferencz az érettségi vizsga letétele után, vagyis 16 éves korában már hadnagy volt a cseh 7. számú dragonyos ezredben. 18. éves korában főhadnagy, 1909-ben pedig százados. 1911-ben a 39-es magyar gyalogezred őrnagyának nevezte ki a király. Ez év júniusában mint a király képviselője Londonba utazott György angol király megkoronázásához. Ez volt tulajdonképen az első nagyobb nyilvános szereplése. Ugyancsak ez évben nősült meg. Választása, különösen családjára nézve okozott nagy meglepetést. Zita pármai hercegnőt tette nejévé. Zita meglehetősen szerénysorsu csa­ládból származik’ Néhai Robert pármai hercegnek második házasságából származik. A pármai herce­gek a spanyol Bourbon család egyik oldalágából származnak. Zita, atyjának 13.-ik gyermeke. 1892. május 9. -én született, vagyis jelenleg huszonnégy éves. Részben Ausztriában, részben pedig Angliában. Midőn mint a trónörökös barát­nője visszajött Angliából, egy egykori barátnője nem merte tegezni, mire Zita hercegnő a dolgot nem értve, szepegve mondta : Miért nem tegezel engem mint eddig, megbántottalak talán valamivel? A bájos és jóságos Zita mindenképen megérdemelte felséges urát. Az ifjú királyi párnak négy gyermeke sem egyben, sem másban el nem érte. Tehát az öldöklés mint már előbb is mondám, hasztalan. Való tény, hogy ellenségeink, valamennyien azzal indították meg ellenünk az ember irtó véres háborút, hogy ez által szerezzenek is valamit. Et­től a céltól indíttatva állottak hozzájuk szomszé­daink is. Céljukat ellenségeink nem tudták elérni, mert hadi eredményeink szerint — dacára annak, hogy mi fegyvert nem hódítási szándékból ragad­tunk, még is Oroszországból egy nagy Lengyel- országra való területet tartunk állandóan és kifo­gástalanul megszállva ; elfoglaltuk Montenegrót; birtokunkban van Szerbia ; Belgium hasonlóképen, most pedig Romániából szabdalgatunk naponként egy-egy jókora darabot. A hadi eredmények eme stádiumában tehát csakis abban az esetben lenne értelme a háború tovább folytatásának, ha kilátása lehetne az án- tántnak arra, hogy mindezekről az általunk elfog­lalt és birtokunkban levő területekről bennünket kiszorít, szóval ha vissza tudná venni. Erről ma már szó sem lehet! Nem létezik ma már földi hatalom, s annak annyi ágyúja és muníciója, amely képes legyen Hindenburg, Fal- kenhayn, Mackensen slb. győztes hadvezéreink frontjait úgy benyomni, hogy bennünket a birto­kunkban levő területből kiszorítsanak. De ezektől eltekintve szerintem ellenségeink még akkor sem lehetnének győztesek, ha mi nem is foglaltunk volna egyáltalán mit se. Részünkről van, az első az 1911-ben született Ferencz József trónörökös, Adeihaid hercegnő született 1914-ben Lajos és Felix főhercegek az előbbi 1915, az u- tóbbi 1916-ban született. Budapesten a királyi pár 1914 augusztus 2.- án élvezte először a magyar nemzet loyalitását. Forró és szűnni nem akaró ovációkban volt részük. Állításuk szerint mindketten nagyon jól érezték magukat. Remélhetőleg gyakran fogják élvezni pompás budai várkastélyukat. Károly király 1914 év elején lett alezredes, majd ezredes még ez év végén vezérőrnagy­nak nevezte ki Ferencz József. 1915-ben lett al­tábornagy. 1916 elején lovassági tábornok, most no­vemberben pedig vezérezredes. Az uj udvartartás főudvarmestere Berchtold Lipöt gróf a volt külügyminiszter. Zita királyné udvarhölgye Kállay Erzsébet, Kállay Béni volt közös pénzügyminiszter lánya.' A király mindig legjobb bajtársi viszonyban volt tisztjeivel. Egyáltalánban mindketten rendkívül szeretetreméltók és közvetlenek. Mindkettőjükről csak a legszimpatikusabban nyilatkoznak isme­rőseik. Nem kételkedünk, hogy Zita királynő örökölte néhai Erzsébet királynőnktől nemcsak a magyar trónt, hanem áldott jó szivét és a magyarok iránt érzett szereteíet is. Mi már is szivünkbe fogadtuk az ifjú királyi párt és hosszú és áldásos életet kérünk a mindenhatótól mindkettőjüknek és a kis négy éves Ferencz József trónörökösnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom