Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-05 / 18. szám

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 52 fillér. Mesjcleiilk minden kedden 8 — 12 oldal terjedelemben. E’elelős szerkesztő-tulajdonos: Br. AJTAI NAGY GÁBOR. K&nunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség:: Ilunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ kőynvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház ----------hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ■ ■■ ' ■ Sz omorú évforduló. Ma 10 éve hunyta le szemét minden idők költő királya : Jókai Mór. Illő, hogy megemlékezzünk róla, ki lelkének annyi drága kincsét pazarul szórta nekünk. A mer­re ő járt, rózsák fakadtak utján. Lelkének magas szárnyalását bámulva néztük alulról, innen a porból. Az ő szelleme örök vilá­gosságot gyújtott nekünk. Hálát érzünk irán­ta szivünkben. Hálát, szeretetet, rajongást. Mert az ő könyvei balzsamos iiditő erővel hatnak a szivekre. A ki valaha könyvben gyönyörűséget talált, a kit könyv valaha elringatott, má­morba ejtett, boldogított: az Jókai könyve­iben lelte meg mindazt a gyönyörűséget, álmot, boldogító mámort, amit csak könyv nyújthat az embernek. Az ő Írásai nyomán élet fakadt. Kaca­gott vele az olvasó és vele sirt az egész nemzet, mikor a leigázott nemzetről beszélt. Az ő hősei a mi hőseinkké váltak és az ő gonoszait mi is meggyülöltük! Ezelőtt 10 évvel a nemzet megrendítő fájdalmától kisérve testi porhüvelye betért az örök homályba, de szelleme örökre köz­tünk maradt, hogy el nem múló glóriája legyen idők végezetéig a magyar nemzet­nek. Jókai irói munkásságával Magyország- nak annyi és oly maradandó dicsőséget szerzet , hogy a magyar nemzet önmagát kisebbítené, ha valaha elfeledkeznék róla. Pazar gazdagságú képzeletével világokat fe­dezett fel s nemzetének a világ minden tájékán számtalan barátot szerzett. A király és a nemzet egyező elismerésétől környez­ve, soha le nem tette lantját, fáradhatat­lanul, kifogyhatatlan képzelettel és soha nem lankadó munka- és alkotási kedvvel érte el a pátriárkák korát, inig végre 1904 május hó 5-én egész nemzetének hálájától, szeretefétől, kegyeletétől kisérve szállt a tavasz virágaitól behintett sírba. Neve fenn fog maradni mindörökké, inig ember akad, ki elmerül és lelkesül egy titáni szellem müvein. Jókai neve egy fogalom lesz mindenha és késő évszá­zadok hunyó napjával se száll a feledés enyészetébe. A nagy mesemondó nevét arany­sugárral vonta be a hir; szülő- gyermeké­nek, nagyapó unokájának fog beszélni róla, a Petőfi kortársáról és barátjáról, az el­nyomatás napjainak hegedőséről, a galamb- szelid, kék szemű Jókairól. Tíz év óta pihen sírjában a nemzet nagy halottja s álmodik tovább Árpád nem­zetéről. ... Emlékezzünk! / Reform kérdés. A közel jövőben nagy átalakuláson megy keresztül a vármegye és az egész magyar köz- igazgatás. Első sorban emelni fogják a hivatalno­kok kvalifikációját. A jogi fakultáson a harmadik alapvizsgát már valószinüleg a közigazgatási tiszt­viselő kvalifikációjának emelése érdekében vezet­ték be, hogy azok is ismerkedjenek meg a magán- és büntető joggal, akik csak államtudományi vizs­gát tesznek. Az ügyvédek a jelek szerint nagy számmal lepik el majd a közigazgatási pályát. A „Magyar Jogélet“ legutóbbi számában . ve­zető helyen foglalkozik e kérdéssel s a tervet na­gyon helyesli. A közigazgatásra üdvös hatást vár tőle, mert az ügyvédi kvalifikáció a legmagasabb jogi minő­sítés. Az ügyvédben nevelésénél, kiképzésénél fog­va vérré válik a jogérzés és jogtisztelet. Ezeknél fogva nagy nyereség lesz a közigazgatás számára az ügyvédek bevonása. A„NAGYBÁNYAI NIRLAP“ TÁRCÁJA Ábrándozom . . . Ábrándozom ... A múltam jön elém, Emlékeim gyötörnek szüntelen: Kis csotnakom az élet tengerén Habok játéka, nincs célom nekem. Remény a múlt virága; ám a fáit Lesz-é levél, virág, dalló madár, Hii gyökerén féreg rág ? Nem ! Csupán Kuvik tanyáz, rajt’ nyugtot ez talál. Incze Lajos. Egy magyar katonatiszt Perzsiában. »(Folytatás.) A perzsa férfiak nagyon féltékenyek ; külö­nösen keresztényekkel szemben rendkívül gyanak­vók. Täbris városkában többször történt már sze­relmi tragédia. Perzsiában ügyvéd nincs, mert törvény és bíróság sincs. A papság hajtja végre a Korán szabályait. A legfelsőbb fórum a kormányzó, kinek Ítélete kedélyállapotától függ. Aki jól fizet, illető­leg aki veszteget, — azt szabadon bocsátják, ha mindjárt gyilkosságot követett is el. A szegénynek leütik a fejét. Ha tolvajt fognak, s nem tudja ma­gát kiváltani, levágják a kezét. Ami a járványos betegségeket illeti, elmond­hatni, hogy van elég, de tüdőbajok, tuberkulotikus megbetegedések nincsenek. Kopasz embert sehol se lehet látni, csakis borotváltakat. Rövidlátó sincs, sem nyomorék, de aztán annál több vak koldus. Ez időszerint kiál Ihatatlan hőség van. Már­cius végén volt részünk az utolsó esőzésben, akkor is csak pár napig tartott. Újabb esőt egy éven belül nem is várunk. Hangyák, legyek, csúszó­mászók ujjnyi vastagságban lepik el az utakat; mérges pókok, melyek nagysága tenyérnyi; polos­kák s végül mekszikói jó ismerősöm : a fehér és fekete skorpió bőségesen vesz körül minden oldalon. Hanem aztán rózsát sehol a föld kereksége annyit nem fakaszt, mint itt. Mámoritó illat ter­jeng a légben s valósággal elszéditi az embert. Én magam soha és sehol ennyi pazar szépségű rózsát nem láttam. Czitrom, narancs s a főid min­den gyümölcse óriási nagyságban terem ; például a gránátalma gyermekfej nagyságú. Egyszóval: a pokol a paradicson minden gyönyörével fűszerezve. Mig Wetterstädt szorgalmasan írja és küldi haza leveleit, azalatt, mint katonatiszt is óriási munkát végez. Azonkívül társadalmilag is igyek­szik magát megkedvehetni, hogy ott tartózkodása alatt ideje minél kedélyesebben teljék. Első sor­ban megismerkedik az osztrák-magyar követtel, Eperjessyvel és annak egy Fusz nevű házitanitó- jával, ki szintén — mint ő, — nagyszebeni szü­letésű. Megismerkedik és tartós barátságot köt egy japán vezérkari ezredessel, Funkusckima Jasuma- sával, aki európai műveltségű ember s aki részt­A __ —^ Z természetes ásványvíz gyógy- | P ¥¥Vk ^hV /\ ff g fi hatása hurotos bántalmaknál A A JÉLdP ff ÄÄ. 4^^ Mm4 1 II ff-^ ff páratlan; a legutóbbi termésű----------—--------------------------------—------------------—----------------------------- savanyu uj borral vegyítve Kanhatn ki vlnftra tü!d‘ 3 BÍliSZ3íi* SyQgyfÜFdŐ igazgatósága. »kitűnő italt szolgái^»mindenhol. a. ^ i^iinrfifr,iffiKaBBigiBMMMgl'itiiiártmáinbiM——aw—mmbmwmmbwbwbwmmbbbbbbImwmmmmmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom