Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-13 / 41. szám
1914. október 13. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. nek adjon hitelt, amely a miniszterelnöki sajtó i- rodátó! jön s ami u magát Tisza miniszterelnök kifejezte, annak is csak felét liigyje el. A mi csendőrségünk. Ilyenkor a súlyos napokban tűnik ki ü csendőrség kiválósága. A mi csendőrségünk Grabovszky Béla főhadnagy parancsnoksága alatt már hetek óta emberfeletti miinkát végez s oly nehéz feladatokat teljesít, amiről nekünk békés polgároknak fogalmunk sincs. Csodálattal szemléljük Grabovszkyt- ki csak nemrégen is súlyos beteg volt, — hogy most a nehéz napokban éjjel-nappal ott ál! derék csendőreinek élén s halálmegvetéssel halad előre a golyózáporban. Megvagyunk győződve, hogy illetékes helyen is tudomást vesznek erről s a megérdemelt elismerés nem fog elmaradni. Városunk közönsége mindenha hálás lesz iránta. A köztisztviselők magatartása az ellenségtől megszállott területen. A kormány Fiúméra is kiterjedő körrendeletét bocsájtott ki arról, hogyan viseikedjének a törvényhatósági és községi tisztviselők akkor, ha székhelyüket ellenséges megszállás közeli veszedelme fenyegeti, vagy ha a megszállás megtörtént. A kormány elrendeli, hogy az állami, törvényhatósági és községi hatóságoknak mindaddig helyükön kell maradniok és hivatali tevékenységüket szabályszerűen el kell láíniok, a mig az ellenség az illető hely közvetetien közelébe nem jutott, Arról, hogy valamely vidéket az ellenséges megszállás veszedelme közvetlenül fenyegeti az illető vidéken működő hatóságok rendszerint ideje korán felettes hatóságaiktól vagy a törvény- hatóság első tisztviselőjétől .(az alispántól, vagy a polgármesterlől), vagy esetleg a kormányt képviselő vidéki főhatóságtól (kormánybiztostól, főispántól) értesítést kapnak. Ilyen értesítés előtt az alábbi rendelkezések érteimében csak akkor szabad eljárni, ha az ellenséges megszállás közvetetien veszedelme kellő körültekintéssel és lehetően a legközelebbi katonai parancsnoknak is megkérdezése után megállapítható. Ha a veszedelem beáll, akkor mindenek, előtt az állami és egyéb közjavakat kell biztosságba helyezni. Ezután a hatóságok tagja/, az alább említettek kivételével, székhelyüket elhagyhatják, a mennyiben e részben felettes hatóságuktól más utasítást nem kaptak volna. Az elsőfokú rendőrhatóság tagjainak s a közrendet föntartó személyzetnek székhelyüket mindaddig nem szabad elhagyniok, amig az ellenség ott tényleg meg nem jelent és a rendőri igazgatást tőlük esetleg át nép vette. Ezután ők is visz- szavonulhatnak. A városok polgármesterei, valamint a nagy és kisközségek bírái és jegyzői, vagy mindezek helyettesei még il)énkor sem távozhatnak, hanem az ellenséggel való esetleges' tárgyalások vagy közvetítés végett az ellenséges megszállás egész időtartama alatt helyükön maradni kötelesek. Azok a hatóságok, á melyeknek nem az egész hivatali hatáskörükben tartozó területét szállotta meg az ellenség, területüknek meg nem szállott részébe vonulnak v:ssza és ott hivatali tevékenységüket a lehetőség szerint tovább folytatják. Azt, hogy elérkezett-e a hivatali székhely elhagyásának vagy az oda való visszatérésnek az időpontja, mindig a hivatal vezetője állapítja meg és a többi tisztviselők a vezető rendelkezéséhez alkalmazkodni kötelesek. Gyászhir. Súlyos csapás érte Srol! Géza polgártársunkat. Neje, született Nábróczky Róza október hó 6-án, hosszas «szenvedés után elhunyt. A boldogultat szerdán ' délután temették nagy részvét mellett. A csaiád a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak úgy a maguk, mint az összes rokonok nevében is fájó szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett hitves, jó gyermek gyöngéd anya, testvér és rokon, Sroll Gézáné szül. Nábróczky Róza 1914. év október 6-án este 7Vg órakor élte 43-ik, boldog házassága 19 ilc évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek felvétele után. jobblétre szenderült. Temetése folyó hó 7-én délután 4 órakor lesz a róm. kath. vallás szertartása szerint a Felsőbányái-utcza 9-ik számú gyászházíóí. Az engesztelő szentmise áldozat pedig 8-án, reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattalak Nagybánya 1914 október hó 6. Áldás és béke poraira ! Sroll Géza mint férje. Sroli Lajos, Sroll Mariska gyermekei. Nábrócky József atyja. Nánásy ístváuué szül. Nábrócky An-, na, Morvay Gyuláné szül. Nábróczky Ilona testvérei Daday Anna unokatestvére. Kornis Ernő és neje szül. Reízer Anna nagybátyja, illetve nagynénje. Kapitány Zsigmondné szül. Sroll Irma, Sroll Béláné szül. Rimái Anna sógornői. Kapitány Zsigmond, Sroll Béla, Nánásy István sógorai Polgárőrség. Nagybánya város rendőrkapitány! hivatala a következő hirdetményt tette közzé: Nagybánya sz. kir. r. t. város rendőrkapiíányi hivatalától. 2791 —1914. kp. sz, Hirdetmény. A közrendnek és biztonságnak, de különösen az e- setleg itt is fellépő kolerajáivány fokozottabb és állandó ellenőrizhetése végeíi illetékes helyen a polgári őrség szervezését kértem. Addig is, amig az erre vonatkozó javaslat a in. kir Belügyminiszter úrtól megerősítést .yer, a Nagybánya városi polgári őrség szervezését utólagos jóváhagyás reményében ezennel megkezdem. Ennek előrebocsátása mellett felkérem a város közönségét, hogy közismert hazafias érzelmétől vezéreltetve, úgy magánérdekből, mint ezen város iránti vonzalomból is a létesítendő polgári őrség tagjai közé minél számosabban beállani szíveskedjenek, Az erre vonatkozó jelentkezések f. évi október 7-től minden nap délelőtt 10-től 12 óráig történhetnek itt, a rendőrkapitányság hivatalos helyiségében, ahol a jelentkezők jogaik és kötelességeik tekintetében megfelelő kiértesítésben részesülnek. Ezúttal csak általánosságban kivánom hangsúlyozni, hogy a szervezendő „Nagybánya városi polgári őrség“ | tagja csak fedhetetlen jellemű, 18-ik életévéi betöltött józan és erkölcsös életű, testileg és szellemileg egészséges magyar állampolgár férfi lehet. — A katonai szolgálatra alkalmasaknak látszó 19 —22 éves ki nem képzett és az összes „A.“ al- osztályu népfelkelők rendszerint a polgári őrség tagjai nem lehetnek. A megbízás bár mikor visszavonható s katonai szolgálatra való beiiivás esetére azonnal megszűnik. Bizton' remélem, hogy a köz érdekében jett intézkedésemben tömeges jelentkezések által fognak támogatni, bizonyságot adva arról, hogy az itthon maradottak is kiveszik részüket a szükebb értelemben vett haza oltalmában. Nagybánya, 1914. szeptember 28. Smaregla Mihály sk. rkapitány. Hogy mennyiben szükséges városunkban a polgárőrség felálitása, azt napról- napra tapasztaljuk. A lopások az eltüntetések egymást érik. Tudunk esetet, hogy a zsiványok egy Nagybányáról elutazott család kis szőlőjét teljesen leszüretelték, még izelitőt sem hagytak. A házi majorság eltulajdonítása pedig napi renden van. Valóban hálásak leszünk a rendőrkapitánynak ha lelkes felhívása eredménnyel fog járni. Újítás az állami tisztviselők vasúti igazolványainak kiadásánál. Az államvasutak vonalain érvényes szabad jegyek, félárujegyek és egyéb utazási kedvezések engedelmezésére és igénybevételére vonatkozó eljárásra nézve az államvasutak igazgatósága a kereskedelmi miniszter jóváhagyásával 1915 január elsejétől uj utasítást adott ki. Az utasítás szerint a jövő év január elsejétől kezdve a féljegy-kedvezés csakis arcképes igazolványok alapján lesz igénybevehető, amelyek megváltása nemcsak az igényjogosult összes álla ii és stb. alkalmazottak számára, hanem azok igény jogosult családtagjai, nevezetesen felesége és tíz éven felüli gyermekek részére is kötelező lesz. További fontos újítás az is, hogy az arczképes igazolványok kiállítása megfelelő módon deeentra- lizáltatik oiyképp, hogy január elsejétől kezdve az államvasutak igazgatóságánál csakis a Budapesten székelő legnagyobb állami hivatalok személyzete valamint azok családtagjai részére fog az arcképes igazolvány kiállíttatni. Minden más alkalmazott, valamint azok családtagjai számára pedig azok az áliamvasuti üzletvezetőségek fogják az igazolványokat kiállítani, melyek a szóban levő uj utasítás határozmányai szerint illetékesek lesznek. Az igényjogosultak október hónap elsejétől kérhetik a maguk és családtagjaik részére hivatalaik utján igazolványaik kiálitását. Az önálló hatáskörben alkalmazottak igazolványaik megszerzését a minisztérium utján tartoznak kérni. Társ kerestetik Mára- marosszigetre kocsin átmenni egy napra. Cim a kiadóhivatalban. Tisza István és a közigazgatási tisztviselők. Tisza István gróf miniszterelnök leiratot intézed Szolnok-Doboka, Bereg, Szatmár, Máramaros Szilágy, Ung, Zemplén és Ugocsa vármegyék föipánjaihoz. A leiratban — igen helyesen — megdicséri azokat a közigazgatási tisztviselőket, akik férfias hidegvért és kötelességtudást tanúsítva, helytálltak az orosz betörés napjaiban és kéri, hogy a kitüntetésre érdemesek nevét terjeszék föl hozzá. Ugyanakkor — ismét igen helyesen — szigorú kritikát mond azokról a nyulszivü hivatalnokokról, akik parancsoló szükség nélkül távoli helyekre szöktek és jelentést kér, hogy felelősségre vonhassa őket. A leiratot elégtétellel veheti tudó-, másul minden kötelességteljesítő tisztviselő, a fele- lősségrevonást pedig megérdemlik azok, akik éppen e nehéz időkben terjesztik a pánikot a maguk menthetetlen hivatali dezentorságukal. Szüret. A város tanácsa az 1914. évi szüret megkezdésének határnapját folyó hó 18-ra tűzte ki. A hordó kezelésével foglalkozó korosodásoknak munkadiját következőleg állapítja meg. ügy koros hordónak a szekérré! való levétele s a pincébe valé leeresztése és elhelyezéséért: 1 - 300 literig 60 f. 300 - 500 literig 86 f. 500 -1000 literig 1 EL A helytelen kezelés és mulasztásból eredő károkért a korcsolyások anyagilag felelősek. A felmerülő panaszok elbírálásával valamint a korcsolyások félfogadásával a rendőrkapitányi hivatal bízatott meg. Alispáni rendelet. Másolat: Szatmár vm. alispánjától. 22370/914. sz. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák. A. katonai parancsnokság a vármegye községeibe elcsigázott és beteg lovakat helyezett el, melyek között takonykor fordult elő. A takonykóros lovak a katonai hatóságok által kiirtattak, megsemmisítettek és a fertőtlenítés végrehajtatott ugyan, de ennek dacára a polgári lóállomány befertőzése az érintkezés u^
