Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-18 / 3. szám

2. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1916. január 18. .tosí lakosok — eléggé tudatában vagyunk köteles­ségeinknek. Már magunk is, minden orvosi bea­vatkozás nélkül megtudjuk birálni, hogy mi a tisz­taság, hogy kell azt megteremteni, hogy azt fen- tartani stb. stb. Régen azt hitték, hogy ezeket a betegsége­ket a levegő megromlása okozza, mert amerre há­ború van, arra mindig megromlik a levegő a tömén­telen hullától. Amig ezt hitték, addig nem i* tudlak a járványos betegségek ellen semmit cselekedni, mert nem tudták, mi a járványok igazi oka, hogy ez ellen tehettek volna valamit. A járványok most is nyomon követnek minden háborút, de most már azért nem olyan veszedelmesek, mert most már tudjuk, mitől támadnak'és mit kell ellenük tenni. Tudjuk most már, hogy a járványos betegségek ragadósak, vagyis, hogy az egészséges em­ber megkaphatja őket a betegtől, és azt is tudjuk mitől van x ragadósságuk. A ragadós betegsége­ket ugyanis szabad szemmel nem látszó, igen ap­ró gombafajták a baktériumok vagy bacil- 1 u s o k okozzák : ezek kerülnek a beteg testéből mindenre, amivel a beteg érintkezik, onnan aztán más emberek testébe kerülnek. A háborúban pe­dig a járvány legtöbbször úgy támad, hogy amint, a hadseregeket mozgósítják, mindig akad a sok százezer vagy sok miliió ember között olyan, aki­ben ragadós betegség lappang.. Akadhat, mert némelyik ragadós betegség csuk napok vagy he­tek múlva tör ki azután, hogy a bacillus az em­berbe jutott. A katonai táborban kitör egy-két ilyen hazulról hozott betegség, a táborban pedig igen könnyen elkapja más, mert ott, kis helyen sok em­ber van együtt és a tisztaságra se lehet úgy vi­gyázni, mint otthon. Amint a háborúskodás elkez­dődik, akkor aztán a katonák fáradtabbak is lesz­nek, sokszor rendetlenül táplálkoznak, rossz vizet isznak, el is gyöngülhetnek közülök sokan, az ilyen ember pedig fogékonyabb minden ragadós betegség iránt. Az emberek fogékonysága nem egyforma. Amikor sok embert egyszerre egyformán ér a fertőzés, vagyis a baciliusok bejutása, akkor nem mindegyik kapja meg, még aki megkapja, az se egyforma erősen, hanem az egyik gyöngébben, a másik erősebben, a betegség iránt \aló fogé­konyságuk szerint. Ez a fogékonyság attól függ, hogy milyen egészséges az ember vére, mert a lében levő szekrénykén álló pohár viz után nyúl­jon. Fészkelődésére felébred anyja ; szótlanul emeli a poharat fia ajkaihoz, és ő mohón kiissza tar­talmát. — Jól esett Juon ? — Nagyon jól anyám. Szótlanul néznek egymásra. Mit is mondjanak egymásnak. Csak szenvednek, külön-külön, csende­sen. A fiú visszatartani igyekszik a fojtó köhögést, nehogy fokozza anyja fájdalmát; az anya vissza­tartani igyekszik könnyeit, melyek szemeit égetik. Mindhiába. A köhögés annál nagyobb erővel sza­kad fel, a könnyek annál sűrűbben törnek elő. — Édes fiam ! — Édes anyám ! — Végy be az orvosságból Juon. — Nagyon keserű, majd később jó anyám. — Hamarabb meggyógyulsz fiam, ha ponto­san veszed be, már pedig több két óránál, hogy nem adtam be. — Hát akkor adj belőle anyám. Így áltatták egymást anya és fiú. A láz en­ged nemsokára és álomba merül szegény Búcsú­mén. Azt álmodja, hogy meghalt és jelen van a saját temetésén a nagysomkuti kórház udvarán. Ott látja koporsója mellett megtört szüleit. Ott van te­metésén. a községnek majdnem egész úri közönsé­bacillusok támadásával a vérnek kell megküzdeni és mentül erősebb vére van valakinek, annál job­ban meg tud velük küzdeni. Úgy van a vér ere­jével, mint a testünk minden más részének az erejével is : mindenkinek minden része másképen erős, vagy gyönge. Ha például tiz ember fejét egyforma erős üté£ éri: lesz, a'kinek betörik a fe­je, lesz, akinek csak kisebb sebe támad és lesz olyan is, aki fel se veszi. A baciliusok ellen való ereje is más, mindenki vérének és akinek a vére nagyon egészséges, az alig kaphat ragadós beteg­séget, akármennyi fertőzés éri, amitől a rosszabb vérü ember már beteg lenne. Hogy kinek milyen erős a vére, az nem függ attól, hogy az ember máskülümben erős-e. Vannak igen hatalmas, erős, izmos emberek, akiknek a vére igen rossz fajtájú és nem tud megbirkózni a bacillusokkal. Vannak ártalmas szerek, amikkel a legerő­sebb vért is meg gyöngíteni lehet. Így például a szeszesitalok — bor, sör, pálinka — gyöngítik, úgy, hogy aki szeszesitalt iszik, az minden raga­dós betegséget hamarabb megkaphat, mint a ki mindig csak vizet iszik. Máskülömben is nehe­zebben kapja meg a ragadós betegséget, aki egész­ségesen él, evésben mértékletes, nem sajnálja a tüdejétől a friss levegőt és tisztán tartja a testét, legkivált a kezét és a száját. A háborúban azért is nőnek olyan hamar nagyra a járványok, mert ott nem igen lehet az ilyesmire vigyázni, ott bi­zony nem mosakodhatik az ember a tetszése sze­rint és néha a rendes, egészséges katonaételhez se juthat hozzá egy pár napig, kivált pedig egész­séges vízben szenvedhet hiányosságot. Ezenkívül még a betegeket se lehet elég hamar elvinni a többiek közeléből, tehát mindig több mód van ar­ra, hogy az ember fertőzést kapjon és kevesebb mód, hogy védekezzek a fertőzés ellen. Mindamellett amióta tudjuk, mi okozza a ragadós betegségeket, azóta már a háborús járvá­nyok ellen is tudnak védekezni, úgy, hogy ma­napság már mégse olyan szörnyen veszedelmesek háborús járványok se, mint azelőtt. A legelső do­log, amit a hadvezetőség ilyenkor tesz, az, hogy ragadós betegeket, amilyen hamar csak lehet elviteti a többiek közeléből és külön kórházakban gyűjti össze, ahol csupa egyféle beteg van, — nehogy elkapják egymástól a betegségeket. Külön gyűjtik össze azokat a katonákat is, akikről még nem tudni» ge, a lakosságnak apraja nagyja. Koporsója elhal- mazva virágokkal. Hallja a papnak prédikációját, aki hosszan beszél, hősnek nevezi őt, többször is hősnek, aki a hazáért áldozta fel ifjú életét. Látja a szemekben a meghatottság és részvét könnyeit, hallja a szókat: Szegény Búcsú mán ! — Változik az álomkép: Repül, repül az Ég felé, mig hirtelen nagy világosság árad elé. Ott van a menyekben. A csatatéren elhalt bajtársait látja özönével maga előtt, magasrangu tiszt urakat is, akik mind mind tisztelegve vonultak fel előtte. Ismét a régi ifjúi erőben érzi magát, mint mikor a csatába indult. — Egyszerre felharsan a kürt szava : Rohamra ! Ő szuronyt szegezve előre tőr az ellenségre. A ro­hamsorból hirtelen nekiront egy szálas orosz, le­sújtani kész, magasra emelt puskatussal. Ő villám­gyorsan felé iramlik, szuronyát mellébe döfi; egy jajszó és — felébred, és ott találja magát a kór­ágyon. — Mlyen szép volt — mormolja, — meg­adtam a kölcsönt a muszkáriatc . . . Hősök Istene ! Ne hagyj sokáig szenvedni, küldd értem a halál angyalát mielőbb, hogy az égben viszontláthassam bajtársaimat és ott velők együtt kérhessem a me­nyek Urát, hogy ellenségeinket porig alázza és té­ged drága hazám a legnagyobb diadalra juttason. Jer Halál, jer mielőbb! megkapták-e a betegségeket, de gyanú van, hogy- megkapták. Az ilyeneket csak akkor eresztik vissza a csapathoz, ha néhány nap múlva se tört ki rajtuk a betegség. Ezen a módon nagyon sok egészséges katona menekül meg attól, hogy megkapja a ra­gadós betegséget. F e r t ő 11 e n i t e n i is iparkod­nak minden helyet és tárgyat, amire a betegnek- valami váladéka kerülhetett, mert az ilyesmitől ép­pen úgy el lehet kapni a ragadós betegséget, mint közvetlen a betegtől. »Fertőtlenítés“ az, hogyha megölik a bacil- lusokat. Amit meg akarnak szabadítani a bacillu- soktól, azt vagy megmelegitik legalább oly me­legre, min! a forró viz. — tehát ha olyan valami,, amit ki lehet főzni, akkor egyszerűen kifőzik víz­ben. Amit főzni nem lehet, azt fertőtlenítő szerek­kel mossák meg, ha mosni nem lehet, ilye­nekkel keverik össze, ha olyan, hogy keverni lehet például a beteg ürüléke, kiköpése, a szobá­ban vagy ágya mellett hagyott étele, itala. Fer­tőtlenítő szer sokféle van és mindenféle fertőtle­nítésre másfélét kell használni. Fát, bútort, edényt forró lúggal jól lehet sikálni. Falat újra kell me­szelni. Ruhaneműt ki kell főzni forró lúgban. Száraz szemetet a legjobb elégetni, fertőzött fo­lyadékokat, ürüléket, ételmaradékokat és a többi ilyenfélét össze kell keverni félannyi mésztejjel. Ezek a legolcsóbb fertőtlenítő szerek, de használnak sok más szert is. Ismeretes a s z u fa­li m á t,amely nagyon erős fertőtlenítő szer, de nagyon mérges is, tehát vigyázni kell vele. Kis íózsaszínü szemekben árulják, olyanokban, mint egy-egy szem kis cukorka; ha egy szemet bele­dobunk egy liter vízbe, akkor fölolvad benne és kitűnő fertőtlenítő szert ad. Nagyon mérges és nagyon tossz szagú a karbolsav; ez is jó fertőtlenítő szer, de csak folyadékban. Az a rossz szagú vörös por, amit, „karból“ néven árulnak és a mivel kivált árnyékszékeket szoktak behinteni, nem sokat ér. Nagyon jó fertőtlenítő szer és nem is ártalmas a 1 i z o 1 és a hozzá ha­sonló 1 i z o f o r m, Mind a kettő fehér folyadék, olyan forma, mint a szapanos viz. Egy evőkanál­lal kell belőlük betenni egy liter vízbe, aztán jól elkeverni. De az a fődolog, hogy semmiféle fer­tőtlenítő szernek a hatalmában se szabad elbiza­kodni, hanem azt kell tudni, hogy a mindenben való nagy tisztaság a legjobb védelem min­den fertőzés ellen. Nyilvánvaló, hogy háborús járványt *is, mint mint minden más járványt, annál könnyebb le­küzdeni, mentül hamarabb fognak hozzá, amikor még nincs nagyon sok helyen nagyon sok beteg. Hogy ilyen jókor hozzá lehessen fogni, ahhoz két dolog kell. Először is az, hogy minden katona és polgárember tudja, mik és milyenek a gyanús be­tegségek és ha valaki olyanformán betegszik meg, azt rögtön bejelentsék a katonai vagy polgári ha­tóságnak. A második dolog az, hogy biztosan meg lehessen állapítani, miféle betegség az. Néha nem látni mindjárt, például erős hasmenésről nem lehet mindjárt megmondani, hogy közönséges hasmenés- e, vagy pedig vérhasnak vagy talán éppen kolerá­nak a kezdete. Ezért az ilyen beteg ürülékét vagy más beteges váladékát vagy a vérét, külön arrava- ló intézetekben meg kell vizsgálni, hogy van-e- benne bacillus és milyen. Ha aztán megtalálják benne a kolera vagy a vérhas vagy a tífusz vagy más betegség bacillusát, akkor egészen bizonyos, hogy miféle betegség és ebből aztán már tudják az orvosok és a hatóságok, hogy mit kell tenni a betegek gyógyítására és az egészségesek védel­mére. De még békében se elég, annál kevésbé elég háborús időben járványok ellen az, amit az orvo­sok és a hatóságok tehetnek. Ha valaki eltagadja*

Next

/
Oldalképek
Tartalom