Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-19 / 3. szám
1915. január 19. NaGYBANYAIHIRLAP 3. A fajtáját tehát nem kell félteni az oroszországi lengyelnek. Az sem el nem tűnik, sem bele nem olvad az oroszba. Egy szóval : Jescse Polszka nyezginyela !Len- gyelország még nem veszett el ! 9 hazai románság hitvallása. A háborúnak eszméket és történeti eredményeket érlelő nagy ereje teljes kifejléshez és megnyilatkozáshoz ragadott egy olyan gondolatot is, mely eddig talán nem állott napfényesen tiszta megvilágításban előttünk. A magyarországi románság politikai érzéseiről, históriai józanságáról egy olyan dokumentumot produkáltak az események, amely jólehet csak egy újságcikk, jelentőségben és jövőt alakitó fontosságban tetteket, történetinek mondott cselekedeteket is túlszárnyal. Az aradi R o m a n u I a magyarországi román nemzetiségi párt hivatalos lapja, amit tehát ő mond, azt a párt maga mondja. Ez az újság vasárnapi vezércikkében oly nyílt őszinteséggel s oly magas logikával tesz hitvallást a magyar állameszme és a dinasztikus hűség mellett, hogy nemcsak egész Magyarországnak, de egyész Romániának is a legteljesebb figyelemmel és megértéssel kell fogadnia a cikkből kiharsogó igazságokat. Erre az erélyes állásfoglalására a magyarországi román nemzetiségi pártnak az adott okot, hogy a bukaresti kulturiiga, mely eddig kizárólag közművelődési egyesülés volt, átalakult nemzeti ligává, azaz politikai testületté. Az uj alakulás uj programot is termett, az összes románok kulturális egyesítése helyett immár a politikai egyesítés a cél. Tudjuk, hogy ez mit jelent, a román nemzetiségi párt is tudja. S miután Lukács Lászlót elnökké, Goga Oktaviánt pedig igazgatósági taggá választották a Ligában, joggal teszi fel a kérdést a Románul, vájjon ők nem tudják? Minden közösséget, minden további együttműködést megtagadnak a hazai románok a Ligával. Ez természetes, de nem kevésbé az, hogy Lukács és Goga urak ligabeli angazsmája nem öszeférhető a magyar állampolgársággal. Ezt nem mi mondjuk, hanem a román nemzetiségi párt. Románia — úgymond — független állam, politikáját saját maga szabhatja meg, a nemzeti Liga is azt teheti, amit akar, de se a román állam, se a Liga ne számítson rá, hogy innen a magyar földről bármilyen támogatást is nyerjen. Ezt üzenik a magyarországi románok odaát túlra Take Jonescu- nak és Filipescunak. Esetleg még másoknak is. A magyar haza hü román fiai, akik annyian ontják vérüket a harcmezön a nagy és szent célért, kijelölték a politikai vezetők számára is az utat, a- melyen haladniok kell. Most már kétségen felül áll: a román népnek, tehát Romániának is a szláv- ság a legnagyobb ellensége! Ezt kiáltja oda a Románul Bukarestnek. Vájjon meghallja-e? * A nagyjelentőségű cikkből az alábbi részleteket közöljük: Mindig elismertük és elismerjük ma is, hogy az összes románok nemzeti életének és létének első feltétele kulturális egyesülésük és ezért mindig örülhetünk a romániai kulturiiga tevékenységének, melynek programja „ezen kulturális egyesülés volt.“ Megváltozik azonban teljesen a helyzet, amikor a Kultur-liga nemzeti ligává változik kimondott politikai programmal, egy bizonyos romániai külpolitika népszerűsítésében. Nekünk, a magyarországi románoknak nincs meg az a jogunk, hogy megmutassuk azon utat, amelyen Románia menjen, mert nem vehetünk magunkra semmi felelősséget a tanácsunk esetleges következményeiért. Kötelességünk azonban nekünk, a magyarországi románoknak a romániai románokat felvilágosítani a mi általános érzelmeinkről és gondolatainkról, nehogy valahogy ők megcsinálják számításaikat, tévútra lévén vezetve a mi gondolatainkat és érzelmeinket illetőleg. Éppen ezért kötelességünknek érezzük kijelenteni azon komolysággal, amelyet a mostani napok megkívánnak, hogy a magyarországi román nép most is és a jövőben is, akármilyen körülmények között, hü marad a magyar hazához és a Habsburgok dicsőséges uralkodóházához. Több százezer román katona elismert hősiességgel ontja vérét a hazáért és a trónért és a nép ezen hős és hazafias viselkedése az egyedüli fáklya, amely a vezető férfiait cselekedetében vezérli, A magyar- országi román nép azon véres áldozatokkal, melyeket hoz és hozott, kimutatta, hogy nemzeti létének egyedüli veszélye: a szlávság. Ha a romániai románok másként gondolják, az az ő dolguk. Semmi szin alatt azonban nem Lukács László és Goga Oktavián dolga az, hogy ők Bukarestben csinálják a magyarországi románok politikáját. Mielőtt a romániai politikai életben reszt vettek volna, Lukács Lászlónak és Goga Oktaviánnak kötelessége lett volna, hogy kilépjenek a magyar állampolgári kötelékből és kijelentsék, hogy nem kívánnak többé részt venni a magyar- országi románok politikai vezetésében. Ezen nép politikája itthon csináltaíik a magyar hazában e- zen nép által és aki bármely tekintetben vezetni akarja, kell, hogy az élére álljon és magára vegye az ő biztatásának felelősségét és következményeit. A magyarországi román nemzetiségi párt választmánya nem képviselhet más politikát, mint azt, amit az egész magyarországi román nép csinál : áldozván annyi bőséggel drága vérét a hazáért és a trónért. Meg vagyunk győződve, hogy Lukács László dr. és Goga Oktavián elküldték már dr. Mihályi Tivadarnak lemondásukat a magyarországi román nemzetiségi párt központi választmányának tagságáról. HÍREK. Január 18. Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Dr. Homola László ügyvéd, közjegyző helyettest a nagybányai kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. Eljegyzés. Böszörményi Mariskát, Hubai Zsigmond volt nagybányai főerdőtanácsos nevelt leányát eljegyezte dr. Somló Károly Mára- marosszigeten. Halálozás. Schnir Imre, a felsőbányái m. kir. bányahivatal kezelősegédtisztje, tegnap, folyó hó 18-án, hosszas szenvedés után elhunyt. Hirdetmény Miután a fegyvertaitási engedélyek határideje 1914. december hó 31-én lejárt, felhívom mindazokat, akik ezen engedélyüket továbbra is fentartani akarják, vagy esetleg uj engedélyt szerezni óhajtanak, hogy f. év január 21 — | 22. napjain délelőtt 9 órától kezdődőleg ezen rendőrkapitányságnál jelentkezzenek. Az ezen határidő eltelte után esetleg előterjesztett kérelmeket figyelembe venni nem fogom — s mindazok ellen — akiknél január 22 után engedélynélküli fegyver fog találtatni, ezek elkobzása mellett, a kihágási eljárást is folyamatba fogom tenni. Nagybányán, 1915. január hó 11-én. Smaregla Mihály rendőr- kapitány. A belügyminiszter felhívása. Másolat: 9,419—1914. B. M. ein. sz. körrendelet. A honvédelmi minisztérium hadsegélyző hivatala által jótékony célra forgalomba hozott jelvényeknek, e- gyéb emléktárgyaknak és levelezőlapoknak terjesztése. — (Valamennyi törvényhatóságnak.) A háború a hazafias erények erőpróbája. Büszkén elmondhatjuk, hogy a magyar nemzet ezt az erőpróbát fényesen ki állotta. — Északon és délen páratlan vitézséggel küzdenek hős katonáink. Azok pedig, akiknek itthon kellett maradniok, a hadviseléssel kapcsolatos bajok leküzdésében fejtenek ki fáradhatatlan buzgóságot. A közönség nemcsak megragad, de keres minden módot és alkalmat arra, hogy önkéntes adományaival szolgálhassa a haza szent ügyét. Ez a nagylelkűség minden jótékony mozgalom sikerét biztosítja. Ilyen örvendetes közhangulat mellett bizonyosra vehető, hogy a lelkes magyar közönség készséggel fog hozzájárulni annak az alapnak a gyarapításához, amelyet a honvédelmi minisztérium hadsegélyző hivatala a harctéren elesett, illetőleg a kapott sebek, vagy a hadi fáradalmak miatt elhunyt katonák özvegyei és árvái javára gyűjt egybe. — A társadalom nem hagyhatja el azokat, akik fenntartójukat, kenyérkeresőjüket vesztették el a háborúban. Tartozunk azzal a hazáért elvérzett hősök emlékének, hogy családjaikat a nélkülözéstől megóvjuk. E tartozásunk lerovására nyújt módot a hadsegélyző hivatal az özvegyek és árvák alapjának összegyűjtésével. — Ennek az alapnak gyarapítására az említett hivatal jelvényeket, egyéb emléktárgyakat és levelezőlapokat hozott forgalomba, amelyeknek ismertetését a törvényhatóság első tisztviselőjének megküldötte. — Örömmel tapasztaltam, hogy a törvényhatóság a mostani nehéz napokban — hagyományaihoz hűen — melegen felkarol minden olyan hazafias eszmét, amely a háború nyomán járó bajok enyhítését célozza. Ebben a tudatban teljes bizalommal kérem a törvényhatóságot, hogy a háború következtében kenyérkereső nélkül maradottak segélyezése érdekében, a hadsegélyző hivatal által indított nemes mozgalmat, szintén vegye támogatásba. Hivja fel alárendelt hatóságait, hogy a jelvényeknek, emléktárgyaknak és levelezőlapoknak minél szélesebb körben való elterjedését tőlük telhetőleg előmozdítani igyekezzenek. A hatóságoknak a jótékony és emberbaráti célok érdekében kifejtett eddigi buzgalmát és a közönség kimeríthetetlen áldozatkészségét ismerve, nem kételkedem abban, hogy a hadsegélyző hivatal által kibocsátott jelvények, emléktárgyak és levelezőlapok vásárlása utján, tömegesen fognak sietni a gyámolitó nélkül hátramaradt özvegyek és árvák segítésére. — Budapesten, 1914. évi december 2- án. Sándor János sk. Jótékonyság. A hivatalos lap közli, hogy Dr. Kosutány Ignác kolozsvári egyetemi rendes tanár a Mensa academicában alapítványt tett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ezért nevezett tanárnak köszönetét nyilvánította. A rfc ¥ W / O fj M w természetes ásványvíz gyógy$< H |k|. M /% III hatása hurotos bántalmaknál y ▼ ¥-^ ¥ ¥ m. ^ ¥-r ¥ páratlan; a legutóbbi termésű 7 savanyu ui borral vegyítve k a n h 31 n kiviifafra kaid a Bibszá(li gyógyfüpdő igozgotósága. »m.1
