Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-29 / 17. szám
4. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. április 29. Egyről-másról. Öngyilkos esperes. Megdöbbentő tragédia hire érkezett múlt hétfőn hozzánk Szatmárnémetiből tudtul adván, hogy Kiss Bertalan, a szatmári uj esperes lelkész öngyilkos lett szamoskéri pa- rochiáján. Kétkedve fogadta mindeki a szárnyaló hirt, hihetetlennek tartotta, hogy az életerős, szép karriért futott férfi öngyikosságot kísérelt volna meg. Sajnos, a szomorú hir valónak bizonyult. Kiss Bertalant nagy küzdelem mán januárban választották meg Biki Károly örökébe. Most május 1 én kellett volna Szatmáron uj díszes állását elfoglalnia. Hozzátartozói mit sem sejtettek sötét szándékáról. Az esperes neje a déjelőtt folyamán bement a mátészalkai vásárra, itt értesült férje végzetes tettéről. Mire visszatért Szamoskérre, zokogó 7 árvája s férje kihűlt holtteteme fogadta. Hogy Kiss Bertalant mi vezette az öngyilkosság gondolatára, senki sem tudja. Egyik verzió szerint azért követte volna el, mert utódjául nem az ő jelöltjét választották meg Keéren, másik verzió szerint családi összezörrenés volt oka öngyilkosságának. Nem kutatjuk okát, hiszen tudvalevő, hogy ideges, szívbajos ember volt, már pedig ily esetben a legcsekélyebb izgalom is végzetes tragédiákat okozhat. Halála őszinte, mély részvétet keltett megyeszerte. Alázatos instancia ment fel városunkból a kabinet irodához. Egy öreg őrmester kérne egy kis gázsi emelést. A kabinet irodában azonban köszivek vannak. A kérelem minden megjegyzés nélkül érkezett Szatmármegye alispáni hivatalához. A különös hangú levelet szószerint közöljük: Nagyságos Kabinet Iroda Főnök urnák saját kezébe Illő Alázattal A Várba Ó Budán. Kérem alásan ha Ur Istent ismér cs hisz bene kérem énis hiszek és bízok most olvasám hogy Felséges Apostoli Koro- náshü Királyunk lent van Pesten éngem ismér, a Kabinett iroda Natsága már 4 elutasított nem hagyott Audenciára hogy menyek Fölségéhez bár is az 1018 Év, otvoltam mind díszbe akibe 33 évet szolgáltam 10 Évet hónapokat mint Jeles Fiirer és és kitűnő abrikter de szigorú is voltam. — most kérem Natságát posta fordultával leküldeni én hogy mehessek föl. Én csak a penzióm föl emelését kérem az enyémből a volt főnököm havi béremből levont minden hónapba 7 kor. 80 fillért 19 kor 8 hóval haladja az 5000 kórjával Honvéd voltam 48-ba csak 50 évről havonta 6 kor. ,3600 korona ebből kérek Felemelést Kérem Natságát jöjőn föl vélem meghalgatni mit fogok szavalni olyat soha senki nem mondott Fölségének kérem én el mm árulom Nacságát egy szovalse 1908 ba Egy Gyenerális^Ural találkoztam ment másik Gye- nerális barátjához Elszavaltam nekiek mit mondok Fölségének Ha meg engedi Én elfogom az irodába szavalni utasítást fog adni nacsága nekem kérem megírni Díszben vagy civlba menyek nagyon I gyengülök 83 éves vagyok kérem natságát nehogy j elmulasza mert hol fog leni Felesége tudatni fogom véle elnemulasza ha nem válaszol mégis fölmegyek tudom én holköl kopogtatni most ászt most ászt elkerülni akarnám élyen ? én Lévai Márton Kintstári volt Őrmester Nagybányán mara- hodlattal és fő Imákkal ! Hogy állunk a Balkánon ? címen igen időszerű vámpolitikai tanulmány hagyta el a sajtót Rubinek Gyulának, az 0. M. G. E. igazgatójának tollából. A széleskörű statisztikai adatokkal igazolt vámpolitikai tanulmány világosan mutat rá, hogy a Balkán államok nyers terményei behozatalának megkönnyítése növelné külkereskedelmi forgalmunk passzivitását, a mely amúgy is olyannyira aggasztja kormány és pénzügyi köreinket s igen jelentékenyen és hátrányosan befolyásolja hitelünket. A Balkán államoknak adandó újabb vámkedvezmények megbontanák azt az egyensúlyt, amelyet az uj vámtarifa és az ennek alapján kötött kereskedelmi szerződések az agrár és ipari vámvédelem között létesítettek, amely egyensúlynak a me- őjízdaság rovására való megváltoztatása annyit jelentene, hogy az osztrák ipar érdekeit szolgáló ipari vámok terhét a magyar mezőgazdaság minden rekompenzáció nélkül kényszerülne viselni, tehát még az sem szolgálhatna vigaszul, hogy áldozatkészségének legalább a magyar ipar látja hasznát. A magyar kormány helyzete a Balkán kérdésben tehát felette egyszerű és könnyű. A füzet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadásában jelent meg s ott 1 K-ért kapható. Vizbefult gyermek. Frink István kapnik- bányai lakos hét éves Mari nevű leánya a falu határában levő patak partján játszadozott. A kis leány játszás közben megcsúszott s a folyóba esett. Mikorra a segítség megérkezett, a kisleány a vízbe fűlt. Holttestét szülei lakására szállították. Kedvezményes utazás a Tavaszi Vásárra. A budapesti kereskedelmi és iparkamara által Budapesten május hó 7—13 napokon rendezendő Tavaszi Vásár, mint a magyar ipar mintabemutató vására különösen kedvező alkalom a beszerzési források iránt érdeklődő kereskedők tájékozására és az iparosoknak okulására. Különösen ajánlatos tehát annak megtekintése s hogy ezt megkönnyit- hessük, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur engedélyével kedvezményes vasúti jegyváltásra jo- ' gositó igazolványokat adunk ki, melyekkel Il-ik osztályban 111-ad osztályú egész jeggyel lehet utazni. Ezen igazolványokat igénylők jelentsék ezt torlódás elkerüléséért sürgősen a debreceni keresk. és iparkamaránál, küldjék be a jegyutalvány illeték és bélyeg-dij 55 fillérnyi költséget és az utalványt névre kiállítva kieszközli a kamara részükre. Figyelembe ajánlja a kamara, hogy a visszautazásra az igazolvány csak úgy érvényes, ha a Tavaszi Vásár irodájában a vásár tartama alatt (Városligeti iparcsarnokban) lebélyegeztetik. Országos állatvásárok vármegyénkben. Április 30-án Misztotfaluba: május 5-én Avasuj- városon, Fehérgyarmaton, Felsőbányán, Nagypaládon; 8-án Erdődön Jánkon; 9-én Magyarberkeszen, 13-án Szamoskrasson, Krasznabélteken; 15-én Ki- rálydarocon; 16-án Csengeren; 19-én Avasfelsőfa- luban, Sárközön; 21 én Nagysomkuton; 23 ikán Erdöszádán, 26 án Nagybányán. Felolvasás. Gróf Teleki Pál, a földrajzi társaság főtitkára, ki most választottak meg az Akadémia levelező tagjává, a nyáron felolvasást fog tartani amerikai útjáról az itteni Lendvay színházban. Mint hírlik, a tudós gróf felolvasását a Teleki Társaság javára fogja megtartani. Anyakönyvi közlemények. A helybeli áll. anyakönyvi hivatalnál múlt hó 21-től a következő bejegyzések tétettek : Születtek: ápr. 18. Joszip György urasági inasnak „Erzsébet Angyalka“ ápr. 13. Ancsa János bányamunkásnak, „György“ ápr. 18. Bukóvá Mihály kincstári ácsnak „József Béla“ ápr. 20. Torna József kincstári géplakatosnak, „Valéria“ ápr. 20. Szegedi Imre kovácsnak halvaszületett leány, ápr. 21. Mike János kőműves segédnek „Olga Ilona“ nevű gy rmeke. Elhaltak: Pap Katalin gör. kath. 2 éves, bányamunkás gyermeke, agyhártyalobban, ápr. 19. özv. Nagy Károlyné Gablenovszki Veronika róm. kath. 91 éves nyug. bányászná, végelgyengülésben ápr. 20. Horgos György, gör. kath. 66 éves napszámos tüdőlobba’n, ápr. 22. Mihályi Sándor gör. kath. 6 éves napszámos gyermeke, tüdőlobban, ápr- 21. Pusztai Odotyia gör. kath. 68 éves ala- mizsnás, végelgyengülésben, ápr. 22. Kocsis János ref. 2 éves, munkás gyermeke, tüdőlobban, ápr. 