Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-23 / 21. szám
IX. évfolyam. Nagybánya, 1916. május 23. TARSADAIjMI ÉS S2ÉFmO£>A^tMI IIETILAi? Az Országos Magyar Bányászati ős KoMssati Egyesület Nagybányayiűéfei Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre !.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben. raras-qy «reocvroBa Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTÄ5 NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztősig: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények líiildeuriők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-hávbán a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik. 1916 május 23. Ez a dátum nem csak a mai napot jelzi, de egy igen fontos határidőt is mint olyant, amely az utolsó napja a negyedik hadiköltsön jegyzésének. Kérdezze meg tehát mindenki lelkiismeretét, hogy lerótta-é hazája iránti kötelességét ? Mindenki ön ön magának a legilletékesebb birája, mivel vagyoni, anyagi képességét saját maga ismeri legjobban. Ha tehát, netalán még is akadna valaki, aki anyagi erejének lelkiismeretes mérlegelése mellett úgy találná, hogy a nagyküzdelemből, — melyből mindenkinek szent kötelessége a reá eső telhet, áldozatot, közre munkálkodást anyagi, erkölcsi és testi erejéhez mérten kivenni, — még nem vette volna ki, tegye meg e napon kötelességét, hogy leikiismeretével, mint legilletékesebb birájával nyugodtan számolhasson. A hadikölcsön jegyzésének alkalma i- gen kézenfekvő, amennyiben jegyezni iehet nemcsak a kir. adóhivatalnál, a postatakarékpénztárnál, de bankjainknál is. S lehet jegyezni nemcsak egyszeri, de részlet fizetés mellett is. Feleslegesnek tartjuk mondani, de a- zért mégis megemlítjük, — ha ne talán akadna valaki, aki nem tudná, — hogy a hadikölcsön jegyzése — eltekintve attól, hogy ezzel drága hazánk iránti legszentebb és legnagyobb kötelességünknek teszünk eleget — a leggazdagságosabb, jövedelmezőbb, különösen a jelenlegi viszonyok között, mert olyan magas kamatot és kedvezményt, mint aminőt az állam fizet, egyetlen bank sem ad még rendes viszonyok között sem. Hadikölcsön jegyzésünkben tehát ha annak anyagi hasznát vesszük, tulajdonképpen nekünk van legelső sorban becsületes, tisztességes hasznunk, másodsorban pedig pénzünk biztos helyre jut, mert azért a magyar állam az összes vagyonával felelősséget vállal. Nincs tehát kétc-ég! Nem lehet bizalmatlanság ! Itt az utolsó nap! Fel tehát a- zonnal! Siessünk édes hazánk védelmére ! Ha kötelességünket megtettük, a magyarok Istene is megsegit a mielőbbi teljes győzelemhez. A nők hadimunkája. Midőn nálunk a nőket hadimunkára összeírták, sokan azt a kérdést vetették fel, hogy van-e annak törvényes alapja ? E kérdésre igennel felelek minden nagyobb magyarázat nélkül. Az ide vonatkozó főbb részt az 1914 év L. törvénycikk. bői idézem : (megjelent a Budapesti Közlöny 1914 évi dec. 30-iki 303. számában.) — Első fejezet 5. § „Ha közegészségügyi, közélelmezési vagy köz- biztonsági szempontból szükséges vagy egyéb közérdekű munka teljesítését másként, nevezetesen bérmunkások alkalmazásával biztositni nem lehet, a minisztérium felhatalmazásával a közigazgatási liatóság, minden munkaképes egyént, aki a 18-ik évet meghaladta és 50-ik élet évet nem töltötte be, járásának vagy lakó helyéül szolgáló városnak és a szomszéd járásoknak vagy városoknak területén belül, nőket pedig csak lakóhelyükön vagy szomszédos községek területén személyesszolgálatteljesitésé- re kötelezhet. Az előbbi bekezdésben meghatározott személyes szolgálatokra a fiatalabb egyéneket az idősebbek előtt kell igénybe venni. Nők csak akkor, ha ezzel család fentartói, úgy erkölcsi mint gazdasági kötelezettségeiktől el nem vonatnak és e- gyáltalán csak olyan munkák elvégzésére alkalmazhatók, a melyekre rendes foglalkozásuknál fogva alkalmasak. A rendes foglalkozásra a lehetőségig férfiaknál is tekintettel kell lenni. Az 1912 LXV11I. t.-c. 5. és 13. §-ában megállapított mentességek, falapján elrendelt szolgáltatásokra is állanak. —“ Újabb törvény ezt a férfiakra 56-évig terjesztette ki. A nőket tehát nem csak a segélyes, de a nem segélyeseket is, megszabott csekély dij mellett vagy a nélkül kirendelhetik. Szabó József Adakozzunk a rokkantak alapjának javára. A Kárpátokról. Irta: Szabó Gizella. Hálatelten, büszke szívvel Nézzetek a Kárpátokra, Melynek drága koszorúját Isten a magyarnak adta. • Ezred éve, hogy a magyar Verejtékkel kincsét ássa, Ezred éve a rónáin Mienk az Isten áldása. Jött ellenség hányszor s hányszor, Hogy elvegye ősi földünk, De az Isten adott erőt S bátor szivet, hogy megvédjük. Magyar gyermek, ha fölnézel Kárpátoknak a bércére, Jut eszedbe, hány apának Ömlött érle drága vére? Jut eszedbe, hogyha járod A virágos, kedves rónát, Vájjon ki volt, aki nekünk Megőrizte bércét, halmát. S gondolsz-e rá, hogy ott folyik Most a testvér s apa vére, Hogy az ősök örökségét Az unokáknak megvédje ? S gondolsz-e rá, hogy majd egyszer Neked is kell kardot fogni, S e Kárpátot a jövőben, Csorbittaílan megőrizni ? Most véres kard és bátor szív, Ami veri ellenünket, De lesz egy kor, a mikor majd Letesszük a fegyverünket. E kor eljő, nem sokára A jövendő béke hozza. Mikor a világnak nem kard, Hanem munka s ész lesz ura. És ti lesztek ám gyermekek Ama kornak katonái. Élesítsétek a fegyvert, Hogy jól tudjatok harcolni. Adott Isten észt is nekünk S a magyar pihenni hagyta. Szolgalom lesz, mi e fegyvert A mélyből a napra hozza. Tanuljatok hát gyermekek Tanuljatok sokat, sokat S meglássátok, hogy a jövő Érettemajd jutalmat ad. Műveljük jól ősi földünk, Melynek Isten gyöngyét adta És jutalmunk lészen érte Dúsan termő kalász magva. Iparunk is lenne nekünk, Ha a munkás többet tudna, Nem korcsmába vinné pénzét, Hanem könyvért többet adna. Magyar gyermek, ha ezután Fölnézel a Kárpátokra: Ész, szorgalom kötelesség Ez jusson eszedbe róla S igy boldog lesz Kárpát népe A jövendő békekorba.
