Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-28 / 17. szám

A 8 osztálynak 8 iombsátrat építettek. Min­den osztályfőnök együtt étkezett „fiaivalaz i- gazgató pedig végig vizitelte a sátrakat s minde­nütt kóstolt valamit, sőt egy pohár bort is ivott a felköszöntőre. Még az is megtörtént, hogy mire a 8-ik sátorhoz érkezett, már keresztben állott a sze­me. S mégsem dűlt le a torony ! Délután aztán jött ki az erdőbe a hölgy kö­zönség s volt olyan tánc, aminőt az olimpusi is­tenek is megirigyelhettek volna. De minek folytassam ? íme az eszmét fölve­tettem. A kivitel’a tanári testületen áll. E soraimat ajánlom Fiilep Imre barátomnak szives figyelmébe, kinek azt nondom Horatiussal ; „Omne túlit punctum, qui miscuit utile dulci,“ r V BÁNYÁSZAT. V J\ A cianidlugzás. Az érceknek az aranytartalmát eddig foncso- rozással és széreléssel eszközölték s eszközük még ma is sok helyütt; ez ez eljárás azonban a célt csak tökéletlenül valósítja meg, amennyiben az úgynevezett „meddő“ mint a zúzó müveknek a sürü iszapja, tonnánkint még mindig 1 — 1.5 gramm aranyat tartalmaz; vagyis tehát az az aranymeny- nyiség mely sem foncsorozással, sem pedig szé­reléssel az ércből ki nem vehető. 1890. óta azonban van egy újabb eljárás is, az úgynevezett „cyanidlugzás“ (cianuráció), mely­nek segítségével a fent említett aranymennyiség a sürü iszapból még jövedelmezőleg vonható ki. Ezen eljárásnak a követésében leginkább Trans- wal tűnik ki s nyújt utáhzandó példát, cyanidlug- zással a hol jó eredményeket értek el. A cya- nidlugzássa! lép előtérbe a chlorózással szemben is, mert ez drágább. A zúzás és a cyanirozás kö­zé eső foncsorozást is kezdik már korlátozni, sőt háttérbe szorítani. A cyanidlugzás nemcsak főleg az arany, — hanem az ezüstbányászat fejlődésére is nagy be­folyással lehet, amennyiben már 95—96 % az aranynak a kihozatala különösen akkor, ha a zu- zónyilak helyett, zuzóhengerpárok, (Kollergang, Chílean mill), vagy Hardinge-féle konikus-malom (örlőserpenyök) vétetnek használatba. Ennek a kö­vetése folytán emelődőtt a patakokban szűkök ködő transwali, nyugatausztráliai aranynak a ter­melése ; Európában pedig különösen a franciaor­szági fölhagyott aranybányászatot is ez keltette uj életre s igy bátran állítható, hogy a legminimáli­sabb számítással a bányajövedelem legalább is Vr-ed részben fokozható. Mexikóban az ezüst ki­nyerésében ugyancsak ezen eljárással sokkal na­gyobb hasznot mutathatnak ki. Az érckihozatalnál ugyanis az a legfőbb do­log, hogy minél gazdagabbak az ércek, annál fi­nomabbra dörzsöltessenek, akár a kevésbé finom zúzást igénylő cyanidlugzási, akár a foncsorozási eljárást követjük. A törésnek a finomsága, az ér­ceknek, súly szerint való töményitésekoi, különö­sen az aranynál, szérelés vagy zöcskölés által tör­ténhetik. Az aranyércek földolgozásánál nagy szerepe van a törés finomságának, mely a bányák ércei szerint, különböző földolgozást igényelnek, mivég­ből a zuzókból kibocsátott meddőből kell próbát venni s külön-külön megpróbálni, megállapítani, hogy a különböző mennyiségű anyagoknál milyen nagy fémkihozatalt érhetünk el ? Az aranynak a kihozatala a foncsorozásnál a törési finomsággal növekedik s a finomra való törés a cyanidlugzásnál elérhető eredményeket is javítja azon külömbséggel, hogy itt az ércet nem kell olyan finomra törni, mint az ainalgamálásnál és szérelésnél. A cyanidlugzás alkalmazása által nemcsak az aranynak a ki hozatala emelhető, hanem a darásabb törés alkalmazásának a lehetővé való tétele folytán, a zuzók földolgozási képessége is növelheti s az egy tonnára eső zuzási költségek is csökkenthetők. Vannak azonban kiváló szakemberek, akik a cianidlugzáshoz fűzött reményeket túlzottaknak tartják. E véleményt is tisztelni kell. Annál is in­kább, miután a túl vérmes remények eddig még nagyobbrészt vérszegényen váltak be. Másrészről azonban minden törekvést, mely fémbányászatunk