Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-07 / 27. szám

iránt intézkedik. E czélból következő hirdetményt tette közhírré: Hirdetmény. A város közgyűlése elhatározta, hogy néh. Ferencz Ferdinánd trónörökös és neje Ő Fenségeik temetése napján, azaz

f. hó 4-én, szombaton egész napon át a gyász jeléül a város területén levő összes üzletek — beleérve a korcsmák is — bezárassanak. Felkérem a nagyközönséget, hogy ezen rendelkezésnek hatósági beavatkozás nélkül is eleget tenni szíveskedjenek, hogy a város az országos gyászból a maga részét méltóan kivehesse. Nagybánya, 1914. juiius 3. Dr. Makray Mihály polgármester.

Eljegyzés. Krizsán László könyvkereskedősegéd eljegyezte Ozsvúth Károly kedves leányát: Bertuskát.

A nagykárolyi Dalegyesület hangversenye a trónörökös halálával hazánkat ért országos gyász miatt juiius 4-éről augusztus hó 1-re halasztatott el. A nagyszabású estély kapcsán rendezendő kirándulásra Negykárolyból százan felül fognak városunkba átjönni.

Választók összeírása. Az uj választói törvény értelmében Sándor János belügyminiszter most megküldte vármegyénk központi választmányának a rendeletet, amely szerint utasítja a választmányt, hogy miként járjon el a választók ösz- szeirása körül. A rendelet lényegesebb pontjai a következők: A miniszteri rendelet biztosítja, hogy a küldöttség most már minden nehézség nélkül megalakítható lesz. Mert noha az uj választói törvény az összeiróknak nem biztosit terhes és fáradtságos munkájáért anyagi kárpótlást, a miniszter kijelenti, hogy a bizottságoknak napi dijat ad és ennek nagyságát külön rendeletbe állapítja meg. A rendkívüli horderejű törvény végrehajtása gondot, pontosságot és lelkiismeretességet kiván és ezért a központi választmánytól is elválja, hogy letett esküjének megfelelően lelkiismeretes lesz. Ebből következik, hogy az összeírásnál minden szempontot mérlegelni kell. Fel kell venni mindazokat a névjegyzékbe, akikről hivatalból megállapítható, hogy szavazók. Már ez is elégséges lenne, mert a polgárok ily fontos közjogainak megállapítása nem kizárólag az egyesek tetszésétől és még inkább a pártok szervezettségének és mozgalmának fokától tehető függővé, minthogy a- zonban a hivátalból való összeírást az egész vonalon nem lehetne keresztülvinni, az érdekeltek jelentkezését is támpontul kell venni az összeírásnál. Föl kell tehát venni a névjegyzék tervezetébe mindazokat, akiknek az összeíró küldöttségnek tudomása, vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a felvételhez szükséges kellékei az összeírás időpontjában megvannak és pedig tekintet nélkül arra, hogy felvételüket kivánják-e, vagy sem ? Föl kell venni továbbá mindazokat is, akik felvételük végett a küldöttség előtt megjelenve igazolják, hogy az összeírás időpontjában megvannak a választói jogosultsághoz szükséges kéllékeik. Föl kell venni azokat is, akik az összeírás időpontjában a törvényes életkort (30, illetőleg 24 életévet) még nem töltötték ugyan he, de azt az összeírás évében — a jelen (első) összeírás alkalmával az

1915. év március hó 31-ig — betöltik. Föl kell venni továbbá azokat, akikre nézve az összeírás időpontjában a törvény 13. és. 14. §-ában felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike fennforog, azonban közirattal igazolva van, hogy ezen okok még az összeírás évében — a jelen az (első) összeírás alkalmával 1915. évi március hó 31-ig — kétségtelenül meg fognak szűnni. Az összeíró küldöttség az oly egyének Írni és olvasni tudásáról is köteles meggyőződést szerezni, akik irni-olvasni tudást igazoló állandó bizottság előtt sikertelenül vizsgáztak, vagy a vizsgát letenni bármily okból akadályozva voltak, amennyiben az illetők írni és olvasni tudásuk igazolása céljából az összeíró küldöttség előtt megjelennek; továbbá, hogy az irni és olvasni tudás igazolását

alapos kétség esetén az oly egyénektől is megkívánhatják, akik az elemi népiskola IV. elemi osztályának elvégzését egyébként igazolják. Természetesen úgy ezt, mint általában minden nyomozást választójogosultak felesleges zaklatásának lehető mellőzésével keil gyakorolni. Elrendeli a miniszter, hogy az összeíró küldöttségek munkálataikat, névjegyzéktervezetét legkésőbb 1914. évi augusztus hó 10-ig befejezzék s azokat a központi választmányhoz beterjesszék. A központi választmányt peddig utasítja, hogy beérkezett névjegyzéktervezetek alapján az ideiglenes névjegyzéket legkésőbb 1914. évi aug. hó 10-től kezdve vizsgálat alá vegye, azt kizáróllag 1914. évi szept. hó 10- ig összeállítsa és felszólalások és észrevételek megtehetése végett 1914. évi szept. hó 10-től bezárólag 1914. évi november hó 25-ig érdemlegesen intézze el és erre vonatkozó határozatait 1914 évi nov. hó 26-tól bezárólag 1914. évi december hó 10-ig közszemlére tegye ki, illetőleg kézbesítse s végül hogy a beérkezett panaszokat — esetleges észrevételei kíséretében — 1914. évi dec. hó 31- ig a közigazgatási bírósághoz terjessze fel.

Az állami főgimnázium értesítője. Dr.

Rencz János igazgató a napokban adta ki az itteni állami főgimnázium XXVJIl.-ik évi értesítőjét, mely rendszeres beosztásával könnyű áttekintést nyújt az iskola egész évi működéséről. Maga az igazgató a „Memorizálásról“ ir érdekesen. Egy cikk adatokat közöl az intézet történetéhez, mig a másik a Petőfi-önképzőkör működéséről számol be részletesen. Fiilep Imre tanár a segélyző-egye- sületről nyújt ismertetést, Pásztor István tanár az egylet pénztári kezelését mutatja be. A növendékek érdemsorozata s a jövő évi tudnivalók rekesztik be a tartalmas füzetet. A tanulók száma 383. volt; ebből a magyar anyanyelvű 309 román 73 és német 1.

Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága juiius hó 9-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Az összehívás okául a trónörökös-pár ellen elkövetett, halálos kimenetelű gyilkos merénylet szolgál, hogy alkalma legyen a törvényhatóságnak a nemzet gyászában osztozkodni. A tárgysorozaton különben 110 pont szerepel, köztük városunk 1913. évi kövezetvám- szedése.

Tízéves találkozó. A nagybányai főgym- nasiumba 1904-ben érettségit tett ifjak f. hó 6-án tartották tiz éves találkozójukat. Reggel 8 órakor a g. kath. templomban az'elhunyt iskolatársak lelki üdvéért requiemet tartottak a találka lelkész tagjai, — 10 órakor pedig mindnyájan a r. kath. templomban Tedeum-ot hallgattak. Az ezt követő iskolai ünnepélyen jelen volt az akkori osztályfőnök: Incze Lajos jelenleg budapesti és az érettségizett tanárok közül Dr. Káphiny Antal, Pap Endre és Dergáts Sándor itteni főgym. tanárok. Az osztálytársak közül a viszontlátásra Achim Sándor mo- igrádi plébános, Almer Lajos iparos, Dr. Berényi István debreczeni tiszti orvos, Dr. Szabó János nagykárolyi, Dr. Ossán Gábor, Dr. Troplovits Imre nagybányai és Dr. Székely Dezső szinérváraljai ügyvéd, Surányi Virgil györkefalusi s. lelkész, Vágó Károly borosbenedeki ref. lelkész, Dr. Rákóczy F. Sándor szatmári ügyvéd, Dr. Selegián János nagybányai orvos, Dr. Kirlig Ágost kápolnokmo- nostori orvos, Ürmösi Zoltán nagybányai kir. adótiszt, Gerdenits László mármarosszigeti s. kultúrmérnök, Költő Demeter nagykárolyi bankkönyvelő és Kamenszky Gerő máriavölgyi fürdőgondnok. Az ünneplők megemlékeztek elhunyt társaikról, felovasták a meg nem jelentek üdvözleteit, előkerültek a régi osztálykönyvek, elhatározták, hogy 10 év múlva ismét találkozni fognak. — Az ünnepélyt társas ebéd követte a Széchenyi ligetben, a melyen az iskoltaársak családtagjai is részt vettek.

Egy jeles könyvről. Lapunkban sokszor megemlékeztünk Alexy Kornélnak, a veresvizi áll. elemi iskola kiváló igazgatójának azon. nagy lelkesedéssel és fáradhatatlan kitartással szolgált nemes törekvéséről, melynek célja az, hogy a tanulóifjúsággal az iskolában megszerettesse a „Slöjd“ munkát s kellő ismeretek elsajátítása után lehetővé tegye, hogy az életbe kikei ült egyének szép mellékkeresetre tehessenek szert. Sajnos, hogy városunk társadalma és hivatalos vezetősége e csendes, de jelentőségében nagyszabású munkálkodásról alig vesz tudomást s mi igazán nagyrabecsüljük a derék igazgatót, hogy a nemtörődömség daczára is oly lelkesedéssel és nemes ambícióval szolgálja a gyakorlati nevelés szent ügyét I Ezt a célt szándékozik előmozdítani az a 64 oldalos, Kovács Gyula könyvkereskedő kiadásában megjelent, csinos kiállítású mű is, mely „Vezérkönyv a kérges famunkák készítéséhez és tanításához“ címmel a tanitóképző-intézeti növendékek, tanítók és szülők számára óhajt kellő és részletes felvilágosítással és gyakorlati oktatással szolgálni. Valóban nagy elismerésre és méltatásra tarthat számot ez a jeles kis munka, mely a szülőknek is bő forrást nyújt tevékenységre vágyó gyermekeiknek otthoni foglalkoztatásához; mitöbb, a felnőttek is képesek e könyv segítségével haszonvehető, csinos tárgyakat készíteni és művészi ösztönüket, érzéküket érvényesíteni. Vajha kellő anyagi siker is koronázná a hézagpótló, derék vállalkozást.

Nagysomkut mozgalma. Magyar Bertalan itteni kir. közjegyző elhalálozása alkalmából Nagysomkut község, mely e vonatkozásban városunkhoz tartozik, — minap tartott rendkívüli közgyűlésében felelevenítette azt a mozgalmat, melynek célja Nagysomkuton kir. közjegyzőség szervezése s ezért Mán Lajos és gróf Teleki József orsz. képviselők utján memorandummal fordul az igazságügyminiszterhez.

Érdekes találmány Berencei Kováts Géza kir. főbányamérnök Gusztáv fia, aki műegyetemi hallgató, érdekes találmányra nyert szabadalmat. Egy praktikus zongora-kottaforgatót talált fel, mely a pedálhoz lesz erősítve s a zongorázó maga a legnagyobb kényelemmel végezheti a kottaforgatást. A német szabadalmat szintén sikerült már megszerezni.

A polgári leányiskola értesítőjét Wai- gandt Anna igazgató adta ki körültekintő figyelmességgel, amennyiben legapróbb részletekre, tájékoztatásra is kiterjeszkedett. Márton Irma tanítónő színes leírását adja a növendékek felvidéki kirándulásának. Az iskola év története, a növendékek névsora, a tanító testület működése és utasítások a jövő tanévre egészítik ki a tartalmas füzetet.

Az iparkamara pályázatai. A debreceni kamara ezúton hozza érdekeltsége tudomására, bogy a jövedéki b:rság alap fölös összegeiből javadalmazott alapítványi helyek közül az 1914—1915. tanévben 7 szakiskolai és 1 nőiparos iskolai hely kerül batöltésre. Ezen kívül kiadományozásra kerül egy-egy 120,200,300 és 400 koronában megállapított ösztöndíj, melyre oly hazai közép vagy felső leány iskolát végző fiú vagy leány tanulók tarthatnak igényt, kik szorgalmukról és kitűnő előmenetiikről okmányilag nyújthatnak bizonyítékot. Végül 120 koronás ipartandijra tarthatnak igényjogosultságot a pályázat szerint azok a tanulók, akik a magyar szent korona területén valamely mesterségben, kézmüvészetben vagy kereskedésben óhajtják magukat kiképezni s fedhetetlen magaviseletükről és szorgalmukról bizonyítványt képesek felmutatni. A meghatározott feltételekhez képest felszerelt folyamodványokat a szülők és peedig ha a növendék atyja tettleges szollatban áll, az előirt hivatalos az illető pénzügyigazgatóságnál, esetleg ha alkalmazásuknál fogva erre jogositvák, a pénzügyminisztériumnál, nyugalmazott igényjogosultak vagy azok özvegyei pedig azoknál a pénzügyi-