Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-05 / 40. szám
1915. október 5. NAGYBANYAI HÍRLAP 5. Egyúttal felkérem, hogy a fonal-eladást hatékonyan ellenőrizni szíveskedjék, abból a szempontból, hogy az csakis a közvetlenül felhasználandó kezéhez jusson és viszont eladással visszaélés netörténhessék. — A társadalom által előállítandó téli ovóruhák készítési módjára nézve a hírlapokban közzétett felhívás és a honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala által a vármegyékhez, a városokhoz és községi elöljáróságokhoz megküldendő rajzokkal is ellátott részletek útmutatása* nyújt majd felvilágosítást. — A hadsereg a harckészségre égetően fontos ezen ügyet hathatós tá- j mogatásába ajánlva kérem soronkivüli intézkedését, j — Na'gykároly, 1915. Szeptember 24-én. — Csa- | ba s. k. főispán. — A kereskedelem „megbízhatatlan“ elemei. A német szövetségtanács, mint Berlinből táviratozzék, szeptember 23-ikán oly intézkedés megtételét határozta el, a melynek sokkal mesz- szebb menő jelentősége van, sem hogy csupán* a sablonos háborús intézkedések egyike gyanát lehetne felfogni. A határozat ugyanis a kereskedők foglalkozását a bizalmi, jóléti foglalkozás rangjára emeli, a midőn kimondja, hogy polgári becsületét veszti el az, a ki a lakosság és a hadsereg szükségletének ellátását a túlzott nyerészkedés alkalma gyanánt fogja fői. Természetes, hogy ennek az ellenkezője is kifejezésre jut a szövetségtanács elhatározásában ; az a kereskedő, a ki hivatását a j köz javára gyakorolja, a legnagyobb tisztességre érdemes és a társadalom legértékesebb elemei közt foglalhat helyet mindenek megbecsülésében. Berlini lapok szerint a kérdéses rendeleletnek az a cél- ; ja, hogy a kereskedéstől, a tisztes kereskedők rend- j jétől a megbízhatatlan elemeket távol tartsa. Az uj rendelet értelmében a hatóságok megbízhatatlan személyeknek megtilthatják a napi szükségletekkel j és hadi szükségletekkel való kereskedést. A birodalmi kancellár és középponti hatóságok ilyen kereskedelmi üzemek megnyitását külön engede- | lemtől tehetik függővé. Annak megállapításánál, hogy valaki megbízhatatlan, a maximális árakról és a túlságos áremelés ellen stb. kiadott rendelete határozatainak megszegése irányadó elsősorban. A nevezett határozatok hatóerejét tetemesen növeli, j hogy a visszaéléseket most már a fogházbüntetésen kiviil a polgári becsületjog elvesztésével is sújthatják. Az említett viszaéléseknél az Ítéletet az elitéit költségén nyilvánosan fogják közzétenni A „DARWIN“— Fülöp Zsigmond közkedvelt népszerű természettudományi folyóiratának október 1—i száma most jelent meg a következő érdekes és változatos tartalommal. S p i e r: A kul- turember ellenálló képessége a háborúban. Bénii e Albert : Koráitok és korállszigetek. Dr Gáspár Lajos : Szervezetünk önvédelme a fertőző betegségek ellen. K re s z Ödön : A mesterséges kaucsuk. Wegener: A Panama szoros fölfedezése. stb. E uagyo.i éitékes és hézagpótló folyóirat előfizetési ára fél évre 5 kor. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal, Budapest Andrássy ut 6o. Egyről-másról. A háborúról, a békéről nemcsak férfiak vitáznak de asszonyok, sőt gyermekek is. Gyönyörűséggel olvastam egv asszony nyilatkozatát, melyet jó lenne tankönyvekben megörökíteni, hogy gyermekeink abból tanuljanak igaz hazaszeretetek Annak az asszonynak nyilatkozata igy szól : „ Én nem akarok addig békességről hallani, a mig annyira földi nem kereskedünk, hogy biztosíthatjuk az ország dicsőséges kiemelkedését. És ha mindenkinek fegyvert kellene is fognia és ha még nekünk, asszonyoknak is oda kellene mennünk a kicsinyeink mellől, fegyvert tölteni, vagy forró szurkot önteni az ellenünk rohanók nyakába. — akkor is azt mon- [ dóm : semmi béke addig, a inig világosan nem látjuk, hogy minden eddigi áldozat nem történt hiába. Pedig boldogok voltunk az urammal szerettük egymást s ha az uram odavesz, az én életem befejeződött . . . mindent, a mi nekem drága, kockára vetett a háború. Mégis azt mondom, nem mi rólunk van szó, hanem a jövendőről, és ezért a jövendőért a mi generációnknak fölkeli áldoznia magát.“ Gyáva a ki itthon marad akinek esze ágában sincs törődni az ő megtámadott hazájával. A kinek eszébe sem jut hogy van ezen a földön a mi még boldogságnál, az otthonnál, a drága jó kényelemnél is szentebb, a neve : kötelesség. * * >!< Október 6 ! Gyászos emlékű évforduló lesz holnap. A 66 ik. Mint komor felhő száll az emlékezés az aradi véres, gyászos mező felé. Szelek szárnyán szerte száll itt a vértanuk vére, hősi lelkűk szüntelen röpdös körülöttünk és bebocsátta- tást kér a keblekbe. Nem lehet, hogy érttetkn maradt legyen a holtak sóhaja, soha el nem múló véres árnyuk. Október 6. Riasztó képe soha ki nem veszhet a magyar lélekből. Elfáradnak harczaikban, a lélek tusaiban népek is, miként az egyes emberek. Aztán magukra eszmélnek, keresik magukban a múltak fölmagasztaló, serkentő emlékeit, aztán megrázkódnak, elmúlik róluk a gonosz elernyedés s a kemény kéz megint serény munkának lát, az álmatlan álom után a valóság pezsditő erői gyulnak bennök lángra. Október 6. Régen nem volt hangulatban igy nekikészü Ive a magyar a szomorú évfordulónak. Vajha haszna volna belőle az emlékezésnek! * Emlékezzünk ! Becsűjük meg hőseinket minden időben, jó és balsorsban. Mert koldus az a nemzei mely csak rossz időben becsüli meg hőseit, vértanúit, és nemzeti eszményeit. Olyan, mint a hitben szegény ember, a ki csak akkor imádkozik, mikor veszedelem fenyegeti. Az erős hitéi nemzetek és emberek együtt lélekzenek szent ideáljaikkal, A világháború dacára is szen'eljünk nagyobb figyelmet azoknak az aradi síroknak, melyekben mártírok fekszenek. Terem még Magyar- országon virág és babér, melyből jut az aradi vértanuknak s a Kárpátok hőseinek. Ezeknek is, amazoknak is csontjait keressük. De ha az a tizenhárom lélek—mely 1849 október 6-án a hősök el kékéi 11 ajka közül kiröppent, itt bolyong közöttünk : boldogan leli föl azt a gondolatot, melyért a földet itthagyta. Látja a hős utódokat a hazafias érzés megnyilatkozását közéletben, irodalomban, művészetben mindenütt. Még az ellenség is ugyanaz. BÁNYÁSZAT. Jegyzőkönyv felvétetett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-Vidéki osztályán nak Nagybányán, 1915. évi szeptember hó 24-én délután 4 órakor a m. kir. bányaigazgatóság tanácskozó termében megtartott osztályülése alkalmából. — Jelei voltak: Neubauer Ferencz ehlök, Farkas Jenő alelnök, György Gusztáv titkár, Gellért Béla pénztáros, k. Pauer Victor ellenőr, Bertalan Miklós, Beregszászy Kálmán, berencei Kováts Géza, Kreutler János, Lacheta János, Martiny István, Oblatek Béla, Révai Károly, Dr. Tóth Gábor, Veress József rendes tagok. Tárgysorozat: 1. ) Elnöki bejelentések. 2. ) Titkár jelentése az 1914. évről. 3. ) Pénztáros jelentése az 1914. évről. 4. ) Előirányzat az 1915. évre. 5. ) Audreics János központi alelnök indítványa szerint mint a választmány erre vonatkozó javaslata. 6. ) indítványok. ad. 1.) Elnök szívélyesen üdvözli a megjelent tagokat az ülést megnyitja. — A jegyzőkönyv vezetésére György Gusztáv, mig annak hitelesité- re Martiny István és b. Kováts Géza urakat kéri fel. — Elnök bejelenti, hogy Gállfy Pál választmányi tag az évfolyamán körünkből kilépett, — helyébe Veress József tagtárs urat ajánlja megválasztani. — Az ülés egyhangúlag hozzá járul. Elnök jelenti, hogy özv. Szellemi Gézáné által tett 20o koronás alapítvány 1914. évre eső 8 korona kamata nem volt kiadható, — a mennyiben a felsőbányái m. kir. bányaiskola^vezetőségének erre vonatkozó javaslata eddig nem érkezett be. — Elnök jelenti továbbá, hogy a választmány a pénztári számadások szokásos évi megvizsgálására Oblctek Béla és kápolnai Pauer Victor tagokat küldte ki. — Tudomásul szolgál. — ad. 2.) Elnök felkéri a titkárt, hogy az 1914. évről szóló jelentését olvassa fel. Mélyen tisztelt osztálygyülés ! Mindnyájunk előtt ismeretes azon megfeszített munka, a melyet a már több mint egy év ó- ta tartó világháború mindnyájunktól megkövetel. Tagjaink egyik része a harezmezején teljesít szolgálatot, mig a másik itthon maradt része, hivatalos lekötöttség folytán teljesen igénybe van véve. Minden szabad gondolatunk hazánk dicső harczaiban összpontosul. — Izzó haza szeretettől vezérelt munkálkodásunkkal, eltávozott társaink az ellenség előtt, mi itthon a nagy műhelyben mindenkoron csak aira törekedtünk és törekszünk, hogy igaz ügyünket lelkiismeretesen szolgáljuk s ez által szeretett hazánknak, utódainknak állandó becsületes békét biztosítsunk. A tudományos egyesületek, társas körök rendes működése legnagyobb részt szünetel s ha működésűk még is valamely irányban észrevehető, ez is főleg a hadi szolgálat valamely fontosabb ágában nyilvánul (Vége következik.) Felelős szerkesztő: dr ^jtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda * » | Kiszolgáló leányok | J felvétetnek J j Nagybánya és Ifidébe j j fogy. Szöuethezetében. j l Sajátkezüleg irt kérvények i l személyesen nyújtandók » j át a Szövetkezet vezető- { 1 ségénél. 1
