Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-19 / 33. szám

Ló a vonat alatt. A Nagybányáról jövő személyvonat Buság közelében elgázolta a minap Fintyusán János láposbányai gazdálkodó lovát s a kerekek 50 méter távolságra vonszolták magukkal a ló hulláját s kevés hijja, hogy a vonat ki nem siklott.

Térzene. A bányászzenekar vezetősége értesíti a közönséget, hogy mától kezdve a Széchenyi ligeti térzene V2 6 órakor veszi kezdetét.

A főiskolai hallgatók bálja. „Nem ütik a jogászt agyon . . .“ húzta rá szombaton este, méltó erővel a Dula Jancsi bandája és akaratlanul is eszünkbe jutott az ősi sárospataki meg az ősi debreceni jogászélet. És ujjongtnnk és valami jóleső érzés markolt a szivünkbe. Mert hát emlék- szünk-e, kérem, egy ehez hasonló nagybányai mulatságra ? Ugy-e, nem ! — Zajos volt a színház. A bált rendező emberek — kedvvel telt, őszinte melegségü éjszakát teremteni — sokat fáradoztak Szép számú hölgyek egyszerűségben szép kos- tümjei alkalmazkodtak a nevezetes éjszakához. A- zon volt mindenki, hogy a páratlannak hirdetett hajnalig tartó éjszakát azzá tegye, a mivé készült: méltóvá hírességéhez. — Jól is mulattunk. Nem volt egyenes panasz sem a hölgyek, sem a pénztár részérül és mégis sok szép kislány mosolygó szomorúsággal sóhajtott fel : — Hol az igz i hangulat, hol a máskort intim jókedv? Nem volt szikra mely izzóvá tüzesitse a kedélyeket. —• Jó volt, szép volt a mulatság, de nem tudjuk kiveri magunkból, hogy — hej! — jobbnak, szebbnek készült. Jelenvoltak: Asszonyok : Altnéder Jenőné, Dr. Barna Samuné, Bernhardt Adolfné, Boromisza Tiborné, Bálint Imréné, Dr. Csausz Károlyné [Felsőbánya], Delhányi Zsigmondné, Dobró Józsefné. Feuerstein Manóné, Qurszki Jánosné Halmi Já- nosné, Heffler Józsefné, Harant Dezsőnél Jancso- vics Józsefné, Özv. Katóka Sándorné, Kondor Sán- dorné, Kupás Mihályné, Özv. Kovács Istvánná, Kovács Kálmánné (Debreczen). özv. Lázárné, Mikes Jánosné, Dr. Ajtai Nagy Gáborné, Pap La- josné (Fernezely) Papolczy Lajosné (Debreczen), Özv. Ruzicska Antalné, Schröder Lajosné, Stoll Béláné, Szőke Albertné, Szaitz Mihályné (Erdőszá- da), Szaitz Elemérné, Szaucsek Dánielné, Tar Károlyné, Taszler Pálné, Török Jánosné, Török Pálné, Wass lajosné, Vásárhelyi Gyuláné, Zavilla Jánosné. Leányok: Bálint Iduska, Balázs Ilonka, Balázs Juliska, Bernhard Erzsiké, Berksz Émmi, Boda Margitka, Csausz Gabi, Delhányi Erle, Delhányi Margitka, Dobró Irmuska, Fábián Erzsiké, Farkas Babi, Farkas Piri, Feuerstein Csiliás, Feuerstein Lujza, Gurszki Lujza, Halmi Lenke, Jancsovits Jolánka, Jancsovits Margitka, Kozma Irénke, Karasszon Margit, Kondor Adélka, Kupás Erzsiké, Kupás Margit, Koretkó Mariska, Lábas Erzsiké, Papp Elza, Prohaszka Lili, Prohaszka Sárika, Papolczy Margitka, Schröder Mariska, Szaitz Ilonka, Szaucsek Irénke, Szaucsek Margitka, Szőke Eleonóra, Szőke Olivia, Varga Ella, Varga Rózsika, Vásárhelyi Erzsiké, Vernóczy Irénke, Weisz Margitka, Wiegand Edith Walthir Lujzika, Zavilla Mária, Zseltvay Margitka, Felülfizettek: Dr. Kosutány Ignác 50 K. L BayLajos 40 K. Stoll Béla 30 K. Makray Mihály 20 K. N. N. 10 K. Dr. Tóth Kálmán (Nagykároly) 8 K, Kupás Mihály, Géczi Kálmán, Dobró József 5—5 K. Száitz Sándor (Temesvár) 4 K. Jancsovics József 3 K. Kreutler János, Kondor Sándorné, Spiller Nándor, Száitz Elemér 2-2 K. Halmi János, Boda Gyula, Marosán Sándor (Nagybozinta:) Dobricsán György, Vilko- vics Lajos, Svarcz Vilmos 1—1 K.

A tökéletes beszélő mozi. Szenzációs találmány hírét jelentik Münchenből. Eszerint az ott élő monsignore Cerebotani olasz lelkésznek, a zsebtelefon ismert nevű feltalálójának, sikerült az ugyne. ezet beszélő mozit annyira tökéletesíteni, hogy a beszéd, ének. vagy zene a mozikép egész lepergése alatt mindig a legteljesebb összhangban marad a filmen megrögzitett cselekménynyel. Miután a szines mozi már fel van találva, az uj találmánysegitségéve! a jövőben operetteket és operákat a moziban éppúgy lehet majd előadni, mint a színpadon. A találmány már valamennyi államban be van jelentve szabadalmazás végett. Megjegyzendő hogy Edisonnak is van egy ilyen találmánya amely azonban nem tökéletes.

A leghüvösebb julius 138 esztendő óta. Időjárásunk feltűnő jelensége, hogy a huszadik század kezdete óta az időjárás rendellenességek mind gyakoriabbakká váltak. így 1775. óta 1902- ben volt a leghidegebb októberünk, 1906-ban a legmelegebb novemberünk, múlt esztendőben pedig a leghidegebb szeptemberünk, és általában a leghidegebb őszünk is. Ezt a lajstromot most az idei julius egészíti ki, amelyhez hasonló még nem volt az elmúlt 138 esztendő alatt.

Csendőr joga és kötelessége. A kir. Curia most hozott, 2463-1913 számú ítélete szerint az egyenruháját viselő csendőr, ha nincs is szolgálatban vagy kiküldetésben, mint hatósági közeg hivatásának természeténél fogva, de szolgálati szabályzatának rendelkezései szerint is köteles csend és rendzavarás esetén a felmerült szükséghez képest a rend helyreállítása végett akár önállóan fellépni, akár a rendőrségnek segédkezni. Ilyen e- setben a csendőr a törvény végrehajtásában jár el. Azok, akika csendőrt ilyen esetben eljárásában akadályozzák vagy bántalmazzák, a hatóság elleni erőszak vétségét követik el.

Postabélyegzők olvashatatlansága. Egyik kereskedelmi és iparkamara fölterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterkez, melyben rámutatott a postai bélyegző lenyomatok nagy jelentősé éré, különösen a peressé váló ügyekben, amikor gyakran perdöntő fontossága van annak, hogy hol és mikor adatott fel a vitában szereplő üzleti levél. A miniszter méltányolva a kamara okfejtését, intézkedett az iránt, hogy a postahivatalok a feladott és érkezett leveleket szigorú eljárás, sőt érzékeny birság terhe alatt olvasható bélyegző lenyomatokkal lássák el. »

Szegények vagyunk de jól élünk. Egy közeli vidéki város elevenen szerkesztett hírlapjában olvassuk a következő sorokat, melyek sok tanulságot rejtenek magukban : „Érdekes foglalkozás a mi társadalmi életünk egyes mozzanatait megfigyelni. Tele van a város — nem akácfavirággal, de keserves panaszokkal, hogy nem lehet megélni. Ezek a panaszok igazak! Az életviszonyok változtak, de a társadalom élete nem. Sen- kisem szállítja le igényeit, de a drágult viszonyok dacára úgy él, mint azelőtt, sőt még nagyobb fényűzéssel- A toalettekről ne is beszéljünk, csak a mulatságlázra mutatunk reá. Olyan emberek, kiknek jövedelméből fejenként és naponként nem jut több vacsorára harminc fillérnél, — fiz koronás banketteken vesznek részt havonként kétszer—háromszor. Elköltenek emellett még néhány koronát, szóval annyit, hogy otthon két hónapig vacsorázhatnának belőle. Egyszerűség, igénytelenség jöjjön el a te országod !“ A fentebbiekhez hozzátenni, vagy abból elvenni egyetlen szavunk sincsl

Kamatláb. Egy szaklapban a következő é- pületes dolgokat olvassuk a mai pénzügyi helyzetről : Iparosaink és kereskedőink méltán panaszkodhatnak s panaszolnak is a mai üzleti viszonyok miatt. Nemcsak az országos, de a sokkal kevésbbé ingadozó helyi kereskedelmi viszonyok is teljesen reménytelenek. Egyetlen üzletágban vagy iparvállalatnál sincsen forgalom, aminek oka természetesen a külügyi helyzetből fakadó pénzhiányban keresendő, továbbá azokban az elemi károkban, amelyek az idén is fölötte nagy mértékben sújtották hazánkat. És ezt a szerencsétlen helyzetet, amely ijesztő nagy számban teszi tönkre a kis és nagy existenciákat is, — eléggé lelkiismeretlenül kihasználják a bankok és pénzintézetek is. Köztudomású, hogy uj kölcsöneket nem nyújtanak, vagy ha igen, akkor horribilis kamatok mellett, amikor is nem szokatlan a 12, sőt 16 és 20 százalék számítása. És ez a visszaélés, ez a kizsákmányolás országszerte általános s indokolásul az általános pénzdrágulást említik. Éppen e napokban nyilatkozott egyik fővárosi hírlapban az ország egyik kiváló pénzügyi szakembere arról, hogy Magyarország pénzügyi helyzetét csak vaklárma-szerüleg érintette a külföldi pénzpiacok kamatlábemelése és pénzügyi szempontból való elzárkózása. Ha nálunk pénzkrízis van jelenleg, az nagyobbrészt mesterséges: a hazai pénzintézetek manőverezése. Megvonják a hitelt, hogy emelhessék a kamatlábat. De pénz van elegendő, csak nem bocsájtják forgalomba. — Nem áll módunkban e nyilatkozat helyességét és igazságát vizsgálgatni, mi s a kereskedői piac csak azt tudjuk megállapítani, hogy a mai üzleti helyzet kétségbeejtő, a pénzintézetek borzasztó kamatot számítanak és a vásárlási kedv, napról-napra apadóban. Ugyanez áll a terménypiacra is. Nem csoda tehát, ha általános a panasz mindenütt és segítségre aligha lehet számítani belátható időn belül.

Járvány a vidéken. Az árvíz által elöntött és tönkretett vidékek lakóit egy újabb veszedelem fenyegeti: a járványos betegségek rohamos terjeszkedése. A visszamaradt szennyvizek megfertőzik a a vidék levegőjét s egymásután üti fel a járvány a fejét az elöntött községekben. Gilvács községben a himlő, Nagmajtényban a kanyaró lépett fel jár- ványszerüen ; Tiszapéterfalva községben pedig a hólyagos himlő fellépése rémiti a lasosságot. A szükséges óvintézkedéseket megtették.

A város takarékpénztárának választmánya szerdán, aug. 13-án d. e. 11 órakor ülést tartott, hol megállapították a szokásos félévi próbamérleget, illetőleg azt tudomásul vették. Határoztak néhány részvény eladása és vételi ügyekben s végül tárgyalták a kaszinó és a polgári kör kérelmét régi szerződéseken alapuló kölcsöneik ügyében s azokat kedvezően intézték el. Az ülésen dr Makray Mihály elnökölt, aki délelőtt érkezett meg lengyelországi útjáról

Adófizetés iránti hirdetmény. Alulírott városi adóhivatal — ezennel felszólítja mindazon adózókat, akik az adófőkönyvben előirt és az 1909 évi XI. t.-c. 26 §-a értelmében esedékes adó tartozásukat e hó 15-éig be nem fizették, azt, járulékaival együtt, a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 24-ig az alulírott városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. — Nagybányán, 1913 augusztus hó 16-án. Városi Adóhivatal. Csüdör Lajos s, k. aü. tanácsos.

Az első vadászat. Augusztus hó 15-én, Nagyboldogasszony napján megkezdődött az általános vadászat. Tele volt az erdő és a mező puskásokkal és kopókkal, Eredmény azonban alig volt. Egész napon át szitált a hűvös eső s a Nimródok szívesebben húzódtak meg a lombos fák sátora alatt zsiványpecsenye és borvizes bor mellett.

Anyakönyvi közlemények. A helybeli áll. anyakönyvi hivatalnál e hó 11-től a következő bejegyzések tétettek :

Születtek: Aug. 9. Kosztin Sándor bányamunkásnak „Anna“, aug. 10. Csokotyisán Elek bányamunkásnak „Mária“, aug. 7. Müller József Mózes könyvelőnek „Edit“, aug. 11. Dongó Géza zenésznek „Gizella“, aug. 10. Feltman József bányamunkásnak „Ferenc“, jul. 30. Formanek Alajos viskárolonak „Alajos“, aug. 12. Gergely László napszámosnak „Ilona“, aug. 10. Daubner Ferenc takarékpénztári könyvelőnek „Mária Zina“ nevű gyermeke.

Elhaltak: Karácsony Sándor, gkath. 31 éves