Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-05-23 / 21. szám

Aratási előkészületek. Az idén szokatlanul korán következik majd el az aratás. Nem igen volt arra példa, hogy a rozs már áprilisban kalá­szodon, az idén pedig ma már talán országszerte kihányta kalászait. Kedvező időjárás esetén jóval előbb fog kezdődni az aratás, mint más években- miért is itt az ideje, hogy mindenki már most gondoskodjon az aratásról. Legelső sorban az em­beri munkaerőt, az aratókat kell biztosítani. A- mennyibeu az itthon megszerezhető munkaerő sem­miként sem volna elegendő az aratási munka el­végzésére, a vármegyei törvényhatósági munkabi­zottság utján a Honvédelmi Gazdasági Tanácshoz kei! katonai munkaerő szabadságolása, illetőleg ki­rendelése céljából folyamodni. Benkő sorjegye bankó í Ezt ne felejtse el senki! Köztudomású, hogy t. üzletfeleinknek sok millió koronát fizettünk ki eddig és valószínű, hogy az uj 36-ik osztályswsjátékban is kedvezni fog a szerencse. A május 24-cn kezdődő sorsjátékra a sorsjegykészlet kevés, miért is kérjük a n. é. kö­zönséget, hogy a szerencse számokra szóló meg­rendeléseket postafordultával szíveskedjenek bekül­deni Benkő Bank Részvénytársaságnak, Budapest- Andrássy ui 60. A hadifoglyok vármegyei katonai parancs­noka meghagyásából felhívjuk azon munkaadókat, kik fogolymunkásaikat nem kizárólag gazdasági munkára alkalmazzák, hogy azokat e hó 22*én bocsássák rendelkezésünkre. Az igy visszakerül* munkások csak gazdáknak és szigorú érielemben veit gazdasági munkára adatnak ki ugyanazon na­pon. Az érdekelt gazdák igény-bejelentését hétfő estig kérjük. Gazdasági egyesület. A „Vasárnapi Újság“ május 14-iki száma különös érdekességü képeket közöl az olasz harc­térről, a megszállott Albániából, egy igen szép so­rozat pedig az írországi forradalom nevezetes he­lyeit mutatja be. Szépirodalmi olvasmányok : Zsol­dos László és Walter Bloem regénye, Szőllős Zsigmond íárczája és Jákó János czikke Glotz ba­sáról. Egyéb közlemények : a húsvéthétfői felhő szakadásról s a rendes heti rovatok: a háború napjai. Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halá­lozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára ne­gyedévre öt korona. „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kia­dóhivatalában (Budapest IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a*„Képes Néplap“ a legol. csóbb újság a magyarnép számára félévre 2 ko­rona 40 fillér. Ha tósági élelmiszer üzletet Nagykanizsán megnyitották. 'Az üzletben ez időszerűit kenyérlisz­tet és burgonyát szolgálnak ki de kifogják terjesz­kovályogíák körül az épületeket, melyeket marcona, szuronyos katonák őriztek szigorúan. Már minde­nütt beszélték, hogy ott a raktárakban volna élel- élelmiszer e'ég, elláthatnának vele bőven minden­kit, de a király nem ad belőle, mert még sokáig akarja huzni a háborút, talán évekig, s ami kész­let a raktárakban van, azt a katonáknak tartogatja. Az emberek elkeseredettek, haragosak voltak s négy fal között, ahol senki sem látta, fenyegetően ráz­ták öklüket a kolostor felé, melyben a király lakott. Az uralkodó aznap este !