Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-05 / 36. szám

halhatatlan Aranyos Erzsikédet. Ismételt köszönet­tel és testvéri érzésekkel köszönt és ölel Temes­várit, 1916. aug. 27 Szabolcsira Mihály. Díszes esküvő volt aug. 27-én Alsóferneze- lyen. Waldner Zoltán kir. kohómérnök és Hullán Erzsiké, Hullán József kir. bányatanácsos ieánya ekkor léptek ugyanis házasságra, mint azt előre je­leztük : A polgári házasságkötés után, a menyasz- szonyi háznál délután 5 órakor eskette meg egy­házi szertartással Révész János lelkész az ifjú párt. Násznagyok voltak: Berks Leo és Günther József. Az esküvőt vacsora követte a menyasszonyi ház­nál, melyet csak a legszűkebb körben tartottak s mégis negyvenen voltak a vendégek. Az ifjú pár 30-án uj állomáshelyére Abrudbányára utazott. A beszerzési csoport megalakítása tárgyá­ban összehívott értekezés vasárnap megtörtént. Po­zitív eredményt a dolog érdeméről még nincs mó­dunkban jelenteni, amennyiben az impozáns szám­ban megjelentek egy szükebb körű bizottságot kül­döttek ki abból a célból, hogy a beszerzési cso­port megalakításának tervét, annak módozatait megvitassák. A felvetett eszme és a cél tagadha­tatlanul erősen kezérdekü és intenciója nemes. Es amennyiben a kezdeményezés valamint a tovább forszirozás agilis és arra termett kezekben van — ha elhárithaüan akadályok fenforogni nem fognak. — a megfelelő eredmény mi hamar meg lesz. Hazaérkezés oroszfogságból. Kimondha­tatlan az az öröm, melyet messze idegenbe elhur­colt véreink rabságukból való visszakerülése alkal­mával érzünk. A múlt héten városunknak jutott a szerencse. Nevezetesen d r. Szent miklósy Ö d ö n, Szentmiklósy József táblai bírónak orvos- hadnagy fia, ki lobbi véreinkkel együtt édes ha­hónkért a galíciai harcmezőn küzdve nemes hiva­tásának teljesítése közben esett oroszfogságba, épségben és jó egészségben hazaérkezett. Rabsága másfélével! át tartott, közben súlyos betegség is meglátogatta, ennek dacára is azonbau az isteni gondviselés szerencsésen haza vezérelie, Fogsá­gának idejét legnagyobb részben lrluitzban töl­tötte, hol véreinket mint orvos gondozta és ápolta. Vele történt beszélgetésünk folyamán sajnos csak megerősítést nyert az a körülmény, hogy rabság­ba került honfitársaink helyzete elcg súlyos, sőt sok esetben aggasztó is, mert a fertőző betegsé­gek nagyon ritkítják soraikat. Honfitársainknak a legerősebb munkát kell végezniük. Az ide haza tollat forgatottók most a nehéz bányász munkát végzik mertcsak igy jutnak a mindcnnapijokhoz. Ide való, vagy legalább is vidékünkre való honfi­társunkról dr. Szentmiklósy Ödön nem tud infor­•aafatfcawtMB 1 cia«Ba!ci'«i m—ffAwanraww irr—a—n—w———————— dogulhass, és másokért, hogy tetted példaként vi­lágíthasson. Ki megedzette magát arra, hogy mindenkor nyílt, bátor tudjon lenni, az sokszor nagy veszély­ből menekülhet ki, úgy lehet életét mentheti lé­lekjelenléte, bátorsága által, mig ágyává, tétovázó elveszti a fejét, a bajt a valónál is nagyobbnak látja, bátor tett helyett jajgat, elszántság helyett siránkozik. A bátor minden körülmények közt jó hatás­sal van környezetére, hisznek benne, bíznak eré- lyében, elszántságában. Legnagyobb tere és feladata van a bátorság­nak a harctéren. Itt bömbölő ágyuk és fegyver­ropogás közölt tűnik ki a valódi hős, az igaz bá­torság. Mióta a világ fennáll, mióta az emberek ól­nak a földön, soha nagyobb bátorságra, vitézség­re nem volt nagyobb szükség mint a jelenben. Nehéz ugyan eldönteni, hogy melyik erény nagyobb; az-e mely a vallásért, hitért, vagy