Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-14 / 28. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. julius 14. ve a megboldogult pái trieszti, bécsi artstetteni temetési szertartás, a berlini gyászistentiszteletről s néhány érdekes felvételt a szerajevói tüntetések­ről. E rendkívül bő ilusztrácziós anyag mellett ol­vasnivaló is bőven van a számban: Kaffka Mar­git eredeti regényének folytatása mellett fordított regényt is közöl, továbbá Szemere Györgytől no­vellát, Oláh Gábortól és Babits Mihálytól költe­ményeket, Zubolytól czikket; Katona József száz- esztendős Bánkbánjáról s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet sakkjáték, stb. — A „Va sárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre öt koro­na, a „Világ krónikáival együt hat korona. Meg­rendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó hivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb új­ság a magyar nép számára , félévre két korona 40 fillér. Friss szedésü kajszinbarack kapható Steinberger S. és társa cégnél Mándy ház. Jeremiás Jenő felsőbányái utcza, kilónként 60 fillérért. Ugyanott megren­delésre kajszinbaraczkiz kapható K. 2.50 kilónként. Egyről-másról. Esténként, — amikor csöndes meleg est van, — nagy társaság ül az István-szálló kávéhá­za előtt fölteritett asztalok mellett s hallgatja Dula Jancsi gyönyörű muzsikáját. Mert, hogy andalító szépen játszik, azt el nem vitathatja senki! Tanul is a banda folytonosan. Alig veszik hírét valami újabb zeneszerzeménynek, Dula már meghozatja s pár napi pengetés, gyakorlás után úgy megy, mint a karikacsapás. A pompás vacsorák, ott künn a szabad ég alatt, a habzó sörök, a jó rizling borok nagy ke-' resietnek örvendenek, mert nagy vonzóerőt gyakorol a Dula bandája. Természetesen van a korzón ingyen közön­ség is. Késő éjfélig hullámzik föl- s alá a hölgy világ az ivlámpák vak'tó fényében s gyönyörködik a muzsikában. Csak egy baj van! Amit már százszor meg­irtunk s százegyszer elmondtunk panaszképen, az most is áll, mint a Sión hegye. Tudni-illik: a bér­kocsik állomása közvetlenül a kávéház aszfaltja mellett van. S ez mit jelent? Jelent iszonyú bűzt, ami a vacsorázok örö­mébe nem ürmöt, hanem ammoniákot vegyit. Ezen segíteni kell bármimódon annélkül, hogy a bérkocsisoknak anyagi károsodásával jár­jon. El kell onnan távolítani a főtér közepébe, a kút köré. Vagy ha jobban tetszik, a kis piacra. Az is csak pár lépés az Istvántól. De ott a kávé­ház előtt, ahol étkeznek, nem maradhat semmi esetre! Találjon a város tanácsa valamely meg­oldást. * * * Furcsa feltételt szab egyik színházi direktor a városi tanácsnak. Vállalkozik 1915 évi junius- julius hónapokban itt játszani 6 hétig, elsőrangú társulattal, ha addig más igazgatónak engedélyt nem ad. Vagyis magyarul mondva: egy álló évig a város szintársulatot be nem eresszen a Lendvay- szinház falai közé. Hát kérem ilyen szerénytelen feltételt alig szabtak még városnak. Mit gondol az a direktor, hogy mi egy évig várni fogunk re- ájok? Nem ! Fel kell hívni a jobb társulatok igaz­gatóit, hogy adjanak be ajánlatot, mert nekünk téli szezonra van szükségünk. Nyáron nem jár itt színházba senki. Hiszen látjuk, hogy még a mo­zit sem pártolják nyáron annyira, mint télen. Aki teheti, a szabadba megy esténként, nem pedig a fülledt színházi terembe. * * * Egy angol lap jutalomdijat tűzött ki az angol iskolai dolgozatokból merített legmulatságosabb gyűjteményre. A dijat a tömérdek beérkezett ver­senyző közül egy tanító nyerte meg, aki az utóbbi hónapokban tanítványai füzeteiből a következő je­les mondásokat böngészte ki: „Julius Cäsart meg­gyilkolták a moziban.“ Ezt egy kis 11 éves jöven­dő történész irta ; a versenytársa pedig, aki szin­tén történetírói babérokra vágyódik, a következőt irta: „Mikor az utolsó francia támadás Waterloora balul ütött ki, Napoleon St. Helena szigetére me­nekült.“ Ugyancsak sikerültek a gyűjtemény követ­kező följegyzései: „A háromszög olyan négyszög, amelyiknek csak három oldala van.“ — „A mér­sékelt zóna olyan terület, ahol az emberek csak vizet isznak." — „Hogy a tej savanyodását meg­akadályozhassuk, legtanácsosabb ha a tehén em­lőjében hagyjuk.“ Egy kis pszichológus pedig igy vélekedik „A kétértelműség annyit jelent, hogy minden szándék nélkül megmondjuk — az igazságot.“ Arc-szepíökréme. A nyár meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szüksé­gesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, mely­nek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. 11. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. jf^ BÁNYÁSZAT. ^ A rádium előállítása. Érdekes adatokat olvasunk egy német kémiai szaklapban az utóbbi évtized kémiai csodájának, a Curie és felesége által fölfedezett rádiumnak előállításáról. Urán-ásványokat (melyekből a rádiumot nye­rik) számos lelőhelyen termelnek és hoznak forga­lomba ; eddigelé azonban jóformán csak a szurok­ércet, karnotitot és antunitot dolgozták föl. A rá­dium termelésére még az egy százalék uránt tar­talmazó nyersanyagok is alkalmasak. A legjobb anyagot, a 45 százalék uránt tartalmazó szurok­ércet a joakimsztáli osztrák állami rádiumgyár dol­gozza föl, mely a Curie—Debierne-féle eljárássze- rint dolgozik. Az érceket pörkölik, az uránt eltá­volítják és a maradékban lévő bárium-, kalcium-, stroncium- és rádiumszulfátot szódaoldattal főzve, karbonátokká alakítják át, majd sósavval kloridok- ká oldják föl. Ezt a műveletet többször ismétlik. Az eljárás igen hosszadalmas és vele az eredeti rádiumtartalomnak legföljebb 80 százalékát kap­hatjuk meg. A francia (Arniet de Lisle) rádium­gyár az érceket részben közvetetlenül sósavval tárja föl. Ez a gyár azonban igen gyönge nyers­anyagot dolgoz föl igy főképpen uráncsillámot, urán- okkert, karnotitot és antunitot. A kihasználás ezek­nél 70 százalék körül jár, de az ércek kis aktivi­tása következtében a termelés igen nehézkes és költséges. Az Ebler-féle eljárás, a szulfátoknak kalciumhidriddel való redukciója csak akkor alkal­mazható, ha a földolgozás legnehezebb részén, a szulfátokká való átalakításon már túl vagyunk. Az Ebler-féle eljárást azonfelül teknikai okokból csakis erős aktivitású és báriumban szegény érceknél al­kalmazhatjuk. Az Ulzer—Sommer-féle eljáiás, mely az ércet vagy maradékot savanyu vagy lúgos anya­gokkal való összeolvasztás utján tárja föl, különö­sen a szegény ércek maradékainak földolgozásá­nál, közel 97—98 százalékos kihasználást biztosit és azonfelül egyszerű is; a neulenbachi gyár igen jő sikerrel használja ezt az eljárást 5 a rádiumnak a báriumtól való elválasztását többnyire kristályo­sítással végzi. A rádiumot világitó-masszák előállítására, leg­nagyobb részt azonban gyógyszerészi készítmények és sugárzó készülékek előállítására használják. A termelésben első helyen áll Franciaország, melyet Ausztria és Magyarország, majd Anglia és az Észak­amerikai Egyesült-Államok követnek. Az évi ter­melés összesen 7—8 gramra rúghat, a mi súly­nak kevés, értéknek azonban igen nagy. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hírek. Neubauer Ferenc miniszteri taná­csos, kerületi bányaigazgató hivatalos körútra, Kapnik- és Erzsébetbányára utazott. Dr. Böck Hugó miniszteri taná­csos és Böhm Ferenc mérnök a múlt héten városunkban időztek. Vnutskó Ferenc in. kir. főbányatanácsos családjá­val rokoni látogatásra ide érkezett. Veress József m. kir. bányatanácsos hivatalos kiküldetésből Budapestről visszatért. Petroleum-kutatások Szilágymegyében. Böck Hugó, a pénzügyminisztérium földgázosztá­lyának vezetője, az európai liirü geológus mosta­nában gyakorta keresi föl Erdélyt és Kolozsvárt, hogy a kutató munka menetét ellenőrizze. Legu­tóbb Szilágymegyében járt Papp Simon mérnök társaságában, innen pedig Kolozsvárra érkezett. A kiváló geológus felette érdekesen nyilatkozott az erdélyi petroleum-kutatásokról s az erdélyi föld­gázról, amelynek óriási jelentősége a jeles szak­ember és tudós nyilatkozatában domborodik ki teljes valójában. Elmondta, hogy a szilágymegyei kutatások szép reménnyel buzdítanak. A Zilah melletti Cigányi községben olyan barlangra buk­kantak, amelyben iszapvulkánok működnek, ami — a kutatás többi eredményeit is hozzávéve — kétségtelen jele a petróleum jelenlétének. Böck, Szilágynagyfalu vidékét mintegy összekötő kapocs­nak tartja a cigányi-i petróleum-telep és a felső- dernai természetes aszfalttelepek között. Nagy .a valószínűsége annak a feltevésnek, hogy a falu határában levő, eddig emberi kéznek tulajdonított halmok tulajdonképen már régen nem működő iszapvulkánok kúpjai, ami nem mond ellent az ott végzett kutatásoknak és azok eredményének. A nagy­falui földgáznyomoknak különben ezidőszerint gya­korlati fontosságot nem tulajdonit. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. HIRDETMÉNY! A szinérváraljai Kisbocs hegyen négy és fél hold szőlő kitűnő szép terméssel eladó. Nagysikárlón, a Pikló hegyen, dús talajban, két hold faj szőlő szép terméssel, ó és uj borokkal, valamint teljesen jó karban álló hordókkal együtt, elköltözés miatt eladó. Értekezhetni lehet Pérchy Sándor nyug. századossal Felsőbányán. Eladó Fazekas-utca 23. sz. házastel- kem, fehérúti 20 kapás és kor- látus 15 kapás szőllöm igen jutányos árban, öreg korom 1 1. miatt. özv. Kiss Edéné, Fazekas-utca 23,

Next

/
Oldalképek
Tartalom