Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-01 / 22. szám
4. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1915. junius 1. Mozi. A pünkösdi ünnepek alatt elsőrangú mozi előadásokban volt részünk. Úgy vasárnap, mint hétfőn két-két előadás volt, melyeken nagy közönség jelent meg. A Projektograf cég legszebb s legérdekesebb filmjeit küldte az ünnepekre s ezzel némileg kárpótoltatott az Országos mozinap gyalázatos műsora. Habár Franciaországgal ezi- dő szerint hadi lábon is állunk, azért Linder Mak- szit és Palit örömmel láttuk viszont, sokat nevettünk bohóságaikon. Egy aktuális kép bemutatásánál, mely a magyar és német szövetségi hűséget mutatta be, — a közönség lelkesen éljenezett. — Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság múlt hó 10-én tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre titkos tanácsos elnöklete alatt. Az 1914-iki üz.etévről szóló Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató által előterjesztett igazgatósági jelentés szerint az egyes biztosítási üzletágakban elért nyereségek egyesítése u- tán a tiszta nyereség 6.744,975 korona 64 fillér összeg!e rúg, melyből az alapszabályszerü levonások és a társaságnál megszokott nagyszabású tartalékolások után 3.200,000 korona fordittatik a részvényesek osztalékára s igy minden egyes egész részvény-osztaléka 800 korona. A jelentés kiemeli, hogy nemcsak a társaság, hanem a biztositó felek sem éltek érezhető módon fizetési kötelezettségeik alkalmával a háború kitörése óta a moratoriumad- ta haladékokkal, ami az egyéb eredményekkel össz- hangzóan a magyar közönség gazdasági teljesítő- képességének igen örvendetes jele. Itt említjük meg, hogy az Első magyar, — melyet az „első“ jelző nemcsak koránál, hanem rangjánál, tekintélyénél, nagyságánál és erejénél fogva is jogosan megillet — a világháborúval vonatkozásban levő jotékonycélu adakozásokra a lefolyt 1914. üzletévben közel 300,000 koronát áldozott. A társaság félszázados működésének emlékére tett 500,000 korona közcélú alapítvány esedékes 20.000 korona évi kam itából, 10,000 korona a Budapesti Önkéntes Mentő-egyesületnek s ugyancsak 10,000 korona a magyar történelmi kútfők kiadására a római magyar történelmi intézetnek adományoztatok. E- gyéb jótékonycélokra a társaság még további 83. 724 korona 32 fillért szavazott meg. A hadiköl- csön jegyzésben szintén hatalmas tökéi arányában vett részt az Első magyar, ugyanis a társaság maga 8.500,000 koronát, a társasági tisztviselők 200,000 koronát s az Első magyarral kapcsolatban levő intézetek 5.500,000 koronát jegyeztek, úgyhogy az intézet kezdeményezéséért történt ha- dikölcsön jegyzések együtt 14.200,000 koronát tesznek ki. Az Anker élet- és járadékbiztosító társaság Wienben 1915 május 15-én tartotta rendes közgyűlését. A lefolyt év előterjesztett számadásai I jelentése szerint 12386 kötvény állítatott ki újon- ‘ nan 68,154.493 K 32 f. tőkéről és 180.334 K 16 f. járadékról. A biztosítási állomány az 1914. év végén 91516 szerződéssel 615.634.491 K 90 f. tőkét és 2,173.820 K 75 f. járadékot telt ki. A számadási évben a bevételek 36.876.685 K-ra rúgtak. Az összes vagyon 219.412.920 K 49 f. A biztosítottak részére 1914. évben kifizetett összegek i 23.586.615 K 30 f-t tettek ki. Az évi felesleg az egyes nyereségosztalékkategóriák eredményének beszámításával 3.054.084 K 17 f. : ebből a halálesetre nyereségrészesüléssel biztosítottak javára 2.004.621 K 76 f. esik. A részvényesek 480.000 K-át (részvényenként mint az előző évben 240 K-t) kapnak, a tartalékok javára 300000 K utaltatott át. A társaság tulajdonában levő értékpapírokon szenvedett újabb árfolyamveszteség a folyó számlából teljesen fedezhető volt, úgyszintén az összes 1914 december 31-ig bejelentett hadikárok. A létező árfolyamveszleségi és háborubiztositási' tartalékok érintetlenül rendelkezésre állanak most is. A nyereségrészesüléssel kötött haláleseti- és vegyes biztosítások üzemszámlájának feleslegéből .a biztosítottak javára az 1914. évre nyereségosztalék gyanánt kifizetésre kerül: és pedig A osztalékterv szerint (régi számla) az évi díjnak 40 százaléka A osztalékterv szerint (uj számla) 20 százalék és B osztalékterv szerint a biztosítási tartam mérvéhez képest egy évi dij 42 százalékig terjedő nyereség-osztalék. Az igazgatótanácsba gróf Hoyos Szaniszló újra beválasztatott. Kit tekint a huszár ellenségnek ? A kapitány járőröket küldött ki; iigv es. tagbaszakadt somogyi fiukat választott ki századából. Mielőtt elindítaná megkérdezi tőlük: — No fiuk! hát aztán honnan ismeritek föl. hogy ki az ellenség és ki a jóbarát ? — A Répási Matyi közhuszár keményen tiszteleg és igy felel: — Jelentem alássan kapitány urnák, a ki nem tud magyarul, az mind ellenség ! — Egyről-tnásról. Ünnepnapokon ha végig sétálunk a korzón, valami furcsa jelenséget látunk : apró gyermekek tökéletes katonaruhába öltöztetve, kardosán sétálgatnak . Van köztük tüzér, huszár, gyalogos minden rangból, sőt lovas tábornok is. Hát ez még csak hagyjál! ! habár ezt is helytelenítjük. De látunk egyebet is : fiatal leányok hadnagyi rangban feszítenek az utcán, sőt láttunk már egy leányt, aki előléptette magát főhadnagynak ; kis kabátkája gallérján két-két aranyos csillag ragyog- — Mi ez? Mi akar ez lenni? Azt I iszik azok a leányok, hogy 'fedőkkel emelik a katonaság tekintélyét ? Vagy talán nem akar egyéb lenni, mint „felhívás keringőre?“ Úgy látszik, ez utóbbi a valódi ok. Feltűnést kelteni a hadfiak előtt s egy kis koliégiális megismerkedést előmozdítani. Elitéljük őket. Nem illik ma, ebben az élet- halál harcban komédiát játszani a katonai forma ruhával. A gyermekjáték pedig nem az utcára való ! Azok a szülők, akik jóhiszemüieg azt hiszik, hogy gyermekük ilyetén kiöltöztetésével hazafias tettet cselekesznek és a lelkesedést fokozzák, tévednek. A móka a gyermekszoba falai közé való. Nem fokozása ez e háborús hangulatnak, hanem kellemetlen elfajulása. A hadnagy és főhadnagy kisasszonyok pedig ha már minden képen katonásdit akarnak játszani, menjenek a Vörös-Kereszt kórházba ; van olt e- lég munka a szegény sebesültekkel. Ezt azért a- jánljuk nekik, mert amint meggyőződtünk, éppen az aranycsillagot viselő leányok tartják magukat jó tisztes távolban a kórház kapuitól. * * * Kis iskolás fiú voltam, amikor uton-utfélen azt énekeltük : Kerek ez a zsemlye, Nem fér a zseben.be ; Ketté kéne vágni. Éljen Garibáldi! Méla bánattal gondolok arra az időre, amikor a magyar-olasz barátság — és testvérieségért leskesültünk. A nagyobb diákok micsoda tündér meséket mondtak el nekünk T ü r r Istvánról, T ü - k ö r y ezredesről, Klapkáról, Kossuth Lajosról, Teleki Sándorról, Cavourról Garibaldiról, a marsallai „ezerről“. Még arra is emlékszem, hogy egyik iskolatársam, — elfeledtem nevét, az utcán elkiáltotta magát: „Éljen Garibáldi I“ S éppen akkor egy osztrák kapitány haladt el mellettünk s keményen szájba ütötte a fiút. A kapitánynak mai napig is tudom a nevét, még az arcára is emlékszem : két kiálló foga volt, mint a ! vadkannak az agyara. Bátó Boyneburg kapitány ur volt a hős. ... És most, az olasz testvér, kinek mi magyarok segítettünk az „Itália Unilát“ megt?- remteni, — ellenünk fenekedik s halálos ellenségeink mellé áll, hogy segítsen letiporni minket. Hitszegő gyáva árulók ! Nó de van Isten az égben ! Nem hagyja megbosszulatlanul az árulást! Maga Garibáldi, ki a felhők közül lenéz az epi- gouokra, utálattal fordul el nemzetétől s könnybe lábbadt szemekkel néz hős társaira Telekire, Klapkára, Türr Istvánra, Kossuthra, Tükörire s esdve kéri bocsánatukat. ... Az est csöndjében fölharsan egy dal, amit iskolás gyerekek és iparos ifjak kezdtek é- nekelni. Nem tudom ki tanította őket arra. Úgy rémlik nekem, mintha egyszerre 50 esztendővel fiatalabb lennék. A nóta ugyanaz, mit akkor magam is énekeltem, csak a verse más: „Kerek ez a zsemlye, Nem fér a zsebembe, Azért igy is jó lesz ! Éljen Ferenc József! Éljen Ferenc József!“ Arc-szeplőkréme. A tavasz meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“. melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 150. próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. RÁKÓCZY FERENCZ DROGÉRIÁBÓL NAGYBÁNYÁN. Felelős szerkesztő: dr A jtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda hogy hol? megmondja a kiadóhivatal. Egy jó fiú tanulóul felvétetik. Pap Testvérek vas- és fűszer üzletébe Szilágycseh.
