Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-16 / 7. szám

1915. február 16 NAGYBANYAI HÍRLAP 2. Ilyenek a saláta, paraj, burgonya és egyéb korai főzelékfélék. Különösen a vidéki városok élelmezése üt­közik majd nagyobb nehézségekbe, ha a termelést okosan és kellő előrelátással nem irányítják. Ezt azonban megtehetjük az által, hogy a kertjeinkben a korai főzelék féléket termesztjük nagyobb meny- nyiségben. Az őszi vetemények majd a falvakból is bekerülnek a piacra, mert ott is a kapás növé­nyek lesznek a rendelkezésre álló munkaerővel nagyobb mennyiségben termeszthetők. A vidéki városokban sok olyan kert vagy közelfekvő termő­föld van, amelyet a tulajdonosai a maguk erejé­ből nem tudnak majd megművelni, mert az igás és kézi napszámmal a jövedelme nem fog arány­ban állani. Ezek a területek azonban nem liagyan- dók műveletlenül, hanem az itthon maradt mun­kanélküli iparosoknak és asszonyoknak teendő hozzáférhetővé, akik napszámba nem mehetnek el, de maguk részéről gyermekeikkel együtt szívesen vállalkoznak egy-egy kisebb terület megművelésére. Az ilyen területek a hatóság és elöljáróság által [sürgősen összeirandók, hogy minél előbb kiosztható legyen és a szükséges vetőmag meny- nyiségéről is tájékozódást lehessen szerezni. A ve­tőmag a földmivelésügyi minisztériumtól kedvezmé­nyes áron beszerezhető, sőt a városi hatóságnak vagy a községi elöljáróságnak még azt közköltsé­gen is bg kellene szereznie. Ilyen áldozattól nem szabad visszariadnunk, mert sokkal gazdaságosabb befektetés, mint a mit a társadalmi adakozásokkal elérhetünk. Azonkívül a munkánkkal elért gyümölcs is sokkal kedvesebb és áldásosabb, mint amit a mások könyörületessége juttat nekünk. Dr. Hosszú Vazul szamosujvári püspök körlevele, az egyház- megyei papsághoz, a háborúról elterjedt té­ves hírek megcáfolásáról. 19—1915. ein. szám. A mostani háború folyásáról különféle hirek kerültek forgalomba, köztük olyanok is, melyek alkalmasak voltak arra, hogy aggodalmakat és fé­lelmet keltsenek s amelyeknek hatása alatt a Főt. lelkészek, valamint kedves hivei' i közül nehányan odahagyták lakhelyeiket. Az oroszoknak múlt őszi inváziója s az ellenséges hadnak hazánk és egy­házmegyénk határaihoz való közeledése is hozzá­járult a polgárok megfélemlítéséhez. Nem kerülhette el gondoskodásunkat ama körülmény, hogy a sokszor alig ellenőrizhető és csak nehezen megfékezhető, riasztó hirek követ­keztében lelkész-testvéreink nehéz helyzetbe jut­hatnak. Miért is indíttatva éreztük magunkat, hogy ismételten oktató szavakat intézzünk hozzátok. Fi­gyelmeztetni kívánunk benneteket, szeretett testvé­reim azon kötelemre, mely rátok, mint kedves hí­veim lelki atyáira hárul, hogy a kedélyeket csilla­pítsátok, híveinket nyugtassátok meg, öntsetek bá­torságot beléjük és tegyétek figyelmesekké arra, hogy ne engedjék magukat félrevezettetni oly hí­rek által, melyek minden alapot és komolyságot nélkülöznek. Ti pedig szeretett testvéreim szavai­tokban és cselekvésiekben mindig a helyzet által megkívánt méltóságteljes bölcseséget tanúsítsátok és a hívekkel egyetemben őrizzétek meg a kellő higgadtságot és nvugodtságot. A való és tényleges helyzet felől, módunk­ban van közölni veletek az értesüléseket, melye- . két a légiiletékeseob tényezőktől nyertünk s a me­lyek teljesen megnyugtatók. Biztosítunk benneteket, hogy vitéz hadsere­günk, határainkat megszabadította és hazánk föld­je az ellenségnek bármely betörése ellen, minden emberi számítás szerint meg van védelmezve. Meg­állapíthatjuk, .azt, hogy mi teljesen biztonságban vagyunk és jogosult ama reményünk, miszerint a Bukovinában élő román iCütvéreink is rövid időn belül nyugodt életnek fognak örvendhetni. Ennélfogva bármely nyugtalanság, avagy fé­lelem e tekintetben indokolatlan és egyházmegyénk egy részében sem kell kedves híveinknek a felett aggódniok, hogy közbiztonságuk az ellenséges ha­dak részéről veszélyeztetve volna. Megerősíthetik eme biztosítékunkat ama hi­vatalos értesítések is, melyeket a nyilvános hírlapi közleményekből meríthettek. Egyházmegyénk ama részei, a melyek az oroszok betörése folytán szen­vedtek, már hosszabb idő óla fel vannak szaba­dítva s mi itt püspöki székhelyünkön is meggyő­ződhettünk, hogy magas kormányunk és hadveze­tőségünk .az ellenséges hadak elűzéséről gondos­kodtak. E célból oly intézkedéseket tettek és any- nyi haderőt összpontosítottak, hogy teljes lehet a bizalmunk, miszerint: megvédelmezésünk ügyét az összes illetékes íényezők szivükön viselik. Kiváló elismeréssel kell megemlékeznem azon folytonos gondoskodásról és élénk érdeklődésről, melyet a háború idejében is tanúsít hazánk mi­niszterelnöke : Gróf Tisza István Úr Ő Excel- lenciája, aki személyesen is elment meggyőződni az ellenséges betöréseknek kitett románok helyze­téről és óhajairól és emberfeletti munkássággal végzett, nehéz teendői közepette is, — melyeket a leglángolóbb hazafias hévvel lát el — állandó fi­gyelemmel kiséri a hazában és a monarchiában levő románok sorsát és jólétünk iránt őszinte jóin­dulattal viseltetik. Ti, szeretett Testvéreim, szüntelen figyelem­mel legyetek, hogy híveiteket meg ne téveszthes­sék azok, akik a háború folyásáról és közbizton­ságunk veszélyeztetéséről kósza beszédeket és ha­mis híreket terjesztenek. A polgári hatóságokkal egyetértve, haladék nélkül cáfoljátok meg azokat a szóbeszédeket, világosítsátok fel híveiteket, mond­játok meg nekik, hogy mi a valódi helyzet, úgy, a miként Mi ezt veletek közöljük és gyözödtessé- tek meg őket arról, hogy hazánk közügyeinek ve­zetői gondoskodnak róluk és javaikról. Bármely háború elszomorító és borzalmas jelenségeket is vet föl és miként éltünk minden súlyos megpróbáltatása fájdalmat szül. Ámde a fájdalom rendeltetése mindenkor az, hogy bennün­ket jobbakká, tökéletesebbekké tegyen. A harcme­zőn levők életüket ajánlják föl s teszik ezt azon felemelő tudattal, hogy hazájukat védelmezik, me­lyet ők is szeretetteikkel egyetemben alkotnak, melyhez odaadó szeretettel ragaszkodnak s melyet háború nélkül megvédni nem tudunk. Hazaszeretetük hőstettei tündökölni fognak az utókor előtt s a jövő nemzedékek csodálattal és hálás elismeréssel fogják minden időkben meg­őrizni á kegyeletet, melyre érdemesekké váltak. Akik pedig nem harcolunk: segítünk és ál­dozunk ! Nemes versenyben látjuk az egész itthon ma­radt polgárságot. Megfeszített fáradozással gyűjti a hadviseléshez szükséges kincseket. Gondoskodik a sebesültekről, a beiegekről, segélyezi a fenntar­tók nélkül maradt családokat. És szivünknek ör­vendetes vigaszára kell, hogy szolgáljon az is, midőn látjuk, hogy ezekben a napokban a haza- szeretet tüze és a felebaráti szeretet heve a hazá­nak minden fiát lélekben, gondolkodásban, érze­lemben egybeforrasztotta, az irgalmasság cseleke­deteinek gyakorlásában s az altruistikus áldozatok meghozatalában egymást törekszenek felülmúlni, hogy a keresztény szeretet összekötő kapcsait mind jobban megerősíthessék. A háborúnak ezen folyományából reményt meríthetünk, hogy államunk alapjai a háború után szilárdabbak lesznek, mint valaha. Vitéz hőseink, a dicső csatákból megedzett erőkkel fognak haza­térni a drága hazánknak minden fia egyesült erő­vel, kölcsönös bizalommal, egyenjogosultan fog az élet minden mezején munkálkodni úgy a saját mint a közérdekek felvirágoztatásáért. Az isteni Gondviselés, mint az irgalom és béke örök forrása, áldását fogja adni testvérülé­sünkre. Monarchiánk összes népei győzelmes befeje­zésig férfias kitartással kell, hogy megvívják a mind súlyosabb áldozatokat követelő nagy harcot. Az eddig tanúsított bátorságot s az elért sikere­ket tekintve, teljes bizalommal várjuk a fényes győzelmet és rendíthetetlen a reményünk egy jobb jövőben, mely az óhajtott egyetértést, szabadságot és boldogságot fogja meghozni. A jelenleg elsajátított erények a legszebb gyümölcsöket fogják megteremni és szorgalmunk­kal pótolhatjuk majd mindazt, amiben most elma­radni kényszerülünk. Ti, szeretett Testvéreim, semmiesetre se hagy­játok el a nyájatokat, mely, mint lelkipásztoroknak súlyos felelősség mellett van gondjaitokra bízva; maradjatok vele, védelmezzétek meg minden ve­szélytől ! Igazi atyai szeretettel legyetek segítségükre híveiteknek bármely ügyben. Gondoskodjatok ar­ról, hogy a harctéren levő harcosok családjai, a törvényes intézkedésekkel biztosított, jogos segé­lyekben részesüljenek és hogy tiszta, háboritha- tatlan életet élhessenek, Mert azok, a kik minket védenek megérdemlik, hogy hálából velük egyet- érezzünk és hogy szeretetteik irányában kellő fi­gyelemmel legyünk. Azokban a községekben, me­lyekben a gazdasági vetőmagvak hiánya előrelát­ható, idején gondotok legyen az illetékes hatósá­gokhoz fordulni, hogy tavaszra híveink vetőmaggal el legyenek látva. Meg ne szűnjetek híveinket, kedves lelki gyermekeinket megerősíteni a hitben, hogy meny- nyei Atyánk mindig csak a javunkat akarja és mindent jóra vezérel. Buzdítsátok őket, hogy mi­nél gyakrabban látogassák a templomot és a szent­ségeket és kisérjék a harcosokat útjaikban ezzel az egyházi imával : „Ur Isten, mentsd meg a Te népedet és áldd meg a te örökségedet, apostoli Királyunknak adj győzelmet minden ellensége fö­lött, és szent kereszteddel Őrködjél a Te néped fölött.“ Kelt Szamosujvári, az Urnák 1915. évében január hó 30-án. Vazul püspök. HÍREK. Február 9. Farsang vége. Ma húshagyó kedd van ! Hivatalosan vége a farsangnak. Kezdődik a nagy böjt. Mit? Hát volt farsang is? Volt a nap­tárban, de a magyar társadalom nem vett róla tu­domást. Helyesen. Amikor a hómezökön vérvirágok teremnek, s a konfetti dobáló bohócok helyett nehéz mo­zsarak öntik a robbanó golyókat s halált oszto­gatnak fiainknak, — akkor nincs helye a bohóc­kodásnak. Még a semleges államok sem farsan­golnak, pedig nekik nincs vérveszteségük ; de em­beri érzésük tiltja a mulatozást, amikor a szom­szédok házának fedele ég. Szomorú érzéssel, de bizakodó reménységgel hintjük holnap a hamut fejünkre s oda térdelünk az Úr oltára elé s be­valljuk, hogy sokat igen sokat vétkeztünk. De jó lenne, ha különösen azok, — kik ezt a borzalmas világháborút felidézték, — hintené­nek hamut fejőkre s megalázkodnának az Isten e- lőtt s az elkövetett nagy bűnért vezekelnének. Személyi hirek: Mázy Engelbert dr. kas­sai tankerületi főigazgató múlt héten városunkban időzött s a főgimnáziumot megtekintette. A főigaz­gató teljes megelégedését nyilvánította a tapasz­taltak fölött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom