Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-20 / 3. szám
4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. január 20. Szonyokhoz mérten — különösen a hangulatot tekintve pompásan sikerült. Elismerés illeti a Kört s az annak élén buzgólkodó Glavitzky Károly elnököt, hogy a kör hagyományos törekvéseit ambícióval istápolja. A legkiválóbb orvosok egyhangú véleménye, hogy a gyermek a fejlődés szakában van legjobban arra utalval hogy, hatékony tápszerekkel erősítve a legkülönbözőbb betegségek ellen ellen- tálló képessé tétessék, s ugyancsak egyhangú vélemény az, hogy e célra legalkalmasabb a Zoltán- fél'e csukamájolaj, melynek tápereje igen nagy s mivel sem keljemetlen szaga, sem rossz ize nincs, a gyermekek szívesen veszik. Készítője Zoltán Béla gyógyszerész Budapesten s üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. A jó háziasszony tükre. A „Háztartás“, Kürthy Emilné népszerű lapja immár a huszadik évfolyamába lépett. E hosszú idő alatt mindig fáradhatatlanul küzdött a házias erények érvényesülése érdekében, s e törekvésének most is jelét adja, midőn pályázatot hirdet egy olyan cikk megírására, mely úgyszólván tükre legyen a jó háziasszonynak, s amelyben mindazok a tulajdonságok kellően kifejezésre jussanak, amelyek a jó hitvest, anyát, honleányt és háziasszonyt ékesítik. Erdős József, a „Háztartás“ bőkezű kiadótulajdonosa a legsikerültebb művek jutalmazására a következő dijakat ajánlotta föl : 1. dij : Egy arany karkötő (100 K. értékben.) 11. dij : Egy teljes manikűrkészlet. 111. dij: 6 pár legfinomabb bőrkeztyü IV. dij: Egy selyem napernyő. V. dij: 30 kötet könyv. A pályaművek 1914. március hó 20-ig a „Háztartás“ kiadóhivatalába (Budapest II. Margit- körut 5/B.) küldendők. Az eredményt annak idején fogja a lap közölni. A „Háztartás“ előfizetési dija: Va évre 6 korona. Félévi előfizetésnél ingyen Kürthiné húsz pompás háztartási könyvét adjuk. Mutatványszám díjtalanul. Kath. bál. A róm. kath. egyháztagok felette nagy buzgalommal szervezkednek február 14-én lezajló batyubáljukra, a mely iránt a kölcsön visz- szaadásának kedves kötelességétől áthatott más egyházbeliek is elevenen érdeklődnek s igy mi sem természetesebb, hogy az idén egy kedélyes batyubál helyett, kettő fog közönségünknek örömet okozni. Oh! szép Ifjúságom Benedek Elek uj regényének a czime. A regény közlése most kezdődik a Jó Pajtásban ; a kitűnő iró legjobb ifjúsági munkáinak egyike lesz; pompás előadása, meleg hangja, a magyar fiatalság életéből vett alakjai máris kedves olvasmányává-tették a kis olvasók- 1 nak. Sebők Zsigmond Az arany czipő czimü uj regénye is egyre vonzóbb és gazdagabb olvasmány- nyá válik. Zuboly a trónörökös gyermekeiről mond el nagyon érdekes dolgokat, Rudnyánszky Gyula hagyatékából egy kedves kis vígjáték jelenik meg, Elek nagyapó bájos meseverseket Lampérth Géza és Endrődi Béla, Pataky Klára szép képeket rajzolt, Steinhofer Károly czikket irt, Zsiga bácsi elmondja mulatságos mókáinak egyikét. A Kis Krónika rovat apróságai, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem-utcza 4. Az eperjesi jogakadémián az 1913—14. tanév második felére a beiratások 1914. január 7-től 19-ig eszközlendők. Utólagos felvételnek január 20—22. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedélylyel — legkésőbb február 18-ig I — lehet helye. Az előadások január 23-ikán már meg kezdődtek. A Il-ik félév május 31-ikén végződik. A beiratás érettségi bizonyítvány avagy leczkekönyv alapján történik. Államtudományi és ogtudományi áüamvizs ;álat a tanév folyamán bármikor tartható. A félévitandij 50 korona. Méltánylást érdemlő esetben a tandíj a félév folyamán is befizethető. Evang. lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti különbség nélkül részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló, újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben ; ebéd- és vacsoráért az egész tanévre 180 korona fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak, mely esetben ebéd- és vacsoráért 19 kor. a reggeliért 3 kor. fizetendő. Az arra érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által éven- kint kiosztatni szokott ösztöndíjakra, valamint a szegénysorsuak a tandíjmentességre, tápintézeti-dij elengedésre, s a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segély-egylet“ támogatására. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint collegiumi nagy könyvtár — utóbbiban nyilvános olvasóterem is — a hallgatóság rendelkezésére áll. A joghallgatók alkalmaztatást nyerhetnek ügyvédi irodákban s hivataloknál. Mindennemű felvilágosítással — igy különösen irodai alkalmaztatás, lakás és ellátás tekintetében — levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia dékáni hivatala. Egyről-másról. Valóságos hírlapi polémia keletkezett arról a kérdésről: Ártalmas-e a cigarettázás vagy nem ? Sokan vannak — köztük tekintélyes orvosok, — kik egyáltalában a dohányzást elitélik, mert megrövidíti az életet. Hiszen igazuk lehet, mert a nikotin méreg ; a méreg pedig ártalmas az emberi szervezetnek. A dohányzás megrongálja az idegeket. És mégis kevés ember akad, ki nem dohányzik s számos magas kort elért dohányos van. Tehát az sem föltétlenül bizonyos, hogy megrövidíti az életet. Szellemi munkát végző embernek jótétemény a dohányzás, mert tény az, hogy nagy emberek, — irodalom, tudomány, művészet felkentjei, — dohányzás nélkül alig volnának képesek maradandó müveket alkotni; legszebb alkotásaik a füst mámoros mérgezésében fogantak meg. Vagyis az alkotás lázának felidézését a nikotin hóditó mérgével szerfezték meg. Micsoda gyönyör — például egy írónak, — ha belenézhet a cigaretta füst karikáiba, mialatt fantáziája szárnyal ! Nagy ereje van a cigaretta füstjének. Azt olvasom egy cigarettázó iró elmélkedéseiben : „F.lan- dalit, elfeledteti a rosszat, biztat serkent a munkára, reményt és ambíciót önt belénk ! ha kell ébren tart; ha álmatlanság gyötör, — elálmosit: foglalkoztat, átölel, jótékonyan simogat, csókol, gyógyít.“ És e mellett megmérgezi szervezetünket s megrövidíti életünket. * * * Láttam a jégsport kedvelőit, amint a pompás tükörsima jégen kacagva röpültek. Jómagam ott állottam a parton s emelgettem lábaimat, mint a liba. Hívtak a jégre. Nem mehettem, mert nem értek hozzá. Az én ifjúkoromban *nem tanították effélére a diákokat. Most pedig öregségemre már nem tanulhatom meg. Az a derék fiatal professzor, — ki elnöke az egyletnek s ki fáradhatatlanul dolgozik, buzdít, tanit mindenkit a korcsolyatéren, — valóban megérdemli az elismerés koszorúját. A jégsport a testedzést segíti elő. A testedzés pedig nemcsak az erőnek, hanem egészségnek is kútfeje Ha a jégsport helyes irányban halad, akkor az ifjúságnak nemcsak munkaképességét emeli, de testben és lélekben való megerősödését is biztosítja. A helyes testedzést nemcsak az