Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-13 / 15. szám
5. készpénzt szedett össze a detektív testület e lóso- rozóktól. Mennyi lehet még eldugva! Mélyen tisztelt Hadvezetőség! Egy alázatos kérésünk volna nekünk szegény hazafias magyaroknak, kik filléreinkkel naponta áldozunk a haza oltárára: Ne csináljanak hosszas pert, kihallgatást, ne vegyenek fői jegyzőkönyveket, hogy az utókor azokból a nemzeti gyalázatot olvashassa Rendelje be Báli Mihályt az ő pribékjeivel s 24 óra alatt 4 fal közt hozza meg Ítéleteit s hajtassa végre. A hírre éhes újságíróknak csak annyit kell kiadni riport gyanánt: a törvénynek elég tétetett. Nagy űr, kicsi úr, lócsiszár, posztógyáros, bakancs szállító, átvevő tiszt, generális vagy ma- nipuláns őrmester kerüljön mind a bitóra, ha hazaárulást követtek el. Afegyház csak becsületes rablógyilkosoknak valólA hazaárulók jutalma a kötél! CSARNOK. 9 Nagybányai Vöröskereszt Egylet működése a háború alatt. — Irta: Dr. Kádár Antal. — És, — hogy mily munkát végeztünk 1914 február végéig kisegítő hadi kórházunkban és mily sebesülések fordultak elő, azt hiszem, a mélyen tisztelt közönséget nem fogom untatni, ha pár szóval és számmal erői is megemlékezem. Hadi kisegitőkórházunk működését megkezdte akkor, amikor kórházunk még nem is volt, s ezen katona sebesülteket és betegeket, elnök ur Öméltósága kegyes engedélyével a kincstári kórházban gyógykezeltük; ezek száma volt 5, .hadiki-■ segítő kórházunkban pedig f. é. január 31-ig tehát a háborúnk teljes fél évén át privát kórházba felvétetett 5, ezekből gyógyult 5 az ápolási napok száma kitett 26-ot. A Vereskereszt egyesület kórházába felvétetett 171, ezek közül gyógyult 100, javult 14. más kórházba utaltatott 3, gyógykezelés alatt maiadt 54, az ápolási napok száma 4923. Bejáró betegünk volt 72, gyógyult 72. Ezek közül kik kórházban voltak kezelve, az északi harctéren sebesült ... 121 a déli harctéren sebesült ... 59 A sebesülések a test különböző pontjain a következők voltak : Szemlövés ......................... 2 Fe jlövés.................. 3 Tö rzs és mellkas lövés .... 22 Felsővégtaglövés..............80 Al sóvégtaglövés.................40 A lövegek neme szerint következő sebzések fordultak elő : Golyó sebzés....................114 e között 2 dum dum golyó Srapnel , ,........................32 Szúrt , ................................... 1 A sebesüléseken kivül kórházunkba utaltatott a harctéren szerzett következő betegségekkel : Csuzos bántalommal ...... 8 Tü döbántalommal............. 8 Ve sebántalommal............. 2 Fé loldali hüdéssel............. 1 Végta g fagyással............. 3 Se besülés mellett tetves éggel. 2 Fertőző betegség (tífusz) ... 1 Ezen számbeli adatokból, mélyen tisztelt közönség, némi fogalmat szerezhetünk azon munkáról., mit az önkéntes vöröskeresztes ápolónőknek végezniők kellett eddig, s azt ernyedetlen buzgalommal ma is folytattják. Ezek után nem lesz érdektelen, ha azon lövegeket is rajzban bemutatjuk, melyek hatása halált, ezzel karöltve végtelen sok bánatot és nyomorúságot, nyomorékságot és ez utóbbival sok munkaképtelenséget hagy maga után. A vegyészeti és technikaitudomány részben az emberiség javára — részben romlására oly furfangos találékonysággal dolgozik, miszerint, a harctéren' egymás ellen küzdő felekbeu és erődítmények tömegében nem különben vizen és viz a- latt, még a levegőben is végtelen sok életet olt ki s beláthatatlan anyagi károkat okoz. íme, mélyen tisztelt közönség Kápolnay mérnök ur rajzaiból bemutathatom azon lövegeket, melyek részben a mi hadi kisegítőkéi házunkban ápoltak sebesüléseit okozták (bemutatva az orosz, francia, német, osztr. magy. szurony — kard, fegyver — löveg, Dum — Dum, löveg és a géppuska hasonló lövege, továbbá a fegyver gránát, kézi gránát, kézi bomba, ágyúból kilőtt lövegek: robbanógolyók, gránát, Schrapnell repülőgépekről ledobott nyilak stb.) Vegyük sorra ezen gyilkoló szerszámok hatását az emberi szervezetre: Legtöbb sebesülés kézi fegyverek — gépfegy ver golyói által okoztatnak, s elenyésző csekély a szurony sebzés. A régi ólomgolyó az emberi testnek úgy lágyszöveteiben — mint csontokban nagyobb kárt okozott, mint a ma használt köpenyes golyók, s igy természetesen ma a halálozás is kevesebb, a gyógyulási arány pedig sokkalta nagyobb mint régen volt. A legkönnyebb sebesülés, amikor egy teljesen fáradt golyó egy egyszerű zuzódást okoz a lágy részekben, vagy egy hasonlóan fáradt golyó ott éri a katonát, hol óráját tartja, vagy gombot vagy bőrtárcát ér, ez rendesen egyszerű zuzödás- nál egyebet nem hagy hátra. Súlyosabb a sebesülés akkor, ha a kézifegyver vagy géppuska golyója az emberi testbe belehatol, s ha útjában a golyó ütőeret vagy oly nemes belsőszervet roncsol, melynek működése az életben maradáshoz feltétlen szükséges, úgy akkor halált is okoz ; nyomorékságot pedig akkor, ha csontot ér. Az emberi testet érő kilőtt golyó hatása, mindig azon távolságtól függ, a mely a kilövés helye és a célpont vagyis eltalált hely között van; a golyó behatolási helye igen kicsi, kerek lyuk, mig kihatolási helye kétszerié sőt Dum — Dum golyónál még sokszorta nagyobb és alaktalan roncsolást idéz elő a bőrön. Ha a golyó útjában csontot ér, hasonlóim mint előbb volt említve, behatolási helye csaknem egyenlő a golyó átmérőjével — mig kihatolási helye átlagban kétszer akkora, ez áll különösen kis- sebb távolságokból behatoló golyóknál, vagyis a kezdősebességben eső ponton, mert a mikor a golyó még mindig elég erővel, de már nagyobb távolságból éri a csontot, ott már nem lyukat fúr, hanem zúz, ezen körülmény pedig egy Dum — Dum golyó által, hatványozó roncsolást idéz elő a csontban ; érdekes még megemlíteni azt, hogy a kilőtt golyó ha már nagyon fáradt, de a röp ereje még működik, az már nem egyenes — hanem zeg zugos utat ir le, s ha ily állapotban találja a katonát, testében is ily irányban halad tova, s ennélfogva a roncsolás is nagyobb és komplikáltabb lesz. Ne csodálkozzunk tehát, ha könyebben sebesültnek látszó katonát nyomoréknak találunk, i- lyen esetekben rendesen nemcsak izom roncsolás, hanem csont és Ízület roncsolás is van jelen, melyek közül az utóbbi alig reperálható. (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: dr A jtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda Arc-szeplökréme. A tél meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“. melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 150. próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. RÁKÓCZY FERENCZ DROGÉRIÁBÓ q NAGYBÁNYÁN. Értesítés. Van szerencsém Magy- bánja város és vidéke mély én tisztelt vevőkő- zőnségének szives tudomására hozni, hogy Vár utca 3 szám alatti üzletemet katonai szolgálatra történt bevonulásom miatt ideiglenesen hezártam. Kérem a mélyen tisztelt vevő közönséget, hogy szerencsés vissza érkeztem után az eddig tapasztalt szives pártfogásba továbbra is részesíteni szíveskedjék. Tisztelettel Hasserblatt äbraMm. Tanulók o Hermes könyvnyomdába felvétetnek.
