Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-03 / 40. szám

Nagybánya, 1916. október 3 40. szám. IX. évfolyam. TÁRSADALMI,SZÉPIRODALMI ÉS KQ2GA2DASÁÜI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület NagybányavWéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestüknek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre G korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTfil HAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Himyady JánoS-u. 14. sí., hová a lapközleraények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házban a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. Románia hadüzenete óta napról-napra alkalmunk van tapasztalni, hogy román honfitársaink minden tekintetben hűséges magyar állam­polgárai e hazának. Múlt hó 18-án vármegyénkben lakó román honfitársaink járultak megyénk fő­ispánja elé, hogy hűségnyilatkozataikat meg tegyék. Ezzel az alkalommal az inpozáns számú küldöttség nevében Marchis Ro­mul u s főesperes, a következő beszé­det intézte a főispánhoz: Méltóságos Főispán Ur! Szatmárvármegye tekintélyes számú ro­mánságának képviselői, vármegyénk min­den román lakta vidékéről összegyűlt kül­döttségben, ezen hazánkra kényszeritett vi­lágháború forgatagában, egyedül hazafias szent köteleségünktől buzdittatva és indít­tatva, immár másodízben jelenünk meg Méltóságod, vármegyénk főnöke, mint a ma­gas államkormány képviselője előtt. Két évi lankadatlan, kitartóhősiküzde­Lindenberg Pál az ismert német publicista a napokban közölte le egyik német újságban e cí­men visszaemlékezését az elhunyt Károly román királynál tett látogatásáról. — 1911. nyarán azon kegyben részesültem, hogy Károly király meghívott magához. Az ural­kodó család gyönyörű fekvési! kastélyba fogadott. A legszűkebb körű udvari társaság volt együtt a pazar palotában. Feleségemet az uralkodópár nem ismerte, de olyan nyájas közvetlenséggel fogadta, mintha régi ismerőse lett volna. Reggeli után az uralkodó megkérdezte feleségemet, hogy járt-e már Romániában. Feleségem az felelte, hogy Ausztriát mindezideig nem hagyta el és hogy bécsi születésű. — Igazán örülök, mondta a király — Bécs- hez különösen kedves emlékeim fűződnek. Az Ö- nök uralkodójuk Ferenc József, nekem nagyon jó barátom. Nézze meg majd reggeli u+án a Ferenc József-sziklát: gyönyörű szép. Férje elfogja mon­dani e sziklának a történetét. Ő jelen volt, mikor az osztrák magyar uralkodó kezemet melegen meg­szorított«? 1896 decemberében Ferenc József Bukarest­ben volt látogatóban. Ez alkalommal két napot i- dőzött a pelesi kastélyban. Ferenc József szintén el volt ragatatva a kastély pazar fekvésétől. Ma­gas dombon fekszik a király-lak. Pompás kilátás nyílik a sinai völgyre és a távol kéklő erdélyi ha­vasokra. Bizonyára nagyon sokszor gyönyörködtek' az oláhok a szép látványban. A dombot, melyen lem után a minden oldalról ránk törő el­lenség ellen, hazánk ellenségeinek száma nemhogy fogyott volna, hanem meglepe­tésszerűen egy újabba! megszaporodott. A szomszédos Románia hadat üzent Monachiánknak, amelyben a dicsőséges Habsburg dinásztia alatt több millió ro­mán él hűségben, egyetértésben, összetar­tásban és örvendetes fejlődésben a mo­narchia többi nemzetiségével együtt. Megdöbbenthetoleg hatott ránk ma­gyarországi románokra ezen hadüzenet, mert lehetetlennek tartottuk, hogy Románia az Orosz birodalommal szövetkezhessék, amely leginkább veszélyezteti a román fajnak exis- tenciáját, mert hisz époen Románia törté­nelme tanúskodik Oroszu.oZág hálátlansága és perfidiájáról. A magyarországi nmánság a történe­lem megcáfolhatatlan tanúbizonysága sze­rint, több. mint egy évezreden át a haza igaz hű fiaival együtt, mindig testvéri sze­retet és egyetértésben védte e haza drága szentföldjét minden ellenségével szemben. a kastély fekszik, Károly király uralkodónk iránti tiszteletből Ferenc József-sziklának nevezte el. A Habsburg-ház és a román uralkodóház ba­rátságos viszonyát az 1909-ben Ferenc Ferdinánd látogatása erősítette meg. Ferenc Ferdinánd és ne­je akkor a román trónörököspár (vagyis a mai ki­rályi pár) vendége volt, ugyancsak a pelesi kas­télyban. Egyik udvari ebéd alkalmával a román trónörökös pohárköszöntőt mondott Ferenc Józsefre és annak barátságára. A kösz ütőben különösen ki van emelve a hála, melyet a román uralkodó­család érez a mi királyunk iráni, mondván: „Sza­vakkal nem tudom visszaadni, csak sejtetni, azt a hálát és köszönetét, melyet Őfelsége Ausztria csá­szára és Magyarország királya iránt érez családom és amelyet én vagyok szerencsés felségednek tol­mácsolni. Üríteni poharamat a dicsőségesen ural­kodó barátunkra őfelségére és kérem császári fen­ségedet, hogy adja át hálás köszönetünket és üd­vözletünket őfelségének!“ Tény az, hogy Károly király nem mulasz­totta el sohasem az alkalmat, hogy Ferenc József barátságát ne hangoztassa. 1914-ben a jeles ber­lini szobrászművészt Bőse tanárt felkérte, hogy ö- rökitse meg azt a jelenetet, midőn ő és Ferenc József, a Ferenc József-sziktán kezet fognak. A szo­bor elkészült és Károly ezeket a szavakat mondta Böse tanárnak: „Köszönöm mester a működését, mindannyiszor örömnapom lesz, amikor felséges barátomnak alakját magam előtt látom. Soha elnyomott fajnak nem tekintette ma­gát sz. István első királyunk koronájának népei között. Ezt vele a lovagias magyar nemzet sohasem éreztette. Avagy máskü­lönben miként volna megmagyarázható azon határtalan hősi elszántság, azon odaadó rajongó hűség és szeretet, azon halált meg­vető vitézség, mit ezen rémes világháború­ban eddig tanúsított a hazai román nép, vérét, életét, vagyonát, mindenét áldozva a haza védelmére ? Állithatja-e valaki tehát, hogy a ma­gyarországi román népnek felszabadításra van szüksége ? Nem volna ez a lojális ma­gyar nemzetnek rut megrágalmazása ? Ilyen eszmével mi sohasem azonosítottuk ma­gunkat ! Párt politikai diferenciák lehettek a múltban a magyarság és a hazai román­ság között. Lehetett a politikai rendszer ellen való küzdelme is a románságnak, mi­ként az a többi hazai politikai pártok kö­zött is oly sokszor, elég éles módon nyi­latkozott meg, de hazaellenes, vagy kifelé. gravitáló tendenciái a hazai román népnek soha sem voltak, mert ilyesmi érzületéhez és lojalitásához soha sem fért. Ez oknál fogva a romániai hadüzet által teremtett uj helyzet éppen semmit sem változtat a hazai románság felfogásán. Csak azzal a határtalan rajongó szeretettel, tán­toríthatatlan hűséggel ragaszkodunk dicső­ségesen uralkodó felséges apostoli kirá­lyunkhoz, csak az az igazi, őszinte, tör- hetlen lángoló hazaszeretet dagasztja keb­lünket, mint a múltban, mely arra sarkal és lelkesít, hogy készek legyünk a jöven­dőben is mindig állandóan és kitartóan életünket, vagyonúnkat, mindenünket fel­áldozni hazánkért, sikra szállva szeretett hazánk területi épségének megvédésében bármilyen ellene törő ellenséggel szemben is. Tudja, érzi ezt a hazai románság, hogy most e nehéz történelmi időkben még fo- kozatabb módon kell együtt éreznünk, ösz- szetartanunk és szeretettel együtt működ­nünk a haza szent ügyében ; de tudja és érzi ezt a magyarság is, nem is kételkedik s hazai románság hűsége és ragaszkodá­sában, úgy hogy azt szinte feleslegesnek látszanék, hangoztatnunk és kifejeznünk; éppen azért mi, egyenjogoságunk tudatá­ban és érzetében, annyi vér és vagyon ál­Míoptásom Káról; román Királynál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom