Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-10 / 10. szám
1914. március. 10. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. került színre jó, összevágó előadásban. Zenéje aranyos, szövege bolondos, kissé sikamlós. Tárgya a tavaszi ébredés, a fakadás, a gerjedelmek örök és változliatatlan igazsága, a szerelmek sejtelmes riigyfakadása, amikor is szerelmes szivü asszonyok, leányok, férfiak kinálgatják egymásnak édes mámorukat. De nincs benne érzéki durvaság kiszínezve ; az egész darab csak enyelgés a bűnnel. A tanintézetek növendékei el is voltak tiltva az előadás látogatásától, Mig nem láttuk a darabot, háborogtunk a tilalom miatt; mikor aztán végig élveztük, megnyugodtunk: a pedagógus jobban tudja, hogy mit -csinál, mint mi, laikusok. Gyönyörű éneket hallottunk Mezei Jolántól, Gyöngyi Jolántól, Galgóczytól. Különösen szép volt Mezei Jolán graciózus tánca. A II. felvonás kvartettje mély hatással volt a közönségre. A szereplők egytől-egyig feladatuk magaslatán állottak. Nagy érdeklődés előzte meg a péntek este szinrekerült „Uj földesül“ cimll színmüvet. Jókai, halhatatlan Írónk regényéből készült, de mindjárt mondjuk is meg őszintén, hogy a regénynek még árnyéka sem lehet. Hevesi Sándor erejét túlhaladta ez a dramatizálás. Rossz világításban állította be azokat a fényes alakokat, kik mindnyájan any- nyira szivünkhöz vannak nőve. Régi és eddig még meg nem döntött dramaturgiai igazság, hogy a regény nem alkalmas matéria drámai átformálásra. Két alapjában véve ellentétes műfaj összeházasításáról van szó, de olyan ellentétekről, amelyek nem vonzák egymást. A regény hősei, alakjai más perspektívába, beállításba kerülnek, mint a dráma személyei. A regény értéke nem szenved kárt az események szétfolyó- szerüségében, a regény története kanyargó, kitérésekben gazdag mederben folyhat, a dráma cselekményének iránya azonban egyenes, mellékcselekményeket nem tűrő, legfeljebb emelkedést és esést mutató vonalat ir le. A regény analitikus műfaj, a hol az alakok tetteit az Író megindokolhatja, a drámai cselekmény indoklására az Írónak még alkalma sem nyílik, itt az alakok cselekményükben hordják tettük magyarázatát és konzekvenciáját. A játszó személyzetből ki kell emelnünk Zöldi Vilmát, Róna Stefit, Rónait, Hőnyit és Stoll Bélát. Zöldi Vilmának kis szerepe volt, de a meglialási jelenete mesteri alakításáról tanúskodott. Rónai Gézáról mindig jó véleményünk volt; Ankerschmidt szerepében ez a véleményünk még erősödött. Valósá os bravúrral játszott. Kedves volt Róna Stefi, Erzsiké szerepében. Bónyi fess Garamvölgyi Aladár volt s nemes egyszerűségével ekszcellált. Lenkey-w\ már nem mondhatunk ily jó véleményt. Alakítását elhibázottnak tartjuk. Rózsahegyi Kampós szerepét nem jól fogta föl. Bizonynyal ismeri a regényt is s igy tudnia kell, hogy Kampós bácsi a hűség, a kedvesség, a jólelküség mintaképe, párosulva szelídséggel. A színdarabban hajdúnak néztük, kinek csak a nádpálca hiányzott a kezéből. Rokonszenvesen játszott Rónainé Miss Natalia szerepében, Ladányi Mariska azonban — úgy látszik, — unatkozott. Pedig kár, mert őt kedveli a közönség. Minden bizonnyal nem szerette Pajtainé szerepét. Kifogástalan volt Rogoz Imre mint Dr. Grisák. Szombaton a Nevető férj premierje volt. Bécsi szállítmány megmagyarositva. A közönség mai nap — hogy némikép feledje buját — bánatát, — a nehézkes szellemi problémákat messze elkerülő, könnyű vizviccek nívóján mozgó ötleteket szereti, ahol az üres, pukkanó librettó mellé invenciózus keringő dallamokat nyer, melyek könnyű pehely- ként ragadnak magúkkal. Eysler Ödön, a zeneszerző mestere annak, hogy miként kell elfeledtetni a sovány librettót. A kedves muzsika úgy van applikálva erre a szövegre, mint a szép ruha a beesett mellű, asszonyra. A librettó szerzője Mérey Adolf, ki a legolcsóbb, külvárosi zsidóvicekkel inspirálja fogcsikcrgatásra az embert. Az előadás pompásan ment. Gyöngyi Jolán, Radó Nelli ismét kitettek magukért. Kristály tiszta énekükkel sok élvezetet szereztek. Ide számítjuk Galgóczyt is, ki ez estén kifogástalanul énekelt. Játékukkal kitűntek: honiokai Gabriella, Fekete, Stoll Béla, Bónyi, Rogoz és különösen Rónai, ki talán még soha úgy nem játszott, mint a zsidó ügyvéd szerepében. A kis Deák Flóra igen bájos, kedves jelenség volt. Vasárnap délután a Piros bugyeláris ment, este megismételték a Nevető férjet. Hétfőn Herceg- Ferenc jeles vigjátéka, az Ezredes került szilire, melyről csak jövő számunkban referálunk. Ma, kedden a „Leányvásár“ ismert operettet adják. HÍREK. Március 10. Fakadás. A szunnyadó virágcsirák ébredeznek egy- egy eltévedt napsugártól. Nemsokára virágos szekerén érkezik meg a kikelet s a halhatatlan, ö- rökifju égbolt kék szemével mosolyog le reánk. Életre kél körülöttünk a tenger zöld vetés, a dalos erdő s a napfényes magasság. Leírhatatlan sugárzás gyűl lángra szivünkben a látományra, mikor virág és lomb fakad mindenfelé s a csalogány hajnalig veri énekét. Bizsergő, csiklandós párákat lehel a tavaszi fnvalom s megejti a mámoros lelkeket. A virágzó fák, a balzamos illat bűnrészesek ebben. Ó, édes kikelet fakadása ! Még a vénülő szivet is megejted varázsoddal. A tavaszi hajnalok lángoló gyönyürüsége üde ibolyaszin derengésével káprázatokba sodorja az ősz fejet is. Az álmodozó lélek fölszáll a képzelet országába. Száll a lélek csillagról csilagra, mint a méh virágról virágra s leborulva köszönti a teremtés fenséges gondolatát. Ó, édes kikelet! Verőfényes sugarad füzével lopd bele magadat az én telkembe is ! Földes Béla városunkban. A „Polgári Olvasókör“ meghívására Földes Béla dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár, kerületünk országgyűlési képviselője szombaton a d. u. 5 órás vonattal városunkba érkezik, hogy e napon este 8 órakor a Polgári Olvasókörben március Idusa ötletéből rendezendő társasvacsorán a diszbeszédet elmondja. Képviselőnk már másnap a déli vonattal visszautazik Budapestre, mert halaszthatatlan teendői hazahívják. A függetlenségi párt választmánya ezúton kéri fel a párt tagjait, hogy a képviselő fogadására a vasúthoz kifáradni s egyben az esti társasvacsorán minél nagyobb számba résztvenni szíveskedjenek. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága március 19-én d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart. Főbb tárgyai: Árvaszéki elnöki, tiszti főügyészi és az esetleg megüresedő állások betöltése. Pestvármegye és az „Emke“ átiratai a román paktumos tárgyalások érdekében. tesszük még, hogy a jobbinódu szolnokiak a lakásuk kifestésénél, berendezésénél, a bútorok és műtárgyak felújításánál is a művészeket kérdezik meg s hogy évente több művészeti felolvasást, előadást hallgatnak meg; azt hisszük, eléggé rámutattunk arra, hogy milyen nagy kulturmunkát teljesíthet egy müvésztelep ott, ahol a közönség fogékony. S nem szabad elfeledkeznünk airól sem, hogy a közönség a gyakori müteremlátogatások, a művészekkel való sűrűbb társadalmi érintkezés utján, — ami vidéken természetszerűleg könnyebben megy — megtanulhatja magát a pikturát is folyton jobban és jobban megérteni. Ha a kolóniák mindezeken felül még évente kiállításokat is rendeznek, ahol a közönséget szeretettel kezelik, az érdeklődőket felvilágosítják, akkor betöltötték hivatásukat. S ha több ilyen intencióju telep keletkezik, amely a kenyérharcot, a konkurenciát ki tudja küszöbölni, akkor a művészek jobb és függetlenebb megélhetést, vagy ha ezt talán teljesen nem is mindig, de annyit szerezhetnek, hogy ne csak a mindennapi kenyérért, hanem művészeti ideáljaikért is dolgozhatnak. Befejezésül még pár szót a meglevő m i- vésztelepekről. Legtöbb sikert kétségtelenül Sz I- nok ért el, bár mai pikturája kezd már kissé akadémikussá válni. Művészei közt vannak igen erős és kiváló tehetségek, akik azonban már évek óta l^evés újat mondanak. Nem ártana ezt a telepet egy pár újat kutató, kereső, fiatal művésszel felfrissíteni. Gödöllő a dekorativ és az iparművészet terén szép eredményeket ért el és igy kívánatos, hogy ebben az irányban fejlődése továbbra is biztosítva legyen. Nagybánya hírnevét inkább a Hollósy-isko- lától szerezte, de kolóniája azóta is adott néhány elsőrendű művészt, akiknek ott készült dolgaik annak idején esemé íyszámba mentek. Kassán tulajdonképen nem müvésztelep van, hanem a város adott otthont néhány ottani művésznek. Művészei nagyobb tehetséget eláruló dolgokkal ugyan eddig nem jelentkeztek a nyilvánosság előtt, de Kassa város művészeti szükségletét el tudják látni. Kecskemét nagy tervekkel és reményekkel indult. Kada Elek ideális lelkülete szépet és nemeset akart, mikor a telep létesítésére a város közönségét rávette. Hogy az eredmény nem egészen igazolta őt, arról nem ő tehet. Ez a telep csak teljesen alapos újraszervezéssel lehet életképes. Az bizonyos, hogy mai állapotában nem felel meg a célnak. Balsorsa sok tanulságot rejt magában. Nem ártana, ha az uj müvésztelepeket szervezni kívánó városok egyaránt tanulmányoznák Szolnok eredményeinek és Kecskemét balsikerének okait. ifj. Gonda Béla. * * * Fontosnak tartjuk a „Magyarországban“ megjelent cikk leközlését, miután városunk közérdeke többoldalúan megvilágítani intézményeit, melyek közé a festőkolonia is tartozik. Dacára hogy az iró soraiban erősen kicsillan a szeretet Szolnok iránt, melynek, bevallása szerint, sok éven át intézte ügyeit: mégis a sok oldalú és objektiv megvilágítása a dolgoknak elfogulatlan véleményként nyilvánul meg nála. igen alaposan nyúl bele az eshetőségek karakterisztikumába. A festőkoloniák közül — természetesen Szolnokot helyezi első helyre — eredményeit tekintve. Ezt nekünk is konstatálnunk kell akkoi is, amikor a mi kolóniánkkal szemben ezt nem jól esik beismernünk. Mert Nagybánya városa kétségtelenül nagyobb áldozatot hozott, mint Szolnok, a mely város müvésztelepe a mindenkori állami kegyek fényében sütkérezett. Hogy pedig a városnak anyagi helyzetét túlon-tul igénybe vett kulturbefektetés még sem hozta meg erkölcsiekben s anyagiakban a jogosan elvárható eredményt, ezt sajnos, Szolnokkal szemben is el kell ösmernünk. Ezen eredménytelenség okaira elevenen rátapint Gonda akkor, amikor megszívlelendőnek véli sorait a jövendő kolóniák kialakulásánál, illetve berendezkedésénél. M