fellendítésére irányul, — csak örömmel lehet üd­vözölnünk. * * * Fentebbi cikkünkhöz egyik nagybányai szak­emberünk a következő megjegyzéseket fűzi : „Hogy cianidlugzással kitűnő eredmények érhetők el, azt nálunk sem vonja kétségbe senki. De ehhez első sorban aranyérc kell. Már pedig ez nálunk kiveszőben van. Egészséges és remény­dús uj bányamezők nélkül a cianidlugzás is oly művészi hangszer, melyen nem fog akadni meló­dia, mit lejátszani lehetne. Kis mértékben fel lehet javítani vele a med­dők lugozása által, a bányák kihozati eredményét; de ez az eredmény nem az a kötél mely ércek­ben kimerült fémbányászatunk lassan sülyedő hajóját partra huzni képes lenne. A mi bányászatunk — sajnos — nem mo­zog oly nagy keretekben, mint a transvaali, hogy jövőjét a cianidlugzás legyen hivatva megalapoz­ni s a netalán kihozandó félmillió nyereség nem oly összeg, melyért félre kell vernünk minden ha­rangot ! BÁNYÁSZATI HÍREK. Bányanévnap. Afájus hó 3-án, vasárnap a kereszthegyi bánya névnapját ülik. Délelőtt ünne­pélyes isteni tisztelet lesz, mely alkalommal a bá­nyászok zenekiséret mellett vonulnak föl. Előző estén — szokás szerint — a bányászzenekar szere­nádot ad a kereszthegyi bányamű főnökének. Kinevezések. A. m. kii. pézügyminiszter Kellner Béla kapnikbányai segédmérnököt a m. kir. állami vasgyárakhoz a Vili fizetési osztályba nevezte ki és szolgálattételre Zólyom-Brézóba ren delte. 0 felsége a király Tomasovszky Lajost a selineci főiskolához rendes tanárrá nevezte ki. Nyugbéresek szemléje. A folyó évben a b. kerület nyugbéreseinek szemléje /, fíerksz Leó pénzügyi főtanácsos elnöklete és Dr. Kádár An­tal kerüteti főorvos részvétele mellett a következő napokon fog megtartatni: Kapnikbányán június hó 6-án Erzsébetbányán „ „ 8-án Rójahidán „ „ 8-án Kereszthegy és Veresvizen junius hó 13-án Fernezelyen „ „ 20-án Felsőbányán „ „ 27-én Óradnán julius ,, 18-án Rézbányán augusztus hó 18-án. A Selmecbányái szobor lelepzés. Május hó 16-án Pech Antal volt a selmeci bányaigazga­tó szobrát fogják nagy ünnepségek keretében le­leplezni, mely alkalommal az ünnepi beszédet Ve­ress József Nagybányai bányatanácsos tartja. An­nak idején a beszédet lapunk bányászati rovatá­ban hozni fogjuk. Ugyanakkor még 3 más szob­rot is lelepleznek Hirdetéseket elfogad a „Nagybányai Hírlap." Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda | Garzon lakás két szobás, verandára nyíló bútorral vagy a nélkül kiadó. Esetleg teljes ellátással. Vár-utca 29. Városunk legkellemesebb és legegész­ségesebb helyén a Virághegy aljában azonnal kiadó egy nyaraló. Értekezhetni lehet Nagybányán, Felső- bányai-utca 3. szám alatt. Ugyanott elsőrendű széna és sarju nagy menyiségben eladó! 516—1914. vh. szám. Árverési hirdetmény. A bpesti Vili—X. kerül. kir. járásbíróságnak 1913. évi Sp. IX. 1505/2 sz. végrehajtást rendelő végzése következtében Engel Bernát és társa bu­dapesti cég érdekében alólirottnál névszerint is megtudható adós ellen 1914. évi január hó 24 napján foganatosított végrehajtás jogerőre emel­kedvén: a 124 korona 40 fillér tőke, ennek 1913 évi április hó 25 napjától számítandó 5% kamata, 100 K. 95 f. eddig megállapított s az ezután fel­merülendő költségekből álló követelésnek behaj­tása végett a biróilag lefoglalt, 771 K 44 f-re be­csült üzleti berendezés áru, ital, gramofonból ál­ló ingóságokat Toniány községben adós üzletében 1914. évi április hó 30 napján d. e. 10 óra­kor készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsá­ron alól is nyilvánosan elárverezem. Nuszbecher Salamon 42 K 50 f, Spinetti Sándor utóda 16 K 60 f, Pólyák Kornél 40 K 76 f, vb. Tóth József csődtömege 41 K, Jancsovits József 60 kor. tőke s jár. iránt fennálló követelései behajtása végett is. A kir. járásbiróság kiküldő végzésének száma 1914. V. 148/4. Nagybánya, 1914. évi április hó 9é-n. BERNHARDT ADOLF, kir. bir.végrehajtó,

Next

/
Oldalképek
Tartalom