24. Kamenyiczki Mihály róm. kath. 42 éves, bányamunkás tüdővészben, ápr. 24. Nuszbecher Meny- hértné Pnukhe Sára izr. 30 éves, bádogos mester neje, gyermekágyi lázban. Házaáságoí kötöttek: Hankó Miklós és Balogh Anna nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Sugár János nagy- bányanorpataktelepi és Grágo Flóra nagybányai, Szabó Gergely bányamunkás, nagybányaborpatak- telepi és Pap Anna miszmogyorosi, Kaszás József kovácssegéd és Máhler Karolina Szahaterény nagybányai lakosok. Május 5-én 125 esztendeje annak, hogy páter Szakácsy Vitus, a híres minorita pap született. Valóságos legendák keletkeztek a nagyhírű pater életéről, ki hosszú időn keresztül széles körben központja volt az érdeklődésnek s magára vonta ugyszlóván az egész ország figyelmét sajátos egyénisége miatt. Messze földön híres szónok volt s azért jelentős alkalmakkor mindenfelé meghívták ünnepi szónoknak ; még halála előtt is, élete 82-ik évében, engedett a közóhajnak s ment ünnepi szónoknak, ahová meghívták. Tréfás, humoros ember volt a túri pap, de emellett kötelességtudó, lelkiismeretes lelkész. Megnyerő arcú, kellemes hangú és rokonszenves modorú volt, bár néha szárkásztikus megjegyzéseket tett, amitől önönmagát se kímélte. Sok tréfás epizód maradt fenn róla. Híres volt vendégszeretetéről, bár a túri plébánia gyengén fizetett. Egyszer két jó barátja állított be váratlanul. Tűzhelye üres volt, aznap nem főzetett ebédet. Kapta magát, egy üres zabos tarisznyát akasztott nyakába s hegedülni kezdett. „Kedves barátaim, — mondá — ma csak ezzel fogadhatlak /“ Ajtajára állandóan ki volt írva : „Ha jöttök, — lesztek; Ha hoztok — esztek!“ Máskor ebédre hivott nehány jó ismerőst, de a meghívóra alul oda irta : „Kinél tyuk van és liba, Hozza el a lakziba!“ Szeretett levelezni. Borgói kék papírra szép betűkkel irt leveleivel elárasztotta barátait. Még a borítékot is t;le irta versekkel, úgy hogy a postán valóságos örömünnep volt, ha Vitus levelet küldött. Nagy Lajos szindi szolgabirónak igy címezte egy levelét : „Menj édes levelem egyenesen Szindre, Ne tekints senkire, sem öreg — sem Kindre, Mondd meg ott igazán jó Nagy Lajos urnák, Tiszteletét küldi öreg papja Túrnak.’“ Mikor az iskolai szorgalmi idő beállt s megkezdte a túri iskolában a tanítást, igy jelentette be Kolozsvárra a gvárdiánnak : „A mezitlábos gimnáziumot megnyitottam.“ Pater Vitust minden felekezetbeliek szívesen hallgatták. Mikor Kolozsvárt prédikált, a kis minorita templom megtelt református és zsidó val- lásu hívekkel annyira, hogy a katholikus mágnás asszonyoknak külön székeket kellett beállítani az oltár körül. Mert a mágnás asszonyok valóságos kultuszt csináltak belőle. * ❖ % Ha már benne vagyok a régi históriai események fölemlegetésében, a május havára még a következő fontosabb eseményeket jegyezhetem föl: Máj in hó 4-én 210 esztendeje, hogy Nagy Péter cár letette Szentpétervár alapkövét. Ugyancsak május 4-én 392 esztendeje, hogy Luther Márton üldözői elől csodálatosan megmenekült. Május 5-én 92 éve annak, hogy I-ső Napoleon Szent Ilona szigetén örökre lehunyta szemét. És május 27-én lesz 350 esztendeje, hogy meghalt Kálvin János. ► ❖ * * Akik nem szeretik a régi történeteket, azoknak mondok egy újabbat is. Itt történt egyik közeli magyar városban pár év előtt. Az Irgalmas Nővérek intézetében egy 12 éves leányka tüdő- gyuladásban feküdt, még pedig válságos állapotban. Lázas állapotában folyton azzal zaklatta az ápoló apácákat, hogy mondják meg neki, hogyan hívták az „Arany ember“ feleségét? Mert, ha ő neki azt megmondják, — meg fog gyógyulni. A szegény apácák soha sem olvasták Jókai regényé