más­nemű meggyőződésért tűri el a megpróbáltatás 1916 augusztus 29. mációt adni, mert környezetében csak teljesen ide­gen honfitársak fordultak meg. Értesítés. A Kereskedelemügyi Mi­niszter Urnák 59801/1916. sz. a kelt ren­deleté értelmében a város tanácsa értesíti a városi és vidéki közönséget, hogy 1916. évi szeptember 12-től kezdve a hetivásár minden kedden fog megtartatni. A pénte­ki vásár teljesen elmarad. A marhalevelek hadisegélybélyege. A honvédelmi minisztérium hadsegélyző hivatala a hadi jótékonyság céljaira uj forrást nyit. A mar- haievélkezelök közremükövésével a marhaleveleket 10. illetve 6 filléres jótékonysági bélyegekkel fog­ják ellátni. A bélyeget a hadsegélyző hivatal bo­csátja ki. A tengeri vásárlás, a hivatalos lap pénte­ki száma szerint Szatmár vármegyében szabadon meg van engedve. A plakettek viselését megtiltották. Aiiad­ügyminiszter — mint a Külügy-Hadügy irja — a hadsereg rendeleti közlönyében felhívja a figyel­met arra, hogy az egyes csapatrészek csakis az Őfelsége által engedélyezett megkülönböztető jel­vényeket és kitüntetési plaketteket viselhetik. Te­hát az emlékjelvények — az úgy nevezett plaket­tek — viselését a sapkán és a kabáton vagy atil­lán nem engedélyezik. A polgárőrség működését már a tegnap éj­jel megkezdette. Az első esetből kifolyólag kifogás alá esik, hogy a szolgálati idő igen hosszú, a- mennyiben az, este 9 órától reggel 4-óráig egy folytában tart. Szerencsésebb megoldás volna az, ha e szolgálati idő 2 vagy 3 szakaszra lenne fel­osztva, mert igy a polgárőrök könnyebben telje­síthetik kötelességüket. A kik tegnap éjjel teljesí­tettek kötelességet, azoknak a mai napi munkájuk elveszelt, pedig ha az illető szellemi munkás, plá­ne felmentett tisztviselő, annak ma is megfeszített erővel kell teendőit ellátni. Kívánatos tehát a pol­gárőrség olyan formán való beosztása, hogy egy csoport este 8-tól, éjfélig, a másik csoport éjféltől reggel 4-ig teljesítsen szolgálatot, a csoportosítás­nál pedig az, hogy egyforma hivatásu és egymás­sal jó ismeretségben álló egyének kerüljenek össze. Jön a cigaretta-jegy. Hite jár, hogy né­hány napon belül kormányrendelet jelenik meg, amely a dohányfogyasztás szabályozását tartal­mazza és előírja, hogy idehaza, a front mögött minden egyes dohányos mennyi cigaretta és szi­vart fogyaszthat. A rendelet intézkedni fog a ci- garetla és a szivarjegyek behozataláról. Informá­__________ Nagybányai Hirlap______ óráit, vagy az, mely a hazaszeretet lelkesedésétől ösztöuöztetve tárja ki mellét az ellen hívásának? De az tagadhatatlan, hogy a csatatéren véghezvitt bátorság népszerűbb, a hadjáratok vitéz hőseinek nevét a nép ajkára veszi, tetteiket versekben ma­gasztalja. És van is benne valami, mert mig a vallás vértanúi, vagy a felfedezések harcosai sajá tegyén- ségükuek hoztak áldozatot, addig a háború hősei egy eszméért, egy fogalomért, a házért ontják vé­rüket. Szent, magasztos a haza fogalma, de mé­gis távolabb áll az én-tői, és ha az én még is e távolabb fogalomért hősi, bátorsággal életét áldoz­za igazári nagy, nemes tettet visz véghez. Ä hon- szerelem szent tüze a csataterek martyrjainak vé­rétől élleztetik. A hazáért küzdő és elhaló bátor hősök támasztanak újabb és újabb honvédő orosz­lánokat. Leonidás, a görög hős tette, ki háromszázad magával a termopilei szorosnál feltartóztatta a Xerxes perzsa hadát; elliult mind a háromszá­zad magával, de hona meg lön mentve : e ret­dónk szerint minden fogyasztó 2 szivar, illetőleg 4 cigaretta bevásárlására kap igazolványt. A ciga­retta-jegyek kibocsátását az indokolja, hogy a do­hánygyárak termelését főleg a hadrakelt sereg ka­tonái részére tartják fenn, akik a dohányból eddig is kitűnő ellátásba részesültek. Macskákat esznek az olaszok. Milanóban az utóbbi időben nagyon keserves macskanyávo­gás hangzóit a konyhák körül. Minthogy semmi sem marad titokban, ennek a relytélynek a meg­fejtése is nyilvánosságra került. Milánó város hi­vatalos jelentést adott ki, a városi lakosság hus- fogyaszíásáről és ebben többek között azt irja, hogy junius havában ezernégyszáz macskát fogyasztot­tak el Olaszországban — jól tudjuk — a háború előtt is megélték a szegény emberek a macska hú­sát, de a háború, ugylátszik, nemzeti eledellé a- vatía ezt a furcsa pecsenyét. Ezernégyszáz macska egy hónap alatt 1 Vájjon nem alapítanak Milanó­ban macskaközpontot ? Szegények cipője. Példátlan az a gondos­kodás, amely mindenre kiterjed — Németország­ban. Élelem, ruházkodás, sőt, — cipő is jut a tár­sadalom és a komuniális jóvoltából a szegények­nek. München városa már régóta segíti cipőkkel szegényebb polgárait. Mi több, cipőtalpalásról és sarkalásró! is gondoskodott s e célból nagyobb összeget állítottak be a bajor főváros költségveté­sébe. Százezrekről van szó és a város igazán nem garasoskodott. Münchenben mindenkinek jutott jó cipő, és sarok. Most azonban a kiutalt összeg is kevésnek bizonyult, a bőr nem csak megdrágult, hanem kevés is lett, de azért a községtanács nem mondott le arról, hogy segítse szegényeit. Úgy ha­tároztak legutóbb, hogy ezentúl is osztanak ki ci­pőket, csakhogy bőrfelsőrészből és fatalpból való­kat. A fatalpra vékony bőrréteget és bördarabokat erősítenek, hogy a járás ne váljék túl kopogóssá. A községi cipöjaviló műhelyt is fentartják s a münc­heni szegényeknek nem kell aggódniok, hogy té­lire lábbeli nélkül fognak maradni. Háborús adótörvények. A képviselőház e­lőtt fekvő háborús .adójavaslatok az adózóközön- ség legszélesebb rétegeit érintik. Saját érdeke tehát minden adózónak, hogy kellő tájékozódást szerez­zen jogainak megvédésére, tudva azt, hogy a reá kivetett adók a törvénynél nem-e magasabbak s végül jogainak megvédésére idejében orvoslást sze­rezhessen. Ezen szempontok figyelembevételével fognak a szentesítés után megjelenni Dr. Tury Zol­tán pü. t nácsos magyarázataival s a közig, bíró­ság joggyakorlatával a Háborús Adótörvé­nyek 1. füzet jövedelemadó bolti ára 5 K. elő­___________________________________3__ tenhetetlen hősi bátorság a világ minden népének példát ad, hasonló lángoló honszerelemre és ha­sonló hősi bátorsággá lelkesít. Alig van történelem, mely hősi bátorságra, rettenhetetlen vitézségre több példát tudna felmu­tatni, mint a magyar. A jelen nagy időkben vég­hez vitt önfeláldozó bátorságot, vitézséget bámu­lattal fogja megírni a történelem. A magyar ifjú­ságnak valóban könnyű a lelkesedés a hősi bá­torság füzét szivében feléleszteni, mert nemzete történetkönyvének minden lapjáról egy-egy nagy alak, egy-egy csodás jellein int felé s a jellenben élő példaként tárul fel előtte miként lehet bátor­sággal, vitézséggel csodákat művelni. Értse meg az ifjúság ennek szükségét, ápolja kebelében a bátorság, a hősiesség érzetét, ápolni, nevelni kell a bátorságot. Ki nem edzi idegeit, az gyáva, uyul- szerü lesz, aki éjfélkor nem mer végig menni a szobában, és megijed az első kakaskukorékolásra az nem mer szembeszálarmi az ellenség csorda hadával. Az idegek érzékenyek, főként ha már tenné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom