Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-03 / 40. szám
Nagybánya, 1916. október 3 40. szám. IX. évfolyam. TÁRSADALMI,SZÉPIRODALMI ÉS KQ2GA2DASÁÜI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület NagybányavWéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestüknek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre G korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTfil HAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Himyady JánoS-u. 14. sí., hová a lapközleraények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házban a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. Románia hadüzenete óta napról-napra alkalmunk van tapasztalni, hogy román honfitársaink minden tekintetben hűséges magyar állampolgárai e hazának. Múlt hó 18-án vármegyénkben lakó román honfitársaink járultak megyénk főispánja elé, hogy hűségnyilatkozataikat meg tegyék. Ezzel az alkalommal az inpozáns számú küldöttség nevében Marchis Romul u s főesperes, a következő beszédet intézte a főispánhoz: Méltóságos Főispán Ur! Szatmárvármegye tekintélyes számú románságának képviselői, vármegyénk minden román lakta vidékéről összegyűlt küldöttségben, ezen hazánkra kényszeritett világháború forgatagában, egyedül hazafias szent köteleségünktől buzdittatva és indíttatva, immár másodízben jelenünk meg Méltóságod, vármegyénk főnöke, mint a magas államkormány képviselője előtt. Két évi lankadatlan, kitartóhősiküzdeLindenberg Pál az ismert német publicista a napokban közölte le egyik német újságban e címen visszaemlékezését az elhunyt Károly román királynál tett látogatásáról. — 1911. nyarán azon kegyben részesültem, hogy Károly király meghívott magához. Az uralkodó család gyönyörű fekvési! kastélyba fogadott. A legszűkebb körű udvari társaság volt együtt a pazar palotában. Feleségemet az uralkodópár nem ismerte, de olyan nyájas közvetlenséggel fogadta, mintha régi ismerőse lett volna. Reggeli után az uralkodó megkérdezte feleségemet, hogy járt-e már Romániában. Feleségem az felelte, hogy Ausztriát mindezideig nem hagyta el és hogy bécsi születésű. — Igazán örülök, mondta a király — Bécs- hez különösen kedves emlékeim fűződnek. Az Ö- nök uralkodójuk Ferenc József, nekem nagyon jó barátom. Nézze meg majd reggeli u+án a Ferenc József-sziklát: gyönyörű szép. Férje elfogja mondani e sziklának a történetét. Ő jelen volt, mikor az osztrák magyar uralkodó kezemet melegen megszorított«? 1896 decemberében Ferenc József Bukarestben volt látogatóban. Ez alkalommal két napot i- dőzött a pelesi kastélyban. Ferenc József szintén el volt ragatatva a kastély pazar fekvésétől. Magas dombon fekszik a király-lak. Pompás kilátás nyílik a sinai völgyre és a távol kéklő erdélyi havasokra. Bizonyára nagyon sokszor gyönyörködtek' az oláhok a szép látványban. A dombot, melyen lem után a minden oldalról ránk törő ellenség ellen, hazánk ellenségeinek száma nemhogy fogyott volna, hanem meglepetésszerűen egy újabba! megszaporodott. A szomszédos Románia hadat üzent Monachiánknak, amelyben a dicsőséges Habsburg dinásztia alatt több millió román él hűségben, egyetértésben, összetartásban és örvendetes fejlődésben a monarchia többi nemzetiségével együtt. Megdöbbenthetoleg hatott ránk magyarországi románokra ezen hadüzenet, mert lehetetlennek tartottuk, hogy Románia az Orosz birodalommal szövetkezhessék, amely leginkább veszélyezteti a román fajnak exis- tenciáját, mert hisz époen Románia történelme tanúskodik Oroszu.oZág hálátlansága és perfidiájáról. A magyarországi nmánság a történelem megcáfolhatatlan tanúbizonysága szerint, több. mint egy évezreden át a haza igaz hű fiaival együtt, mindig testvéri szeretet és egyetértésben védte e haza drága szentföldjét minden ellenségével szemben. a kastély fekszik, Károly király uralkodónk iránti tiszteletből Ferenc József-sziklának nevezte el. A Habsburg-ház és a román uralkodóház barátságos viszonyát az 1909-ben Ferenc Ferdinánd látogatása erősítette meg. Ferenc Ferdinánd és neje akkor a román trónörököspár (vagyis a mai királyi pár) vendége volt, ugyancsak a pelesi kastélyban. Egyik udvari ebéd alkalmával a román trónörökös pohárköszöntőt mondott Ferenc Józsefre és annak barátságára. A kösz ütőben különösen ki van emelve a hála, melyet a román uralkodócsalád érez a mi királyunk iráni, mondván: „Szavakkal nem tudom visszaadni, csak sejtetni, azt a hálát és köszönetét, melyet Őfelsége Ausztria császára és Magyarország királya iránt érez családom és amelyet én vagyok szerencsés felségednek tolmácsolni. Üríteni poharamat a dicsőségesen uralkodó barátunkra őfelségére és kérem császári fenségedet, hogy adja át hálás köszönetünket és üdvözletünket őfelségének!“ Tény az, hogy Károly király nem mulasztotta el sohasem az alkalmat, hogy Ferenc József barátságát ne hangoztassa. 1914-ben a jeles berlini szobrászművészt Bőse tanárt felkérte, hogy ö- rökitse meg azt a jelenetet, midőn ő és Ferenc József, a Ferenc József-sziktán kezet fognak. A szobor elkészült és Károly ezeket a szavakat mondta Böse tanárnak: „Köszönöm mester a működését, mindannyiszor örömnapom lesz, amikor felséges barátomnak alakját magam előtt látom. Soha elnyomott fajnak nem tekintette magát sz. István első királyunk koronájának népei között. Ezt vele a lovagias magyar nemzet sohasem éreztette. Avagy máskülönben miként volna megmagyarázható azon határtalan hősi elszántság, azon odaadó rajongó hűség és szeretet, azon halált megvető vitézség, mit ezen rémes világháborúban eddig tanúsított a hazai román nép, vérét, életét, vagyonát, mindenét áldozva a haza védelmére ? Állithatja-e valaki tehát, hogy a magyarországi román népnek felszabadításra van szüksége ? Nem volna ez a lojális magyar nemzetnek rut megrágalmazása ? Ilyen eszmével mi sohasem azonosítottuk magunkat ! Párt politikai diferenciák lehettek a múltban a magyarság és a hazai románság között. Lehetett a politikai rendszer ellen való küzdelme is a románságnak, miként az a többi hazai politikai pártok között is oly sokszor, elég éles módon nyilatkozott meg, de hazaellenes, vagy kifelé. gravitáló tendenciái a hazai román népnek soha sem voltak, mert ilyesmi érzületéhez és lojalitásához soha sem fért. Ez oknál fogva a romániai hadüzet által teremtett uj helyzet éppen semmit sem változtat a hazai románság felfogásán. Csak azzal a határtalan rajongó szeretettel, tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodunk dicsőségesen uralkodó felséges apostoli királyunkhoz, csak az az igazi, őszinte, tör- hetlen lángoló hazaszeretet dagasztja keblünket, mint a múltban, mely arra sarkal és lelkesít, hogy készek legyünk a jövendőben is mindig állandóan és kitartóan életünket, vagyonúnkat, mindenünket feláldozni hazánkért, sikra szállva szeretett hazánk területi épségének megvédésében bármilyen ellene törő ellenséggel szemben is. Tudja, érzi ezt a hazai románság, hogy most e nehéz történelmi időkben még fo- kozatabb módon kell együtt éreznünk, ösz- szetartanunk és szeretettel együtt működnünk a haza szent ügyében ; de tudja és érzi ezt a magyarság is, nem is kételkedik s hazai románság hűsége és ragaszkodásában, úgy hogy azt szinte feleslegesnek látszanék, hangoztatnunk és kifejeznünk; éppen azért mi, egyenjogoságunk tudatában és érzetében, annyi vér és vagyon álMíoptásom Káról; román Királynál.
