Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-05-16 / 20. szám

árthatnak, A lövészárkok ily rendszerének kiépíté­sében a németek nagy mesterek. Sven Hédiiméi olvassuk, hogy derékszögben rövid kitérők is van­nak a lövő árokban. Ez 1—2 méter lehet előre. A íraversek előnyei: oldal tiiz hatása kisebb, a lövészárkokon szabadon közlekedhetnek löszei­re!, betegszállítással, vagy felváltással. Azonkívül rohamoknál a tartaléknak felvonulási helye van. A traversekben srapnel! ellen lent odúkat készitnek egy méter mélységre a felszíntől. — A földomlás ellen fa és deszka támaszt, vagy sövény fonást alkalmaznak. A nehéz ágyuk ellen ezen fedezékek nem alkalmasak, ezek ellen tabernák szolgálnak vé­delmük A mi katonai műszaki könyveinkben, mi­ből tisztjeink tanulnak, meg sincs magyarázva, ki sincs fejtve ez, pedig a háború alátt a legújabb példányokat tanulmányoztam át. A lövőárok a legszeszélyesebb hullám vagy szaggatott vonal szerint kell alakuljon, minden rendszeres lépcsőzetes lövőárok az ellenfél által megismerhető, akkor az egész lövőárkot belövik. — A drót kerítések soha sem haladjanak párhu­zamosan a lövőárokkal, hogy ebből a repülők a lövőárok helyzetét és távolát ne ismejék fel, hamis lövőárkokat is kész 'íink többet, sőt meg a drót kerítések is a legszeszélyesebb alakulatban vonul­janak. Hol szélesedjenek, hol keskenyedjenek, hol közeledjenek a lövőárokhoz, hol a drót kerítésnél ne legyen lövészárok, hanem akna mező. A mostani deffensiv csatánk emelte a lövész­árok haicot olyan nivóra, hogy az ellenfél vesz­tessége sok helyt 1:50-hez aránylik. — Ezt ki bír­ni az orosz se birja, mert még nálunk félmillió elesik, az orosznál 25 millió, de ennyi 18 éven fe­lül harcképes katonája nincs is, ha minden boi- dogtalant is a frontra vinne, de mi maradna Oroszország védelmére?! Az igaz, hogy Raran- cei harc igen tanulságos volt reánk. Megmutatta, hogy 10 méter tabernákba kell leszáliani. Eddig csak a tiszteknek készítettek nehéz ágyú ellen fe­dezéket, ma már végre valahára minden katona ilyen mélyen tartózkodik, ahol ezt a talaj viszo­nyok megengedik De az átkozott Rokitnó mocsa­rakon a föld felett kompos fedezéket kell készitni­1916. május 16. Tegyük össze mi is filléreinket és kis összeggel bár, de nagy szeretettel — járuljunk hozzá mi is a Kárpáti falvak fölépítéséhez ! Hiszen ők mi helyettünk szenvedtek, hogy mi itthon békében, zavartalanul élhessünk tovább. Rójjuk le hálánkat irántok azzal, hogy mi is járul­junk hozzá szerény adományokkal uj, békés ott­honuk megteremtéséhez. — Igaz, hogy már sokat adakoztunk eddig is. S bizonyára vannak köztünk olyan jószivü adakozók is, kik talán utolsó fillé­rüket adják oda s kik maguk is rávolnának szo­rulva a segítségre. De mi ez a nélkülözés ahhoz képest, amit katonáink majdnem két év óta szen­vednek s testi épségüket, életüket áldozzák fel — s ne feledjük: mi ériünk! Vagy gondoljunk csak azokra a szegény hajléktalanokra ott a Kárpátok­ban. Mennyi nélkülözést, szenvedést, borzalmat ál- hattak ők ki! — Ezer meg ezer árva gyermek, sok gyászos özvegy kér tőlünk segítséget. — Nem j Ezeknek nem szabad hajlék nélkül marad- niok! . . . Adakozzunk tehát mi is a számukra ! A sok ezer fillérből sok korona lesz, a sok koronából egy otthont építhetnek fel. A kegyelet, a hála soha el nem múló érzései építsék föl a Kárpátok elpusz­tult falvait! Saját lelkünk fölemelő, jó érzésén kí­vül jutalmunk lesz érte annyi, annyi ember hálája — az édes magyar haza köszöneté. Amit a gyűlölet lerombolt — építse föl azt a szeretet! — így akarja ezt a jó Isten. Misztóifalu, 1916. ápr. 30. ök. A tavaszi olvadásoknál vizben sárban kell len­niük, mint az orosznak, kinek a németek elleni offenzivája most tavasz elején mint a hivatalos je­lenlés inondá: vérbe, sárba és vizbe fűlt. A lö­vészárkokat ember magasságnyi mélyre csinálják. Fe'ébe fa vagy vas fedezéket tesznek és 1 méteres földet. — Ebből néznek a páncélos lövőlyukak. — A fegyver állandóan készenlétbe áil. — A katonák ha ügyesek 1000 golyót tartanak nagy támadások esetére készenlétbe. A drót kerítéseket, igen jó ha elrejtjük, például patak medrekbe mocsarakba mé­lyedésekbe, erdőkbe, kerítések és bokrok közzé. — De állandó pozició harcnál már a markirozás nem igen sikerül. — Itt ha közel van az ellen 50—150 méterre, akkor az ágyúzás mind a két félnek árthat. Azért már itt’ alkalmazásba vesznek minden féle kaliberű aknavetőket, a repülő torpe­dókat, a puskából kilőhető gránátokat. — Ezekkel, ha jól tudják kezelni, mint most a németek Ver- dunnál, kiváló eredményt érhetnek el. A villamos drótokat szabadkézzel és ócska gunimi keztyüvel megközelíteni nem szabad. — Vagy a kit áram ért, nem szabad hozzá nyúlni. — Az oroszok a villamos drótkerítést kézigránáttal rombolják szét. De a rombolás rettentő emberükbe kerül. — Ha távol vannak, nehéz ágyuk utcákat csinálnak a drótkerítéseken. A nehéz ágyuk robbantják fel az akna mezőket is. — Ezen kívül utászok feladata, hogy hosszú vascsövekbe robbanó anyagokat he­lyezzenek a drót kerítések alá, és azt miután 10— 20 lépést visszavonulnak,' fel lobbanfják. — Az aknákat kis gereblyével szapőrök felkeresik. — A farkas vermekre deszkákat raknak. — De mind ezek nehéz és veszedelmes "munkák, de hegyes vi­déken sziklák között alkalmazták a jelen háború folyamán. — Az ellen fél megközelitése földalatti futóárokkai jobb, mert akkor a kevés farkasver­men nem kell áthaladnunk, kis térről kell az akna­mezőt eitávotrtni. A •fufőárofcbóh, midőn azokat 40—70 méternyire vagy amennyire szükséges ki­toltuk, akkor mint a várharcoknál szokás, jobbra és balra a futóárok végén, uj lövészárkot csiná­lunk. — így lehetőleg a drótkerítésnek közelébe érünk. Innét a drótkerítéseket robbantással, vagy égeíéssel vagy fa védővel ellátott ollókkal elvág­juk. — Azt tudjuk, hogy villamosság folytán elektro­mosságfejlődik, ni kikaphatja, magához vonzhatja az ollót anélkül, ho^y vágást tennénk. — Átcsap a magas feszültség vasfaszerelésünkbe. Azért a katonák azt mondják, hogyazáram már nehány lépésről magához vonza, az oro;z katonát, nem tud menekülni. — Azért a magasfeszültségű áramnak hálózatát legjobb erő vagy vcjyi utón elpuszlitni. A futó árkok ki- gyó vagy s;aggatott alakzatban haladnak, ez a legjobb móc a belövés ellen. A róka lyukakról is sokat beszéllek, vizsgáljuk ezeket. — A nyugati harctéren a németek 10 méter mélyen beton fede­zékben villmyvilágitás mellett vannak, a talaj vizet mérnök szakértők vezették el, cisternákba. Mérnö­köt 40 főisola eleget szolgáltat. — Az ilyen la­kások fölalatt összekötésben állnak. Százezer ágyugolyósem ártott nekik. A francia azt vissza nem fogiahatja, csak diplomáciai utón. — Nálunk a lövészáokból visszafelé vagy a lövőárok elé le­rnend veet lépcsőzefen a tabernákba. Itt van ren­desen hiányos számú katona, hogy hány az a körülméntÖl függ. E tabernának több kijárója van, ha egyikt a nehéz ágyúgolyó betemeti, a mási­kon kijött a legénység. Azorosz éjjel is, mi rendesen nappal és éjjel támadun. — Az éjjeli támadáshoz elég világitó pistoly, ényszóró, világitó ágyú röppentyű vagy villamosszáraz elem lámpás szükséges. A lövész- árokba igyó alakú fedett futóárkok és egyéb ki­térő belek és labirintusok vezetnek. — Néhol a fuíóárkcon világossági vagy figyelő lyukak van­nak, trmészetesen elleplezve. — Ha az első lö­______________nagybanyai hírlap vés zárkot elfoglaja az ellen, akkor az alatta levő ak­nák működésbe jönnek, és orosz a levegőbe re­pül vagy pedig tüzérség pontos Iövészárók térké­pével összelövi az árkot, mig a mieink vagy 100 lépésnyire visszavonulva dolgoznak és mikor a rohamra megérett az orosz pünkösdi királyság, az ágyú elhallgat és jő az elkeseredett harc fegyverrel, karddal, kézibombával, stb.-vel. És végre jön a távirat győztünk. Érdekes az, mit Hédin Sven a harcban álló nemzet cimü könyvében említ, hogy a front vonallal derékszögben, a front vonal me­gélt drótkerítések vannak az átkarolások ellen a németeknél. — Ezt nem magyarázza meg részle­tesen, de a drót kerítések ilyen alkalmazása igen fontos. — így ha azt 500—1500 méteres távolok­ban alkalmazzuk, akkor az áttörésnél nincs az egész front veszélyeztetve, hanem csak kis része. Az ilyen drót kerítések egy vagy két kilóméter hosz- szuak és alatla 200—300 lépésre oldal kapuk vannak a drótkerítéseken, fel és lehúzható spanyol lovasok alakjában, akkor az elfoglalt lövészárok­ból a katonák az oldal drótkerítések megé vonul­hatnak, oldal tűzzel, kézi bombával, repülő tor­pedókkal, ágyutüzzel kiűzhetjük az ellent hamar. — Az ilyen mezőre osztott front vonalon a tüzér­ség munkája igen fontos lehet és nem árt saját csapatunknak. — Például jelezzük éjjel telefonon 212-ik drótmező lövészárkát az ellen elfoglalta. — A drót vonal szélessége pl. 750 méter. — A tor­pedók 200 méterig rombolják e vonalat oldal tűz­zel két oldalról. — Marad még 250 méter árok vonal a tüzérségnek. — Ezt azonnal intenzív tűz alá veszik és ha előre halad az árokból, például 200 méterre, akkor 3 oldalról kap puska tüzet és a visszavonulást pedig ágyú tűz zárja el. — Szó­val négy oldalú tüzelés a legrettenetesebb. — Ez rosszabb a pokolnál, mert itt még akna mezők is vannak 200 méteren túl, tehát alólról is robban. — Ekkor 5 oldalról fenyegeti a tűz veszély. Még csak egy oldal maradna hátra léghajóról. — De erre nincs szükség. — Itt 15 perc alatt egy had­osztálynak vége van. — Ezt az uj védelmi rend­szert tanulmányozni kifejleszteni ajánlom érdekeltek­nek, mert a németeknél is ez a védekezési mód nem érte el az érdemes fejlődési fokot. — De ez lesz a front áttörésnek leghathatósabb uj védelmi szere. Szabó József. __________________________________3. HÍ REK. Kinevezés. Ő felsége n ’i.áíy marosvásár­helyi Thordai Istvánt, az 1. iiuszárezred kapi­tányát — felelős szerkesztőnk sógorát — őuiagy- gyá nevezte ki. Ormősy Zoltán tartalékos zász­lóst, helybeli kir adóhivatali tisztet, hadnaggyá ne­vezte ki. Kinevezés. A Király ő felsége Dr. Nagy Vilmos zsibói kir. járásbirót jelenlegi állomás he­lyén ítélő táblai bíróvá kinevezte. Kinevezések, Ö felsége a király Kahle Frigyes és illésfalvai dr. Pap Viktor hadnagyo­kat főhadnagyokká, Beregszászi Ferencz zászlóst — Beregszászi Kálmán számvizsgáló fiát — hadnagygyá nevezte ki. Kinevezés. Kazamér Dezsőt Kazamér Já­nos polgártársunk fiát — zászlóssá nevezték ki. Kinevezés. Tanczer Lajos felsőpulyai be­tétszerkesztőt, ki a helybeli kir. járásbíróságnál is szolgált hasonló minőségben, a kir. igazságügy­miniszter a felsőpulyai járásbírósághoz segédhiva­tali tisztviselővé nevezte ki. Kinevezés. A Szatmármegyei Széchenyi Tár­sulat állal segélyezett Barlafalui gyermekmen- helyre vezetőnek, Husovszkyné Böhm Lujzát ne­vezték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom