Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-17 / 46. szám

4 NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. november 17 keztek meg a harctéren küzdő testvéreinkről. Sze­retettől áthatott küldeményeivel módot óhajt nyúj­tani az Aguszta—Alap arra, hogy puskaropogás és ágyudörgés közepeit is megünnepelhessék hős katonáink a Megváltó születését. — A székesfővá­ros tanácsa hazafias lelkesedéssel karolta fel ezt az eszmét és bizalomteljes reménnyel kérem fel igen tisztelt Polgármester Ur hathatos támogatását is arra, hogy e tervnek hatáskörében minél több hívet szerezzen, — Talán nem szükséges bővebben fej­tegetnem az erkölcsi szükségeségét annak, hogy ezen az estén minden magyar eggyütt érezzen, Aki otthon a családi tűzhely melegében töltheti el a szeretet ünnepét, gondoljon a harctéren küzdők­re és hős katonáink is hadd tudják, hadd érezzék hogy az itthonmaradottak nem feledkeztek el róluk. Hadd jusson minden katonának valami a szere­tet adományából. S hogy ez óhajunk valóra vál­jék : e célból országos gyűjtést indítunk. Az Au- guszta-Gyorssegély-Alap mint hadsegélyző 25.000 K-val jár elől, Budapest székesfőváros 15.000 K-t adott e célra. Bizalommal kérem fel most az igen tisztelt polgármester urat is, hogy e nemes célra szintén helyi bizottságot alakítani, s a gyűjtést haladéktalanul megindítani szives legyen. Egy- egy Auguszta csomag ára 3 korona. Felkéiem, méltóztassék az alap központi irodáját Buda­pest VII Károly körút 3. félemelet már a szent ünnep közelgésére való tekintettel is mielőbb a helyi bizottság megalakításáról, valamint arról ér­tesíteni hogy hány Aguszta — csomagra méltoztatik rendelést adni. A gyűjtött ősszeget is méltóztassék az Aguszta—Alap központi irodájába elküldeni. Ez a központi iroda a vidéki helyi bizotság meg­alakulása után mint a — csomagot azonnal elküldi b. címére. Amikor ezt a szép és hazafias eszmét úgyis, mint az Auguszta—Alap egyik elnöke, úgy­is, mint a Magyar Városok Kongresszusának el­nöke, a városok vezetőinek meleg jóindulatába a- jánlom, teszem ezt abban a meggyőződésben' hogy a harctéren küzdő véreink karácsony estéjét igy avatjuk számukra legméltóbban a szerető megem­lékezés ünnepévé. Fogadja igen tisztelt Polgármes­ter ur őszintén átérzetí nagyrabecsülésem kifeje­zését. Budapest, 1914. évi november 6—án. — Bárczy s. k. polgármester. A fenteobi átirathoz csak egy szavunk van : lelkűnkből pártoljuk az eszmét! A hadsegélyző céljaira adakoztak újab­ban. Özv. Kissné Kosztolányi Aranka 6 K. Hoff­man Árpád okt. — nov. re 20 K. Szűcs Károly okt- nov. re 20 K Botnersbach Péter ok. — nov 10 K: Lakos Imre Smaregla Mihály novemberre 5—5 K A Ziffer Sándor festőművész által ajándékozott kép kisorsolásából befolyt 82 K.40 f. Sirvilágitás megváltása címén befolyt a hadsegélyző bizottság pénztárába Bányai Istvántól Budapest 4 K. Hilund Józseftől — Kovács István szíjgyártótól 3—3 K. Kende Dánieltől—10 K. Egyről-másról. Mikor a kis leányom a földrajzot tanulja — mindig szánakozással nézek reá. Nem azért saj­nálom amiért tanul, hanem azért, hogy a mai földrajzot oknélkül tanulja. Nem marad az úgy a- hogy most van. Kovács Gyula barátom jövő évtől kezdve tűzre rakhatja amennyi földrajza és térképe raktáron marad mert azt ngyan iskolába többé nem tanítják. Azért jó lesz még ez évben potom áron túladni rajta. Én már tudok egynéhány pe­dagógust, akik meg kezdték az uj földrajz meg­írását. Az uj térképeket pedig majd elkészíti az államnyomda. Hogy milyen lesz az uj földrajz és térkép? Azt ugyan ezidőszerint még senki megnem mondhatja, hacsak a -Rex Imperátor nem! De j annyit a mi honszerelmes szivünk és lelkünk is iud, hogy Magyarország nem fog megcsonkítva kikerülni a viadalból — sőt! ... Mikor a kis leányom tanulja a földrajzot ezt az egy bizonyosat mindig oda kiáltom neki. * * * Micsoda véghetetlen öröme lenne most Szűcs pátrinak, ha a menybeli hatalmak megad­ták volna a hosszabb életet! Istenem / De szép is volt az a diszkard vivő küldöttség! Egyetemi ta­nulók voltunk s Verhovay Gyula az Istenben bol­dogult tüzes szónoklatával úgy elvette az eszün­ket, hogy öt perc múlva mindnyájunknak piros fez volt a fején, Gábor ur pedig (úgy hívták Ug- ront a székelyek) egy rövid óra alatt megszervez­te belőlünk a komitácsi bandát melynek feladata lett volna az oroszokat hátba támadni. Meg is lett volna, ha Tisza Kálmán einem rontja dolgunkat. Bezzeg a fia Tisza Pista már jobban csinál­ja. O nemhogy megakadályozná de ellenkezőleg belebiztatja a haza ifjúságát. Ma is előttem áll élénk színes képben a kon­stantinápolyi küldöttség a diszmagyarban kiöltö­zött ifjúság Szűcs Gyüla Szemere Miklós, Tóth Béla, Thoroczkay Lajos és a többi. Thorczkay Lajos tauulótársam volt s testi—lelki jóbarátom, kivel együtt is [aktam. Be irigyeltem amikor el ineu|tak! Mert hát ksak a pénzes fiuk mehettek. Mi sze­gények csak itthon ordítottuk rekedté magukat az­zal a szóval : Csók jassa Padisah! Elmúlt majd 38 esztendő telt ei azóta. Most a mi fiaink együtt küzdenek Abdu! Kérim és Osman Ghazi utódaival a moszkoviták elten. Tisza Kálmán le­mosolyog az égből s áldását küldi a két testvér nemzetre, Szűcs pátri pedig elmondja azt a pohár köszöntőjét ami a konstantinápolyi udvari ebéden benne rekedt. Hallom is amint dörgi ha/almas j hangján : La illah, il ALh . , . . 1914. évi 6"0-os magyar királyi aimenfes iám! já (hadi kölcsön) Aláírási felhivá Az 1912. évi LXIII. t-cz. 17. § a alapján mi­nisztérium felhatalmaztatott, hogy a hadi szükség­letek fedezéséreszük séges összegekek addig, amig azok a törvényhozás utján meg nem állapíttat­nak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegez­hesse cs azok megszerzése iránt hitelművelet utján intézkedhessék. E felhatalmazás alapján ezennel 6%-kal kamatozó adómentes állami járadékköl- csön bocsááttatik ki. A kibocsátás összege a megtartandó nyilvá­nos aláírásé redménye alapján fog megállapittatni. A bemutatóra szóló járadékkölcsönkötvények 50, 100, 1.000, 5.000 és 10.000 koronás czimle­tekben fognak kiállíttatni. A kötvények 1914. november 1-től kezdődő- leg évi 60/o-kal, mindenév május 1-én lejáró fél­évi utólagos részletekben kamatoztatnak,az első szelvény tehát 1915- május 1-én esedékes. Az a kötvénytulajdonos, aki az általa vásá­rolt kötvényeket az aláírás alkalmával zárolta, s ezt a zárolást 5 éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az ötödik évutolsó negyedé­ben legkésőbb 1919. november 1-én a kötvényen alapuló követelést, e naptól számított egy évre név­értékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles az ilyképen felmondott kötvé­nyeket legkésőbb 1920. november 1-én névértékden visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláíró fe­let költség nem terheli. A m kir. pénzügyministerium fenntartja magá­nak azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizet­hesse, azonban az esetleges felmondás 1920. nov­emberi 1-jét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kamatok, épugy mint felmondás esetén a kölcsönkötvényk tőkeértéke, minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonás nélkül fizettetnek ki. A kötvények 10 évre szóló kamatszelvényekkel és szelvényutalváunyal vanak ellátva,mely utóbbi ellenében az uj szelvények annakidején a bevál­tóhelyeknél minden költségtől és illetéktől niente- sn átvehetők. Az esedékes szelvények és az esetleg fel­mondott kötvények költségmentesen beváltatnak Budapesten: a magyar királyi központi állampénz­tárnál, a m. kir. postatakarékpénztárnál, a magyar korona országainak területén: valamennyi királyi állampénztárnál és adóhi­vatalnál; azonkívül további intézkedésig: Budapesten: aMagyar Általános Hitelbanknál, a Pesti hazai Első Takarékpénztár Egyesü­letnél, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a Magyar Leszámitoló-és Pénzváltó Banknál, valamint a m. kir. pénzügymisterium által erre a czélra a magyar korona országai területén vagy azonkívül kijelölendő helyek. A kibocsátásra kerülő 6%-ősz. magyar királyi ál­ami járadékkölcsön ezzennel a következő feltételek mellett nyilvános aláírásra bocsáttatik: 1 Az alá/rás történhetik az alább megjelölt aláírási helyek bármelyikénél 1914. évi november 16-tól covem 23-ig bezárólag terjedő határidőben a szokásos hivatalos órákban. 2. Aláírási helyekül szolgálnak A fővárosi és a prospectusban felsorolt intézetek által a m. kir. pénzügyministerium jóváhagyásával felhatal­mazott esetröl-esetre az illető intézet székhelyén | mefelelően közhírré teendő intézetek. A kibocsátásra kerülő járadékkölcsön kötvé­nyekre történő befizetésekre a fennálló rendelkezé­sek értelmében átutalás utján igénybevehetők a betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. augusztus 1-je előtt betéti könyvre vagy folyó számlára, elhelyezett egyébként morató­rium alá eső betétek is. Azok akik a befizetés re ilyen betétjüket kívánják igénybe venni, betétjük teljes összege e- rejéig az illető betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy czég közvetítésével jegyezhetnek s ezek az intézetek és czégek — amennyiben nem hivatalos aláírási helyek — a betétekből teljesítendő beü­téseket a hivatalos aláiiási helyek valamelyikével számolják el. 3. Az aláírási ár minden 100 korona nev- értékért:

Next

/
Oldalképek
Tartalom