Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-27 / 26. szám

•gondolkoznak;1 -hogy "- hazánk szerctütü;~iü=

k^^cgüiik'jhiin'' til:ja ji^egf^í|íüii|k|i hogy etjgierpf leivalk és a|i|övßiei ||s|iiiju|r- vife egységére, az embefrtéstyér<&ség .kialaM^r^&cedjtirip Miöétl{ia^)l|h é5 biz!' iiT a niiTgyőz.eímüuk, annál inkább, kell ééőzn ünk lj&L_a)télgsáégcleJ:hße 1. teljesítése nélkül — mondja ^ Förster — a győzelmet el seTucftiök“ viselni. A' lfetdhWt •lTrdak‘áfa’;győÍ!Íes';féf hdz'za:me- Tglnt 'Helyréi 'es"a" nemzetek.közt,.tátongó.űrt. ,.S?intén. ennek, kötelessége,áthidalni..

__'Mia^riti-;Obrf^- Raaci

az

on fáradozott, hogy a .neutrális államok

.\«WLi -Vpűaaoi i/t'jt! fM..jí‘jbP Uftíltpk Icojh

irn jncfgjij kjnálkpzó : tíe/jba^Zfaáihag_ json ,^í{í%^IÍp^-]me^íÍ& j.jeljö^éS'Zjté^éjrp Jfl a? ^zipét,ajJ^m^^gebbjen,.ü^yízöitem

Wirken und die Tätigkeit cJiesQr Konferenz ,ÄPl^n (n % Jj I^^^dlte:

mit glänzenderen ^uclnitaben..; eingetragen sein, als die herrUekst^.^affen.taten und ßTiiiHPFjÖfii,,, j^sb 9 Hstné ®v tfog | -i c-jldkJgyaneztvimondQma bármely«'., hasonlói vtörekvésrqly még ha.iQgtöji nem-! jsnér. célt ygtjazfe vélem;mezzel;/-hazánk.;;határait-bnédő; . derék.;kátoníink ;érdenieit aádmiadacsimyltáti -teüM- fellenkezQlegrt ezzel!uh©noráfornöíá2ó-j rkat igazán. A diervadatlart .győzelmi' babér líazáiiész^iakrjv.égré valaháranz.-az! igazság- '•'Szeretet és jogérzet biztos' talajára támaszkodva, véget vet annak az anartos chiszti- kus állapotnak, mely a kulturegység külső leple alatt aláaknázta Európa erkölcsi alapgminn .aii : • z ^ ^--------------ía

itnT'rrémZetek és aTTamok közolt 'meg kell teremted: a s^idaritás érzetét; aki ettől elzárkózik ési az emberiségtől szeparálja magát, (a civilizáció ellensége, bármily ma- £as folron á|;: különben a műveltségnek.

Mjnienki, laki az emberiség szolidaritása érdekében- dolgozik, igazán hazafias munkátfjp Íɧez|ikz Igazi nemzeti gondolat az, amely; minket v emberiséggel ösz- ffiSrf’flreimziár erdeim fi k és jogaink védelmé1 mellett Hebt feledkezhetünk meg az .embériségeszméjéről. —

i .3* & 0 & £Jí V 0 ** ** * **■' 1 :---------,---------------------------------i ---------------------------------------------; '

•••- -A*

iV*szűVEtltezett mozgalom értéke.-lob ofííífidl öb íoi *jI iiíoq wn\ ,niírv í

^inÜe(o. £züsbforintos, ejnlékeztet bennünket árra. iipgy^ különösen a gazdasági életben menynyire szükség van n „viriBüs unitis“, — az egyesüli ‘égővel Való niunkáikódásrá; És csodálatoské- pen'-'aznerők'Széthúzásának sirinte ijesztő képét mutatja az egész közgazdasági! élet. A sivár képek , kö?ött ä egyetlenegy Ó4zis vay,, amely szerencsére nap-nap után gyarapszik területben, bőséges fór Tás'Ókbaii"árnyat adö buja növényzetben, — ez a sztívetllézetr'mozgáróhi.-'-E mozgatom múltja alig másfél évtizedes s énnek-dadára a jelentősége már íré otyjnagy, hogyIrrenicsak mint mozgalmat kell .szániitósba venni,, hanem mint társadalmi és gazdasági olyan tényezőt, amely nélkül az ország fejlődését él sem lehet képzelni. Ötezernél több erkölcsi. 'sápon nyugvó szövetkezet van Magyaror- ~§z^fetí.ILA2t lehet tehát mondani, hogy nincs köz- s4g,dahiéiylknek valamelyes összeköttetése ne lenné egy-egy a közérdekében munkálkodó szövetkezettel. E nagy kiterjedésű hálózat dacára a szövetkezetek azonban még se tudlak annyit tenni a jövő gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében, amennyit a szövetkezeti eszme gyors evolúciója megkivánhalolt volna.

S ennek vájjon mi az oka? Egyszerű a kérdésre a válasz nagyon. A szövetkezeti mozgalom lényegében most sem áll egyébből, mint a szövetkezetek elé nieslerségesen gördített akadályok legyőzéséből. 15—20 év után is küzdeniük keil a szövetkezeti embereknek az előítélettel, a korlátoltsággal. s főleg a magyar társadalomnak azzal a soha ki nem irtható lelki betegségével, hogy a legönzetlenebb közgazdasági tevékenység mögött is érdekhajszolást lát. Ha nem is magánérdek hajszolását, de legalább osztályérdek hajszát. Nehéz ezt a betegséget kiirtani, de a szövetkezetek már ezzel is megpióbálkoztak, s ha az eredmény nem is az, mint az ország jövője okvetlenül megkíván, de a sikerek elvitázhatlanolc.

Rá kell e dologra mutatni abból az alkalomból, hegy a lefolyt napokban egész serege jött össze a fővárosban a szövetkezeti embereknek, a- kiket egyrészt a ianuiásvágy, másrészt egy év munkájának eredményeiről való meggyőződni a- karás hozott össze. Ezeken a szövetkezeti napokon kellett leginkább látnunk azt, hogy a szövetkezeti mozgalom belső értéke kezd átmenni a köztudatba, de az a tudat, hogy a szövetkezetek segítségével szintén lehet önző célokat kielégíteni, még ma sem halt ki teljesen. Pedig ennek a felfogásnak meg kell dőlnie végleg. Tisztában vau minden józanul gondolkodó ember azzal, hogy a háború után a magyar szövetkezetekre óriási nemzeti és közgasági feladatok várnak. Ezek az intézmények tudják csakis az „egyesült erővel“ eszméjét oly mértékben közkincsévé tenni a magyar népnek. hogy e háború után sem talál, semmiféle oly feladatot úgy a gazdasági, mint a társadalmi életben, amit mondani ne sikerülne. A világháború

r

arcát, kezét és lábát mossa meg nyomban.

A ramazan böjtöt, e legnagyobbat nem tárták meg azzal a szigorral, mint a többi mohamedán, mert bár böjtöinek ők is, de a vizivás és a dohányzás élvezetét nem tagadják meg önmaguktól.

A Bektasi szekta itteni vallási központja Djakova. Ott van legfőbb papjuk, a fő „Seh“, ho- lus a vidékieket fölülmúló szigorúsággal tartják hitüket és tekintélyes számmal birnak. A szektát meglehetős sokasággal képviselik nagyobb vidéki városokban, sőt kisebb falvakban is, természetesen csak az egykori Törökország területén.

Magam egy hetven tagból álló gyülekezet szertartását néztem végig. Főpapjuk Seh Hadzsi Áden Baba felette érdekes, kétségtelenül értelmes ember. Keleti vonásu arcát szürkésbe menő dús fekete szakái övezi. Reverendában jár, piros-fehér turbán viselésén ő egyedül jogosult. Értesüléseim szerint mint főpap nős és három felesége van. Az albán mozlime közt vezető személyiség és tekintélyes szereppel bir. Két másik pap sorakozik melléje, Seil Abdul Gán és Seh Dzsimáli.

Hadzsi Ádem Baba egyik nap háromszoros kézmozdulattal, mélyen meghajolva fogadott bennünket olyan alázatossággal, amilyenre csak egy muzulmán képes. Uram, parancsolj nékem és én alázatos szolgád leszek. Allah akarta, hogy itt legyetek, mert Ő nagy és hatalmas, tudja mit cselekszik. Legyen áldott és szent a Neve ! Jertek pénteken técsánkba — imaházunkba — mi megtisztelve érezzük magunkat.

Megígértük, hogy ott leszünk.

Szignia. 'l

eredményeit is ä" nemzeti egység, az összetartás hozta meg. A világháború folytán ránk hárult terheket szintén a némzeti erő; és egység fogja vál- lainkról lerázni. Ebben a munkában lesznek tanítómesterei a szövetkezetek, különösen azoknak a néprétegeknek, amelyek a háborúban a legtöbb áldozatot hozták.-Ennek hangoztatására feljogosít bennünket a szövetkezeti mozgalom múltja, épen ezért ideje volnál hogy a közvélemény a szövetkezeteknek ne csak anyagi, de a belső erkölcsi értékét is megismerje és méltányolja.

HÍREK.

Személyi hírek. Dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd, főhadnagy, lapunk felelős szerkeztője nehány napi szabadságának letelte után állomás helyére, mint szatmári vasut-állomásparancsnok, bevonult. Dr. Vás s Gyula ügyvéd, főhadnagy, aki a mozgósítás óta katonai szolgálatot teljesített, a további szolgálat alól történt felmentés folytán hazaérkezett.

Esküvő. S z u p k a y Gyula telekkönyveze- tő szerdán tartotta esküvőjét néh. Mayer Károly számtanácsos leányával: Honával. Az esküvőn mint tanuk Szent m i k i ős s y József táblabiró és L e r c h ignácz nypg. -számtanácsos szerepeltek.

Gyászhir. Nagy részvéttel közöljük, hogy özv Ember Ferenczué szül Dondon Katalin e hó 16-án Budapesten elhunyt. Az elhunyt idős úrnőben Ember Elek, a „Gyógyszerészeti Közlöny“ szerkesztője, az édesanyját gyászolja. A gyászoló család a következő jelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól áthatva, de Isten akaratában való megnyugvással tudatjuk, hogy jó édes Anyánk özv Ember Ferenczué szül. Dondon Katalin folyó évi junius ho 16-án reggel, 86 éves korában, a halotti szentségek ájtartos felvétele után csendesen elhunyt. Jó Anyánk földi maradványait folyó hó 18- án délután 4 órakor fogjuk a róm. kath. anya- szentegyház szertartása szerint, a kerepesi úti temető halottasházából, az ottani családi sírboltban örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent miseáldozatot folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor fogjuk a krisztinavárosi plébániatemplomban bemutatni az egek Urának. Budapest, 1916 junius hó 16-án. Isten veled ! Nyugodj békében ! Lőrincz Bálintné szül. Ember Rebi, özv. Hoffmann Jenőné szül. Ember Teréz, Ember Elek gyermekei. Ember Elekné.szül. Kosutány Ilona menye. Lőrinez Bálint veje. Dr. Lőrincz Ferencz Lőrincz Dezső, Ember Pörike unokái. Lőrincz Ferike dédunoka.

Gyászhir. Súlyos csapás érte a városunkban is általánosan ismert dr. H u s o vs z ky László bozovicsi ügyvédet, mert imádott neje: szül. Srain Rózsika kínos szenvedés után városunkban elhunyt.

Köszönet. Az István király szálló étterméből a múlt héten kiléptem. Ez alkalomból hálás köszönettel adózom a mélyen tisztelt közönségnek^ szives jóindulatú támogatásáért. — Nagybánya 1916 junius 24. Nyisztor János főpincér.

Jegyzők figyelmébe. Pályázati hirdetmény. A Magyar Gazdasszonyák Országos Egyesületének dakotai leánynevelő intézeténél községi és körjegyzői leánygyermekei számára létesített állami a- lapitványi helyek közül az 1916—17. tanévre 7 ingyenes és 11 féldijas hely üresedik meg. A megüresedett helyekre pályázatot hirdet a belügyminiszter. Pályázni községi-, kör- és segédjegyzők oly gyermekei, illetőleg, árvái érdekében lehet, kik legalább négy elemi iskolai osztályt végeztek. Az elemi osztályok valamelyikébe való felvételnek csak teljesen árva gyermeknél, egészen kivételes körülmények között lehet helye. A kérvényhez csato-