ifjúságra, — fiuk és leányokra egyaránt, — hanem a felnőttekre is ki kell terjeszteni, mert csak igy válik a mai nemzedék erős, ellentálló tömeggé, mely hatalmas bástyaként állhat meg egyfelől külső ellenségeinkkel szemben, másfelől belső ellenségeinkkel — a minket folyton fenyegető elpuhu- lással és erkölcsi elposványosodással szemben. Föltétlenül jótékony a hatása a jégsportnak az emberi szervezetre. Az élet nehéz küzdelmeiben kimerült testet tényleg a célozza és uj bátorságot önt belé s annak munkaerejét és kitartását nagy mértékken fokozza. E gondolatokat váltotta ki belőlem kétszeri ottlétem. S mialatt a hidegtől meggémberedett tagjaimat emelgettem, tipegtem-tapogtam : csöpp kis leánykámat láttam röpülni a jégen kipirult arccal, duzzadó egészségben s hallottam a fiatal elnökprofesszor biztató szavát: Brávó, jól van, rajta gyerekek ! — A csattanó piros arcú leánykák úgy néztek ki a jégpályán, mintha rózsabimbókat hintettek volna akácvirág közzé .... BÁNYÁSZAT. V_ — ...... w ...............- ■ =----------J A napokban érdekes statisztika jelent meg a világ ezüsttermeléséről. Eszerint 1911-ben Mexikó 2,708.456 kilogramm, az Egyesült-Államok 1 millió 797,660, Kanada 1,041.533, Ausztrália 532.166, Németország és gyarmatai 439.580, a világ többi ; államai pedig mintegy 2 millió kilogramm ezüstöt termeltek. A világ összes ezüstprodukócziója 1911- ben 7,835.219 kilogramm volt, ami akkora tömeg, hogy szállításához (minden kocsira 12.500 kilogrammot számítva) 627 vaggon volna szükséges. De nem mindig volt ilyen hatalmas méretű a világ ezüstprodukeziója és a mikor még kevesebb volt az ezüst, nagyobb is volt az értéke. Az arany mellett az ezüst is uralkodott a világon, ma azonban már csak egy detronizált fejedelem és az arany az egyeduralkodó. Az ismertetett statisztikai kimutatás azonban atkáimul szolgál az ezüst történetének és iparban, kereskedelemben való szereplésének ismertetésére. Az arany fényét a csillogó nap fényéhez lehet hasonlítani, az ezüstét pedig a szelíd, étherikus holdvilághoz. Mindkettőt ma már kezdettől fogva nagy értékkel rnházták föl az emberek, mig azonban az aranynak fénye mellett egyik kiváló tulajdonsága az állandósága, addig az ezüstről épp az ellenkező áll, mert számos elemmel, ameiylyel minduntalan érintkezésbe juthat, egyesül és elveszti ezüst jellegét. Egyesül az oxigénnel, hyd- rogénnel, ha szénsav vagy nitrogén közvetíti az egyesülést és feltűnő közeli vegyrokonságot mutat a kén iránt, amely szép fehér színét barnára, vagy barnásfeketére festi. Minthogy a kén csaknem minden szerves vegyületnek alkotórésze, az ezüstnek tömérdek alkalom kínálkozik a vele való egyesülésre. Mindez csökkenti az aranynyal szemben az értékét. Egyéb jellemző tulajdonságai még a következők : fajsulya 10, vagyis tízszer nehezebb, mint a viz, olvadási pontja pedig 1000 Celsius fok fölött van. Rendkívül nagy a nyuthatósága. Egy gram ezütből 180 méter hosszú drótfonal készithető, az eddig készített legvékonyabb ezüstlemez pedig 0.00025 miliméter vastag volt. A természetben igen gyakran tiszta állapotban a kőzetek közé beágyazva fordul elő, azonkívül igen sok ezüstércet is ismerünk, amelyekből aránylag könnyű módon tudják kiolvasztani. Már a legrégibb korban is dísztárgyakat, ékszereket, fegyvereket és pénzt készítettek az ezüst- j bői. Jób könyvében már említés történik róla és Mózes második könyvében megmondja, hogy hány Az ezüst.
