Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-23 / 25. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP szerdán, d. u. 4 órakor lesz a református szertartás szerint. Adjuk meg a végső tisztességet a névtelen hősnek, ki 65 évig viselte nehéz sebét a hazáért s becsüljük meg benne mindazokat, akik tüzbe mentek a magyar szabadságért s immár megtértek pihenni atyáikhoz. Nagybánya 1914. június hó 16-án. Nyugodjék békében ! Meghívó. A M. K. E. Keleti Kárpátok Osztálya XXXVIII. KÖZGYŰLÉSÉT Julius 18-án szombaton délelőtt 11 Órakor Nagybányán, a Kaszinóban tartja meg. A közgyűlésre a M. K. E. tagjait és barátait tisztelettel meghívjuk, PROGRAMM: Julius 17-én, pénteken délután 5 óra 07 perczkor, vagy este 10 óra 02 perczkor érkezés Nagybányára. Elszállásolás, vacsora étlap szerint az István király- és a Központi-szállodában. Szobaár 1 napra s 1 személyre 2 K. Julius 18-án, szombaton reggel a város és a városi muzeum megtekintése. Délelőtt 11 órakor közgyűlés. Tárgyak: Elnökválasztás, gróf Teleki Pál felolvasása, ügyv. alelnöki jelentés, alapszabálymó- dositás, tisztségek betöltése, 1913. évi zárszámadás, 1915. évi költségvetés. Délben 1 órakor közös ebéd az István király szállodában (személyenkint 3 K 20 f. ital nélkül.) Délután 4 órakor kirándulás gyalog a nagybányai ligetbe, onnan a fokhagymás-forráshoz és a Szüzkőre s vissza ; gyaloglás 272—3 óra. Este 8 órakor közös vacsora étlap szerint az István király szállodában. Julius 19-én vasárnap reggel 6 óra 10 perczkor utazás vonaton Felsőbányára s onnan gyalog a Keringőhöz és a Feketehegyre. Útközben a fővölgyí zúzó megtekintése. A Feketehegy alatt álló Siegmethmenháznál hideg felvágott reggeli V2 liter borral. A Feketehegyről leereszkedés a Bódi- tóhoz, ott ebéd (gulyáshus burgonyával, tészta s 7 2 liter bor). A Bóditótól a Keringőhöz s onnan gyalog le a vasútállomásra s onnan az este 7 óra 20 perckor induló vonattal Nagybányára. Az ut a vasútállomástól a Keringőig kocsin Vz óra, gyalog 1 óra, a Keringőtői gyalog a Feketehegyre 272 óra, a Feketehegyről a Bóditóhoz 72 óra, a Bóditótól a Keringőig gyalog 1 óra, a Keringőtői a vasúiig kocsin óra, gyalog 3A óra. Este 8 órakor közös vacsora étlap szerint Nagybányán az István király szállodában. Julius 20-án, hétfőn elutazás Nagybányáról a reggeli 6 óra 13 perckor, vagy délelőtti 11 óra 17 perczkor induló vonattal. Jelentkezés és költségek. A részt venni óhajtók f. évi julius hó 10-éig küldjék be a mellékelt s pontosan kitöltött szelvényt alulírott ügyvivő alelnök czimére, Felsőbánya (Szatmármegye); a julius 18-adiki közös ebéd á- rát (3 K 20 f) a résztvevők a vendéglőben fizetik ki, ellenben a julius 19-én tartandó kirándulás költsége (4 K 20 f) postautalványon a szelvénnyel egyidejűleg alulírott ügyvivő alelnök czimére Felsőbányára küldendő. Ezen összegért a következőkben részesülnek: hideg villásreggeli a Siegmeth-menháznál és ebéd (gulyáshus, tészta) a Bóditónál mindkető félliter borral. Akik Felsőbányán a vasútállomástól a Keringőig és vissza az utat kocsin akarják megtenni, még 1 K 80 f. kocsibért kötelesek előre beküldeni. Jelentkezések a pénzösszeg elküldése nélkül nem vétetnek figyelembe. Vasúti kedvezmények. A m. kir. államvasutak és a szatmár—nagybánya—felsőbányái vasút a résztvevőknek a szokásos kedvezményeket engedélyezte. A szükséges igazolványok a jelentkezés után küldetnek el. Teljes tisztelettel Nagybánya, 11914. junius hó. FARKAS JENŐ polgármester, ügyvivő alelnök. Hirdetéseket elfogad a „Nagybányai Hírlap.“ kiadóhivatala. — Meddig? — kérdeztem én. — Én Csíkszeredába megyek! — felelte. — Nekem tovább kell mennem. — — Miért ? Maradj velem ! — Nem lehet! — Átfogta nyakamat s magához szorított. Remegtem. Ilyen tisztaság az ölelésben csak előlegezése lehet a menyországnak s ez csak a gyermekkorban lehetséges. Elindultunk. Most már én csuktam le szempillámat, nem tudnám megmondani miért ! De lecsukott szempilláim fölött megfoghatatlan árnyképek és soha nem látott látványok fejlődtek ki. Az alkony még az erdőben talált. Szellő se surrant át az ágak közt, csak az erdő sejtelmesen kezdett neszelni. A lehanyatló nap megnyujtotta az árnyékokat. Lepihentünk egy magyal bokor alá. Liza ismét feje alá tette kis batyuját, én tarisznyámat. Igazi nyári éjszaka volt ; szerelmes, bóditó éjszaka. Égő szemekkel néztem a leány gyönyörű arcát, hosszú, szőke haját, mely zizegve omlott vál- laira: piros száját, kék szemét és szoborszerü termetét. A fiatal leányka is mereven nézett reám, majd lassanként közelebb húzódott, s átölelte vál- lamat. Ó bizalmas szent ártatlanság! Két gyermek eltölt együtt egy éjszakát a rengeteg erdőben félelem nélkül. Halkan, mint a csipogó madarak, — felel- gettünk egymás kérdésére, inig végül szent tisztasággal ajkával lezárta ajkamat s átsiklottunk az álom mennyei birodalmába. Az igazak lelke az álom édes karjain beletekint a titokteljes menyországba ... Mikor fölébredtem már, hajnalodott. Éjjjeli madár suhant át a lombok közt s kis süldő nyúl ugrott föl riadtan egy bokor alól. Tágra nyitottam szememet: Liza nem volt már sehol! Úgy éreztem, hogy mindjárt meghasad a szivem. Éreztem, hogy láthatatlan könyek peregnek a szivemre. Felugrottam s kiáltozni kezdtem: Liza, Liza! Semmi felelet. Eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Kétely fogott el : vájjon nem álom volt-e az egész ? Nem ! nem volt álom, mert ajkamon éreztem csókját s lábam előtt ott hevert a földön kis piros keszkenője. Mintha kincsre találtam volna, úgy ragadtam föl a keszkenőt. Neki vágtam újra az útnak. A hegyek tetején már nyújtózkodott a nap ; friss harmatcsöpp csillogott a füveken. Az első kis fonásnál megmostam arcomat s égő szememet s a Liza kis piros kendőjével törülköztem meg, Dél felé már Csíkszeredában voltam. Az éhség is bántott. Pár krajcárért kenyeret és szalonnát vásároltam s rövid pihenés után indultam A nősülés statisztikája. Berlinben megjelent a nősülés statisztikája. A statisztika meglepetést hozott a humoristák számára. Kiderült ugyanis, szinte a törvényszerűség erejével, hogy a házasság . . . meghosz- szabbitja azéletet. A nős férfiak tovább élnek . . . hosszabb az életük, mint a nőtleneké. A nők ezzel szemben átlag nagyobb kort érnek el, ha lányok maradnak, mint a házasságban. A jelenség magyarázata, azt hisszük, nem tartozik a bonyolultabbak közé. A gazdasági helyzet minimális rendezettsége mellett kétségtelen, hogy a házassággal a férfi helyzete javul, az élete rendezettebb és kényelmesebb lesz, A nők számára ezzel szemben a házasság kétségtelen növekedését jelenti az izgalmaknak, a gondoknak. Ez volt a nemek helyzete a házasságban ezelőtt. Amióta azonban a gazdasági élet átalakulása, a nők emancipálódása megváltoztatta a kereseti viszonyokat, a mióta a nők az otthon keretei közül kikerültek „az életbe“; üzletekbe, hivatalokba járnak, úgy hisszük, a házasság formája is jelentékeny változási szenvedett. A hivatalba járó nők ugyanis elvegyültek a férfiakkal, megismerték őket, nem egy házasságot megelőző „polgári“ szerelem hazug fejében, de a reális és a mindennapi élet józan és éles világításában ez a megismerés egyszersmint a férfi pénzkereső életének, lényének nagyobb megítéléséhez és megismeréséhez is vezetett. A nők apre- tenziói, azt hisziik, megfogytak, a férjükkel megmegtanultak „bánni“, nem állanak idegenül érdekeikkel, bajaikkal, gondjaikkal szemben, kollégiás> szinte'barátot-potló lett közöttük a visszony, kevesebb a félreértés és kevesebb ennek következtében az összekoccanás is. A mai hivatalt-járt nő inkább tud élettársa lenni az urának, mint elődje, a „szerény igényű házilány“ az élet több relációjával ismerős, egyide- ig élte az ura hivatalnok-életét is, ennek az éleinek a speciális gondjai, örömei, bajai nem ismeretlenek többé előtte. A házasságban az egymásratalálás bizonyosabb, az együttlét intimitása pedig mélyül. Ötven év múlva pedig nagy a valószínűség, hogy a házasság alapján készített halandósági statisztika mind a két fél élettartamának megnövekedését fogja bizonyíthatni. tovább, hogy lehetőleg estére Szent Domokosra beérjek. És itt történt velem az a végzetszerü eset, ami szerencsétlenül is végződhetett volna. Itt jártam valóban a meredély szélén. Hátam mögött hagytam már Taploczál, Csik- csicsót, amidőn Madéfalva felé közeledtem. Már elébb nagy füstöt vettem észre Madéfalva fölött; amikor pedig egy puskalövésnyire megközelítettem, akkor láttam, hogy az egész falu lángban áll. É- gett Madéfalva. Rémséges félelem szállta meg szivemet. A faluban kongatták a harangokat, a nép tódult ut- cáról-utcára, zajongott, sirt, ordított; tehenek, lovak nyargaltak fékveszetten s tiportak le mindent, ami utjokba kerül. S én ott álltam a falu előtt egyedül, egy idegen gyermek kétségbeesett szívvel, háborgó lélekkel. Nem mertem bemenni az égő faluba. Hirtelen egy gondolatom támadt: a lehető legrosszabb ami csak egy esztelen, tapasztalatlan gyermek lelkében fogamzhat meg. Bujkálva, mint a tolvaj húzódtam a kerítések mellett végig a falu szélén; kerteken, szántóföldeken át, patakokon keresztül. Átmásztam kerítéseken, akadályokon. Százszor térdre rogytam ; is*iét fölkeltem s futottam, hogy ne lásson meg senki. Csurgott a verejték homlo-
