Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-17 / 11. szám
került színre. Nem tudom, hogy annak ki e darabot irta, nem törték-e még le kezét, de ha nem történt meg, úgy mielőbb hajtsák végre, hogy több színdarabot ne Írjon ! Ennyit magáról a darabiól. Az előadásról sem mondhatunk semmi jót, mert hát a csapni való rosszat jól elő se’ lehet adni. Szép éneket egyetse’ hallottunk. Várnai jeles színész lehet, de kár volt neki ilyen buksi darabot választania. Szombaton két előadás volt: délután a tanulóifjúság részére a „Mama“, este a „Tökéletes asszony“, Lehár uj operettje. A hülye Buksi után egy szép darab Lehár muzsikájával, kiről általános vélemény, hogy hangszerelni pompásan tud. Egy pár szoló áriája megkapó s hisszük, hogy csakhamar közszájon fog forogni. A játék is eleven volt. Gyöngyi Jolán ismét ragyogtatta énekművészeiét. Csodás haragját sokáig nem fogjuk feledni. Radó Neili igen bájos volt, kitünően énekelt, gyönyörűen táncolt. Galgóczy teljesen hangjánál volt. Fekete László ez az elegáns művész, ki mindig olyan, mintha skatulyából vették volna ki, — igen szépen játszott; kár, hogy hangja még mindig rekedt. Klasszikus alak volt Rónai; jól játszott Stoll és Homokai Gabriella. Vasárnap délután az Ingyenélük cimü nép színmű ment a gyermeksereg örömére, este megismételték a Tökéletes asszony operettet. Hétfőn a Csitri jeles francia vígjáték került színre, melyről majd jövő számunkban fogunk megemlékezni. HÍREK. Március 16. A szalonka. Minden csöndes még, csak az erdő mélyén átszaladó patak csobogása hallszik. Nincs jegenye zugás, nincs langyos illatos szellő, nincs virágot, boldogságot fakasztó tündöklő tavaszi napsugár. Az ébredés első mámoros pillanatait éljük. A természet most törli nagy álmos szemét hosszú pihenés után s csak fáradtan hunyorgat. Késik még a madárcsicsergés, a gerleturbékolás. A fák még szomorúan bolintgatják csüggedt lombjaikat. De a barázdabillegető már megjelent. Nagy — De hát semmi zenét nem tud ? — kérdé a leány leverten. — A szó szoros értelmében semmit! — volt Aladár válasza. Szegény falusi leány ! A hetedik mennyből esett le. A művész, kit szeretett, nem volt művész. Estve barátnője hamar elaludt és ő . . ő sirt! megsiratta a művészt; de némileg vigaszára szolgált, hogy a nem művész iránt nem változott meg érzelme, s ámbár ez már nem volt többé szemei előtt oly magas lény, mint eddig, szerelmét, melyről bizonyossá tette az ifjú őt, tudta viszonozni, Később látta a falusi kis leány, hogy nem csak művészekben van fennröptü lélek, — Aladár, a prózai ember nagyon nemes és szép gondolkozással birt. A vége pedig az a históriának, hogy én, a falusi leány Aladár neje lettem, s ő barátjától a hegedű nyirettyűt, mint örök emléket elkérte és idetette asztalára. Én természetesen egy kis szalaggal ékesítettem azt, végzé a nyirettyű történetét a szép kis asszony. — Ez kedves kis történet, — szólottám a támlás-székről felállva; — kérem csak, adja ide, meg kell jobban néznem a boldogság nyirettyűjét. szó ! Nagy esemény a vadászéletben. A szalonka előhirnöke. Mikor a barázdabillegető megérkezik, utána 3 nappal már jön a hosszúcsorüek hada. Megelevenedik alkonyatkor az erdő. Pisszegő hangok támadnak az erdő fölött s suhanva száll a szalonka. Az esthomályban megvillan itt is — ott is a fegyver s a szerelmes szivii madár halkan odakoppan a zörgő avarra. Rövid a vadász-szezon. Oculi, Laetare, Palmarum, ennyiből áll az egész. Azután a megtizedelt had vonul tovább-tovább a havasok aljába, hogy kiköltse pelyhes magzatát. Március Idusa. Városunkban ez idén is hagyományos bensőséggel és lelkesedéssel emlékeztek meg 1848 március 15-ének korszakos jelentőségéről. Különös ünnepélyességet kölcsönzőit a megemlékezésnek dr. Földes Béla, kerületünk tudós képviselőjének diszbeszéde, melyet a Polgáii Olvasókör szombaton este rendezett társasvacsoráján mondott. Képviselőnk tisztán csak ezen ötletből jelent meg városunkban, de a függetlenségi párt mégis felhasználta az alkalmat arra, hogy kitartó ragaszkodásaiól és együtérzésről biztosítsa az ellenzéki politikának ezt a kiváló vezéralakját, az országos párt alelnökét, kinek személye iránt város- és kerületszerte osztatlan a tisztelet. A szombaton d. u. 5 órakor érkező vonatnál várakozott a párt a rég látott képviselőre, kit a párt nevében Nagy Gábor dr. üdvözölt, inig Torday Imre h. polgármester a kör nevében köszöntötte az érkező képviselőt. A Polgári Olvasókörnek este 8 órakor kezdődött társasvacsoráján mintegy 95-en vettek részt s nagy figyelemmel hallgatták végig a disz- beszédet, melynek elmondására Torday Imre elnök kérte fel dr. Földes Bélát átnyújtván neki a Kossuth serleget. Az európai hirü tudós ez alkalommal is mélyen járó, tartalomban kimerithetetlenül gazdag s formában keresetlen, közvetlen szép beszédet mondott. Bevezetésül helytelenítette azt a felfogást, hogy a mai áldatlan politikai viszonyok között nem kell március Idusát ünnepelni ; ellenkezőleg ! Minél súlyosabb megpróbáltatások között van a politikai nemzet, annál nagyobb szükség van a történelem nagy eseményeinek tanulmányozására, lelkesedésünk felfrissítésére és az eseményekből levonható igazságok felelevenítésére ! Szükség van még az ünneplésre a tudományos világban ma mind sürjebben megnyilatkozó destructiv irányzat következtében is, amikor azt látjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia oly tudományos kutatások terjesztésére vállalkozik, melyek eredményeként Rákóczi Ferenc, a nagy kuruc fejedelem, eszményünk, hazafias lelkesedésünk gyúpont- ja — hazafiatlan érdekvadásznak tüntettetik fel. Ily körülmények között nemzeti hagyományaink kultusza égető szükség! — A diszbeszéd nagy elismeréssel fogadott bevezetése után áttért Földes a párisi februári, bécsi és pesti márciusi forradalmak indító okainak ismertetésére, a nagy történeti események rövid, de igazán plasztikus kivonatolására s az elért eredmények összehasonlítására és értékelésére. Hosszas volna e valóban nagyszabású, gondolatokban gazdag előadásnak akár dióhéjban való kivonatolása is ; a kik jelenvoltak, álmélko- dással hallgatták a világtörténelmi események sür- íün tömöritett, magasabb szempontokból átfogott méltatását, melyen át-átcsiílant a mi történelmi szerepünk nemes, hazafias lelkesedéssel istápolt szeretete! Plasztikusan domborította ki a tudós szónok Kossuth Lajos halhatatlan egyéniségét és szerepét, melynek törhetetlen alapossága a haza- fiság, a szabadság szeretete s az ahhoz való tántoríthatatlan hűség. Magával ragadta az ünneplő közönséget a történelmi fejtegetésnek az a része, a melyben Földes kimutatta, hogy a februári és márciusi forradalmak közül csak a mienknek lett maradandó következménye és hogy az 1848-as szabadságharccal nemzetünk a világtörténelembe kapcsolódott be s ilyen jelentőségre tett szert. — A beszédnek nagy, lelkes hatása volt; varázsa alól a késő éjjelig együtt maradt társaság egy pillanatig sem szabadult. Ebben az emelkedett hangulatban Stoll Béla ügyvéd, a Kaszinó elnöke magas szárnyalásu beszédben Földes Béla képviselőt éltette ; Tréger Lajos két ízben is, a nála szokásos nemes pálhosszal hazafias költeményeket szavalt. Szőke Béla plébános Földes családját és unokáját: Mikszáth Antalt éltette. Érzéstől áthatott, mély szónoki hevülettől duzzadó beszéde mélyen meghatotta a képviselőt, a ki másodízben városunk közönségére, mint egy egészet alkotó nagy családra emelte poharát. Az ünnepi hangulatban lévő közönség nagy lelkesedéssel énekelte el a Szózatot. — Földes Béla dr. ezúttal politikai beszámolót nem tartott; sürgős elfoglaltsága miatt már vasárnap el is utazott. Itt tartózkodása alatt a Bán is István vendége volt. — A Polgári Olvasókör e feledhetetlenül bensőségteljes, magas színvonalú ünnepségén kívül megemlékezett márciüs Idusáról a „Népotthon“ is, a mely zászló alatt vonult a városháza elé, a hol nagy lelkesedéssel koszoruzta meg a Petőfi emléktáblát. A „Népotthon“ rövid, de bensőségteljes programmja nagy közönség jelenlétében zajlott le. — Ünnepeltek az elemi iskolákban, a polgári leányiskolában, miről másutt is megemlékezünk, úgy a főgimnáziumban is, mely utóbbinak gazdag műsora a jelenvolt közönséget mélyen meghatotta. A főgimnázium ez.n ünnepélye évről-évre oly magas színvonalon mozog, hogy lehetetlen arról nem a legnagyobb elismerés és a vezetőség iránt való őszinte hála hangján megemlékezni tudván ezt, hogy a hazafiasság érzésének nevelése és nöyelése mily értékes eredményeket szülhet. — A templomokban ünnepi istentiszteletetek voltak. Fejedelmi adományok. Dr. Boromissza Ti- boi szatmár/ megyés püspök a Munkácson létesítendő róni. kath. leányiskola és apácazárda céljaira százezer koronát, a Batizon építendő róni kath. templom céljaira pedig hétezer koronát adományozott. Jutalomjáték. Szerdán este A zsába cimü híres francia darabot adja szinháztársulatunk Laj- thay Károly és Stóll Béla, a közönség dédelgetett, kiváló művészei jutalomjátékául — bérletszünetben. Előadás után kabarét. A jutalomjátékot a szin- pártoló közönség figyelmébe ajánljuk. Van szerencsém az igen tisztelt vevőimnek szives tudomására hozni, hogy a tavaszi és nyári idényre való legfinomabb divatszöveteim már megérkeztek, melyekre a megrendeléseket a legnagyobb készséggel felveszem. Mielőbbi megbízásokat kérve vagyok Kiváló tisztelettel: BECSKI KÁLMÁN úri divat szabó, Nagybánya, Kosuth Lajos utcza. Házibál. Nenbauer Ferenc miniszteri tanácsos, bányaigazgató családja nagyszerű meglepetésben részesítette ismerőseit. Fényes mulatságot, házibált, jourt már láttunk vendégszerető házuknál, de ilyen sikerült, ötletes és hangulatos estélyt talán még soha. Pedig az nagy szó. Mert aki még visszaemlékezik a tavalyi házibálra — s ki lenne olyan rósz emlékező tehetségű, hogy azt, már elfelejtette volna — alig képzelheti el, hogy az idei estély még azt is felülmúlhatta. Pedig felülmúlta. Mert nem csak fényes vacsora és jókedvű tánc volt műsoron, hanem ezen kiviil még — sitt a meglepő, a clou : kabaré is. És milyen kitűnő kabaré. Nagy Endre rendezte. Tehát Nagy Endre kabaré Nagybányán! Sietek a gyengébbek kedvéért megjegyezni, hogy nem a párisi kabarék pesti
