Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-21 / 16. szám
4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. április 21. a világhírű zeneszerző és zongo/avirtuóz Rákóczi ünnepélyt rendezett. Megírtuk azt is, hogy innen, a Rozsályalji városból lelkesen üdvözöljük a nemes grófot hazafias ténykedéséért. E cikkünkre most jött meg a válasz Mentonéból, Franciaországból. Zichy gróf levelet irt Révai Károlynak s arcképét küldte meg neki. A levél igy szól: „Kedves Révai! Lelkes cikkét olvastam és szívből köszönöm. Igaz hive! Zichy Géza gróf. Mentőn, április 12. 1914.“ Megjegyezzük, hogy Zichy gróf a Nagybányai hírlapnak évek óta szorgalmas olvasója. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai református egyházmegye rendes tavaszi közgyűlése pénteken tartatott meg a városháza tanácstermében. Az eléggé népes közgyűlésen Helmeczy József orsz. képviselő, főgondnok és Széli György avasuj- városi lelkész, esperes elnököltek. A tárgysorozat 50 pontból állott s aránylag rövid idő alatt, minden nagyobb vita nélkül letárgyalták, A közgyűlést déli egy órakor az István-szálló éttermében közebéd követte, melyen városunk intelligenciája köréből mintegy 15-en vettek részt. A kiválóan pompás ebéd alatt felköszöntőt Széli György, Helmeczy József (kétszer is), Stoll Béla, Papolczy Zoltán és Dr. Nagy Sándor (K. Erdőd) mondottak. Az egyházmegye kiküldöttei a délutáni vonatokkal elutaztak. Cigarettázó hölgyek. A román, szláv és keleti népeknél a nők nagy része cigarettázik, a cigányok, mexikóiak és indiánusok pedig azon sem botránkoznak meg, ha kis gyermekeik is dohányoznak, mert kicsi korukban ők maguk is vígan füstölgettek. Az egyesült-Államokban a nők dohányzási szenvedélye már oly veszedelmes méreteket öltött, hogy szanatóriumokat kellett alapítani a nikotin mérgezett hölgyek számára. Angliában, Londonban és egyéb fővárosokban régebben a nagyobb vendéglők falaira táblát függesztettek ezzel a felirattal: „Kéretnek a hölgyek, hogy ne dohányozzanak.“ Ezek a táblák már régen eltűntek, valamint a hölgyek igényei is nagyon megváltoztak. Az úgynevezett „hölgycigarettek“ kimentek a divatból, mert ma már a nők is a legerősebb fajta cigaretteket kedvelik. A „Vasárnapi Újság“ április 19-iki száma nagyon sok pompás kivitelű érdekes képet közöl néhai gróf Pálffy János bécsi palotájáról, a Nemzeti Szalon kiállításáról, a hódmezővásárhelyi cserépedényekről (Márkus László czikkével), a húsvéti football-versenyekről, az ungmegyei árvízről, stb. Különös érdekesség Mistral levelezése már szintén elhunyt magyar fordítójával s a Mireja egy részlete. Gróf Vay Péter Cambodzsáról ad érdekes czikket és képeket ötödik világkörüli utazása során. Szépirodalmi olvasmányok : Kaffka Margit és Lagerlöf Zelma regénye, SzőIIősi Zsigmond novellája, Rédey Tivadar verse, Schöpflin Aladár színházi czikke. Egyéb közlemények: képek főváros háztartási iskolájából s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona a „Világ-króniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4 sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a légolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. A testedzés. A nyári időszak legalkalmasabb a testedzésre, de akkor is sokkal tanácsosabb légfürdőket használni, mert a levegő az ember éltető eleme. Az edzés megóvja a testet a meghűlésből származó betegségektől. Meghűlés alatt azt az egészségügyi kárt értjük, amelyet a test a hidegség tartós befolyása alatt szenved. Valameddig a vér normális hőfokát, 37 C fokot megőrzi, addig a meghűlés veszedelme teljesen ki van zárva. Aki tehát az alacsonyabb vérmérsékletet egy bizonyos ideig egészségügyi hátrányok nélkül kibírja, annak testét „edzettnek“ kell tekintenünk. Azonban, — mint mindennek — az edzésnek is megvannak a maga határai, mert végre a legedzettebb ember sem kerülheti el mindig a meghűlést, ha testének természetes melegét tulhosszu ideig kiteszi hidegség, a vihar és a szél káros hatásainak; ezt leginkább tapasztalhatjuk az olyan embereknél, akik télen folyóvízben fürdenek, meztelen lábakkal a hóban járnak, vagy oktalanul hidegvizkúrá- kat tartanak. Az észszerű testedzés a következőkből áll : Kerülni kell a túlságosan meleg ruha viselését ; az ágyban könnyedén takarózzunk és naponkint 5—15 peicig légfürdőt tartsunk; nyitott ablakok mellett aludjunk, korán keljünk: tornász- szunk és végezzünk testi munkát a szabadban, vagy szellős helyeken ; bármilyen időjárásnál tartózkodjunk a szabadban. A hideg vízhez szokott emberek használjanak gyakran teljes fürdőt és zuhanyt. Az előfeltétel azonban mindig az, hogy a test és főleg a láb a hideg viz használata előtt meleg legyen és a proczedura után ismét gyorsan fölmelegedjen. Az állami közút uj elnevezése. A m. kir. kereskedelmi miniszter rendelete értelmében az eddig Nagybányától Désig vezető állami közút törvényhatósági elnevezése jövőre Márniarossziget —Nagybánya—Dés áll. közút néven lesz bevezetve és a kilóméter szakaszos jelzés is ezután Már- marosszigetről kiindulva Désnél végződik. A sajtótermékek köteles példányai. Az uj sajtótörvény értelmében minden műszaki vagy vegyi úton előállított és többszörösitett irat, ábrázolat vagy zenemű egy példánya beküldendő az ügyészségnek. A beterjesztés kezdete alatt a terjesztésre szánt első példánynak a kibocsátása vagy postára adása értendő. Kihágást követ el és 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó az a nyomda vagy kőnyomda tulajdonos, aki a köteles példányt a királyi ügyészségnek a terjesztés megkezdésével egyidejűén be nem küldi. Dörmögő Dömötör szerencséje. A híres nevezetes mackó Dörmögő Dömötör új szerepben mutatkozik be Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjában, a Jó Pajtásban : mint házmester egy nagy pesti házban. Nem sokat tart a dicsősége, de annál mulatságosabb, már a- lig várja az olvasó, hogy mi újabb szerencséje a- kad a házmesterség után, mert bizonyos, hogy más állásokban se fogja elhomályositani vidám hírnevét. A Jó Pajtás legújabb, április 19-iki számába Írtak még: verset Ábrányi Emil és Endrődi Béla* vidám elbeszélést Szemere György, történet a franczia huszárról Lakatos László, érdekes czikket a szarvorru madárról Gyula bácsi, mulattató huszár mókát Zsiga bácsi, regényt Benedek Elek, Bér Dezső s más művészek kedves képeket rajzoltak a számba. A Kis Krónika rovat apróságai, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin- társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. Az uj legelő törvény végrehajtása. Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913. évi X. törvénycikket folyó évi május hónap elsején lépteti életbe a földmivelésügyi miniszter. A telekkönyvi adatok alapján összesen 7576 volt úrbéres, köz- birtokossági és más hasonló jellegű közösség fog az uj törvény hatálya alá esni, melyek ingatlainak összterülete 1.400,008 k. h. és körülbelül 280 miliő korona becsértékkel tartoznak nemzeti vagyonúnkhoz. A törvénynek az az alaptétele, hogy az osztatlan közös legelőkben részesfelek (tulajdonostársak) kötelesek záros határidőn belül társulattá alakulni. A végrehajtási rendelet tüzetesen megjelöli azt az eljárást, hogyan kell ezeket a társulatokat megalakítani, hogyan kell a megalakulást előkészíteni, milyen legyen a társulat szervezete, a társulati tagoknak mik a jogai és kötelességei, milyen jogviszonyok fejlődhetnek ki a társulat kebelében és kifelé való vonatkozásban, hogyan kell gazdálkozni a társulatnak, mikor oszolhat fel stb. Minden társulat a földmivelésügyi miniszter és a vármegyei közigazgatási bizottságok felügyelete alatt működik. Igen jelentős a gazdasági felügyelőségek szerepe az eljárásban. A köz- igazgatási bizottságoknak külön gazdasági albi- bizotságnak csaknem az összes társulati ügyekre befolyása, rendelkező képessége és felügyeleti hatalma van. A szóbanlévő végrehajtási rendelettel egyidejűén az igazságügyminiszternek a 8800/914. I. M, számú rendelete az osztatlan közös legelőkről szóló törvénycikken alapuló telekkönyvi bejegyzések törlésére vonatkozó eljárást szabályozza. Országos állatvásárok. Április 27-én Avas- újvároson ; 28-án Szatmár-Németiben ; május 4-én Misztótfaluban, Nagypaládon ; 8-án Magyarberke- szen; 11-én Sárközön; 12-én Szamoskrassón; 14-én Jánkon. Anyakönyv közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál legújabban a kővetkező bejegyzések foganatosíttattak : Születtek: ápr. 8. Reiz Márton bányamunkásnak „Erzsébet“; márc. 31. Ro- gozán Paraszkéva napszámosnak „János“ ; ápr. 10 Dr. Erdős Vilmos ügyvédnek „Lívia“ ; ápr. 11. Kerekes Lajos tpénztári hivatalszolgának „Tibor, Leó, Dezső“; ápr. 5. Meczák Pál erdőmunkásnak „Flóra“; ápr. 12. Székely Mihál) ellenőrnek „Irén, Erzsébet, Róza“; ápr. 12. „Gyalai Vincze bányamunkásnak“ „Tibor, Tivadar“; ápr. 12. Ravasz László erdőmunkásnak „György“ ; ápr. 10. Kle- ment Árpád mészáros mesternek „Lajos Sándor“ nevű gyermeke. Elhaltak: ápr. 11. özv. Fleischer Józsefné mosónő, r. kath. 42 éves májlob. Házasságot kötöttek : Ercsey István Lőrinc kőmives és Bontó Róza nagybányai; Rogozsán János és Román Rozália nagybányai lakósok. Egyről-másról. Boldog gyermekkor! Amikor még a húsvéti locsolás nyújtja az élet legkiválóbb örömeit. Hol van már az idő, mikor magunk is rózsavizes üveggel indultunk neki a falunak, vagy városnak — ahol a husvét ért, — s végig locsoltuk a kis és nagy — leányokat, a fiatal és öreg mamákat s illő honoráriumképen piros tojást kaptunk. Csakis azt. Mert a mi időnkben piros tojásnál egyebet nem adtak. Nem is volt. A mai cukrászati .remekek: tojások, nyulacskák, madarak, kosarak, bonbonok, narancsok, — nem ismert fogalmak voltak előttünk. De szép pirosra festett tojás egész szakajtóval állott rendelkezésünkre. Némelyikre versek, vagy egyéb szép mondások voltak karcolva ; vagy egy szív forma, alatta koszorúval.A versekről jut eszembe, hogy egyszer egy fiatal ember, ki a főszolgabírónak írnoka volt s halálosan beleszeretett a főbíró leányába, — husvétkor egy pirostojásra ezt karcolta fel: „ Elraboltad álmomat!“ s oda akarta adni a főnöke leányának' A főbíró tudta, hogy az írnok bomlik a leánya után, jó izü tréfát eszelt ki. Az Írnok asztal fiókjából kicsente a tojást s folytatásul ez előbbi sornak oda karcolta : „Csókold meg a — hátamat!“ A fiú másnap a selyem papírba csomagolt tojást, anélkül hogy még egyszer megnézte volna, — oda adta a házikisaszonynak, ki is a tojásról a következőket olvasta le : „Elraboltad álmomat! Csókold meg a — hátamat!“ — Rögtön futott atyjához a kis leány s sírva panaszolta, hogy az Írnok milyen arcátlanságot karcolt a tojásra. A főbíró tette magát, mintha mitsem tudna felőle, s haragos arccal rontott az irodába, hol is a szegény fiú, halálra rémülten olvasá le a gyalázatos verset a tojásról.