- ereszííillovagolt a váro­son fehér paripán. Ahogy haladt végig az utcákon, senki sem köszönt neki, mindenki elfordította a fejét. Pedig azelőtt mindig tolongtak eléje az em­berek s örvendve lengették felé kalapjukat. A ki­rály ilyenkor vidám, mosolygó arccal integetett nekik. Ma az uralkodónak is borús voit a hom­loka, gondokkal terhelt sötét a tekintete. Mikor a fehér ló gazdájával a kolostor elé ért, a járdáról egy asszony odaugrott elébe, magasra tartotta gyermekét és szinte vijjogta: — Nézd haldoklik a gyermekem, mert nem teni az üzletet minden más olyan élelmi cikkre is amit ha tömegesen szerez be a fogyasztó közön­ség, olcsóbban jut hozzá. Most akarnak e ;y vvag- gon köleskását venni, erre a tárgyalások folynak, A hatósági boltban három nap leforgása alatt 1500 ügyfelet szolgáltak ki. Községi hátralékok feldolgozása. Az úgy­nevezett „repülő bizottság“ eszméje nem uj, volt ilyen a pénzügyigazgatás körében, s feladata a jogcímmel biró adóleirás volt. Most újabban Nagy Márton Bihar vármegye központi járásának főbírá­ja vetette fel ezt az eszmét, s feladatkörébe a községi, illetve körjegyzői irodákban előállt tárgy- halmaz (resíáncia) feldolgozása utaltatott. A „re­pülő bizoltság“ a jegyzők- és segédjegyzőkből már meg is alakult, s a működését már meg is kezdte. Ez a bizottság két hónapi határidőt kapott, hogy ez alatt a egész járás restanciáját feldolgozza. A jegyzők minden egyes jegyzősé-gben megjelentek és ott egy-két napot, időzve, minden hátralékot feldolgoztak. Érdekes volt a jegyzői irodák képe, amikor azokban egyszerre nyolc kiváló szakember dolgozott lázasan. És a bizottság 2—3 nap alatt rendbe is tesz egy-egy jegyzőséget, mert minden­ki azt az ügyágazatot kapja, a melyiket leginkább kedvei. Az uj módszer nagyszerűen bevált. Érde­mes volna ezt a mi járásunk egyes jegyzőségeinél is megpróbálni. A középiskolák refomja. A középiskolák reformja körülbelülbelül két évtizedes követelése a közvéleménynek, Jankovich miniszter is programm- jába vette s a klaszikus tárgyak háttérbe szorítá­sával a gyakorlati és nemzeti szempontok na­gyobb érvényesítését helyezte kilátásba. A köz- oktatásügyi minisztérium és az országos köz­oktatási tanács már elkészültek az uj középiskolai tantervvel és most készítik ezzel harmoniku­san a polgári iskolák reformját is. A két törvény­javaslatot egyszerre (erjeszti a képviselőház elé a miniszter, valószínűleg még a háború tartalma alatt. Kérelem a magyar nemzethez! A magyar királyi kormány elrendelte, hogy április 30-áról május 1 -re virradó éjszaka tizenegy órakor a Ma­gyar Szent Korona országainak területén minde­nütt az óramutatód izénkét órára tolják előre és ez­zel a meckanikai művelettel uj időmérés kezdődött. Históriai értékű, egész életrendünket megváltoztató uj korszakot jelentő intézkedés ez. A május else­jével kezdődő uj nyári időszámítás, amely a ma­tematikai időméréssel ellentétben, de a nyári év­szak napállásának természetes figyelembevételével, a kronológiát egy órával előbbre viszi, a históriá­ban páratlanul álló intézkedés. Ezt a kortörténel­mi eseményt akarja okmányszerűen megörökíteni tudok neki még kenyeret sem adni. — A király kiterjesztene két karját s_ugy felelt : — Mit csináljak ? Magamnak sincs, magam is éhezem. A sors igy akarta, a sors ellen nem te­hetek semmit. De — mondta jó hangosan, hogy sokan hallják — a svábák most a LovcseiV tá­madják, a szent hegyet, melyet mióta ez a világ áll, még nem tudóit bevenni ellenség. Ott a he­gyen, biztosan megverjük, s ha megfut, utána me­gyünk a völgybe, ahol az ő raktárai állanak, ame­lyek szinüitig vannak élelemmel. Hát várjatok még egy kissé és bízzatok. Isten veletek. így beszélt, azután a kolostorba lovagolt. Döngve csapódott be utána a kapu. Aznap éjsza­ka elesett a szenihegy is. A király nem várta be a reggelt. Ahogy megjött a hír, titokban elosont a városból. Hajnalban a tömeg megrohanta a raktárakat. A katonák sortüzeket adtak az embe­rekre. Puskák pukkantak, gépfegyverek kerepeltek, patakokban folyt a vér az utcán. Haldoklók hö­rögtek, sebesültek jajgattak, asszonyok sírtak, gyer­3. az Auguszta Alap akkor, amikor a nevezetes idő­mérési változás órájáról emléklapot ad ki és e ki­admányának jövedelmét a világháborúban teljesen megrokkant hősök otthona, a Nemzet Háza javára fordítja, hogy ezt a szanatórium rendszerint rok­kant-otthont még az idei nyáron felépíthesse. Az emléklap maga csak tárgyi megörökítése a neve­zetes kronológiai aktusnak, amely a jövőben elkö­vetkező korok számára megőrzi a világháború egyik jelentős eseményének: az idöreformnak em­lékét. Okmánya a Nemzet Háza egy akcziójának, amelynek tulajdonképeni lényege a megtakarított egy órának hadijótékonyczélra való megadóztatása. Alkaiumnyujtás arra, hogy a közönség a maga jó­szántából, önkéntesen adakozzék a háború rok- kantjainak az uj időreformmal megtakarított óra értékéből. Tudós matematikusok ugyanis kiszámí­tották, hogy az órák rendjében történő egyy órai előreugrással a nyári időszakban világiiási anyag­ban és költségben Magyarország körülbelül hat­vanmillió koronát takarít meg. Az üzleíek, irodák, műhelyek, gyárak, hivatalok, bankok és magáno­sok egy órával rövidebb ideig világítják helyiségü­ket, ami effektiv megtakarítást jelent az egyesek­nek is. Ebből a megtakarított összegből kér vala­mit az Auguszta Alap a Nemzet Házának. Az Au­guszta Alap bizalommal fordul az egész ország közönségéhez, egyesekhez, testületekhez, ezégekhez részvénytársaságokhoz, bankokhoz, pénzintézetek­hez, társaskörökhöz, kaszinókhoz stb, hogy a meg­takarított egy óra értékéből juttasson valamit a rokkantaknak. A nagy idők minden pillanata a históriáé. Egyetlen perc se múljon el haszontala­nul. A most elröppenő egy óra legyen a rokkanta­ké, azoké a hősöké, akik vérükkel életükkel csi­nálják a történelmi időket 1 — Az Auguszta Alap többféle, értéke szerint osztályozott időreform em­lékalapot hoz forgalomba. És pedig: 1. Nagyobb adományok számira külön kiállított Emléklapot. II. 20 koronás Emléklapot. HL 10 koronás Emlék- léklapoí. IV. 5 koronás Emléklapot. Kisebb for­mában : i. 2 koronás emléklapot. II. 1 koronás emléklapot. III. 50 filléres emléklapot. Mindenki, aki a pénzt beküldi az Auguszta Alapnak (Buda­pest, Vilmos császár-ut 12) postán kapja meg az adományának megfelelő Emléklapot. A most besorozott illetve alkalmasnak ta­lál! népfelkelők behívása, mint a Külügy — Ha­dügy írja, az aratási idő befejezte előtt nem tör­ténik meg. A lengyel légionáriusok síremléke ügyé­ben megalakult bizottság határozata értelmében dr. Re n z János főgimn. igazgató a bizottság elnöke kérdést intézett a krácsfalusi (deszei) körjegyző­mekek sikoltottak, égő házak recsegve ropogva dőltek össze, nehéz vaskapuk döngtek éhségtől sarkalt vértől részeg támadók csapásai alatt. Ez volt a forradalom. — Mi a hadifoglyok, boldogok voltunk. Tud­tuk, hogy ez a vég. Szinte kacagtunk örömünk­ben. Pedig ott melettünk aznap halt éhen egyik pajtásunk s gyötrő kínban, lázban fetrengett, a másik. S minél vadabban, őrültesebben, féktele­nebből tombolt a harc, odakünn annál ujjongóbb lett a kedvünk. Életemben soha olyan napom nem volt. Éreztük, hogy jönnek a mieink, talán már itt is vannak a város alatt, nemsokára inthetünk haza. Haza ! Ennyit mondott Steiner hadnagy. Fekete ár­nyak letompitottak minden szint. Nagy szürkesé­gek szálfák alá a hegyekről. A hadnagy felállt. Indult. Akkor vettem észre, hogy csapott sárga hajában mennyi a kifehériilt szái, Olyan a feje, mint egy ötven éves emberé, pedig mindössze huszonhárom esztendő. Ez is motnenegrói emlék.----*ÍHÍ*----

Next

/
Oldalképek
Tartalom