Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-09 / 10. szám

1913. március 9 NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. tott most eszembe, mert a napokban egy adomát j olvastam, melyet cn már a mult század 70-es éveiben hallottam tőle. Abban az időben hires j közéleti szereplők voltak Hennáim Ottó, a nagy tudós és Wahrmann Mór, a pénzügyi kapacitás. Ez a két hires ember egyszer összeveszekedett, a minek, pisztoly párbaj lett a vége. Hermann föld- síiket volt. Wahrmann pedig annyira rövidlátó, J hogy járásközben saját sarkát letaposta. A segé­dek kiállították a két hires embert 15 lépésre egy­mástól és jelt adtak a tüzelésre. Telt-mult nehány perc, de egyik sem lőtt. Egyszer aztán Wahrmagn odafordul segédeihez s azt kérdi : — Mondjátok meg, hol áll az a Goj, hogy j belé lőhessek ? Ugyanakkor Hermann is azt kérdi segédeitől: — Barátaim ! Mondjátok meg, lőtt már az a zsidó ? Mire a segédekből kitört az általános hahota, mindkét oldalon a hasukat fögták a segédek a jóizü kérdések miatt. A párbaj elmaradt, a goj és a zsidó kibékülve távoztak. * * * Jön a tavasz s ezzel megindul az a bizonyos népvándorlás, amelynek kiinduló állomásaiként a fővárosi énekes káveházak bűzös levegőjű termei szerepelnek és útnak indulnak az úgynevezett or­feum és cabaré-truppok, hogy művészetükkel bol­dogítsák a vidéket. Ma ugyan már elég tapasztalt a vidéki közönség ahoz, hogy nem igen ül föl a ' Virág Rózsik és Szegfű Borcsák hangzatos reklám­jainak, de azért még mindig sokan vannak a nai- j vak, akik bedőlnek és késő bánattal elmélkednek azo.i elvesztett pénzen, amivel ezek az intézmé­nyek adóztatják meg őket. A fővárosi éjjeli élet ; parazita pillangói társulnak nehányan és magukat ! orfeum vagy kabaré társasággá nevezve ki, óriási plakátokkal hirdetnek előadást. Azon az előadás­nak csúfolt valamin aztán egy grimászkodó ur clordit egy szellemtelen disznóságot, Virág Rózsi 1 rekedt hangon elsipit egy elcsépelt Zerkovitz nótát fősuíyt helyezvén arra, hogy a magasabb hango­kat lehetőleg lábával vágja ki. A tulajdonképeni előadás csak az előadás után következik, amikor a Rózsik és Borcsák megkezdik a „Pali fogást.“ Kikeresnek egy hajlandó urat, akit aztán lehetőleg utolsó fillérig kifosztanak. Vannak kabaré- és orfeum társaságok (példa reá Pintér és társai,) amelyek művészi nívón álla­nak. Ilyeneket mindig szívesen látunk: de a Virág Toncsikat. és Szegfű Mirandákat ki kell seprűzni. E tekintetben külömben teljesen meg vagyunk nyugtatva; mert az István szállóban — hála a gondos igazgatásnak — talajra nem találnak. * * * Szomorú évforduló lesz szerdán. A leg- magyarabb alföldi városnak, Szegednek pusztulása. 1879. márciuá 12-én a megáradt Tisza eltörölte Szegedet a föld sziliéről. Azóta 34 esztendő telt el. A város óriási haladást mutat minden téren, mert a szakadatlanul tartó kulturmunka diadalt ült a rombolás felett. Lakosainak száma rohamosan közeledik a másfélszázezerhez s a mi ..fő, mind színtiszta magyar! BÁNYÁSZÁT! HÍREK. Kinevezés. Ö felsége a király Kurovszky Zsigmond zalatnai és Szabó Albert marosujvári főbányahivatali főnököket főbányatanácsosokká ne­vezte ki; ez utóbbinak a címet és jelleget ado­mányozta. Az aranybánya rablói. Lapunk mult szá­mában megemlékeztünk a dévai törvényszék es- küdtbiróságának ama monstre tárgyalásáról, amely öt napon át foglalkoztatta az esküdteket és ame­lyen vádlottként azok a bányarablók szerepeltek, akik mult év október 25-én éjjel kirabolták a mu- szári bánya aranykamráját. Tiz román paraszt, nar gyobb részben a bánya elbocsájtott bányászai, arra szövetkeztek, hogy a bánya aranykamráját kiürítik erőszakkal és -ha kell a vértől sem riadnak vissza. Kiválasztották a fentjelzett dátumot, a mikor is fel­fegyverkezve elindultak a bányába. Hogy felismer­hetők ne legyenek, az arcukat szilvalekvárral feke­tére mázolták. A banda vezetője Iván Ruszalin női ruhába öltözött. A bányába heten mentek le, há­rom pedig felfegyverkezve őrt állott a bánya bejá­ratánál. Áz őröket hirtelen megrohanták, fejükre zsákot húztak, kezüket, lábukat a magukkal hozott zsineggel összekötötték és mikor ártalmatlanokká voltak téve. akkor a bányának egyik eldugott ak­nájába dobták és ott hagyták. Ezután kezdettek a rabláshoz. A magukkal hozott vasrudakkal felfeszi- tették az aranykamrának rácsos kapuját, de mivel nagyobb nyílást nem tudtak rajta csinálni, csak egyik bujt be a lyukon és fejszével levervén az útjában álló lakatokat, a ládában talált aranyércet zsákostól együtt kiadogatta kiint levő cimboráinak. Ezután elmenekültek és az erdőbe érve, ott az aranyat azzal a megeggyezéssel ásták el, hogy majd ha minden lecsöndesül, kiássák és megosz­tozkodnak rajta. Az egyik őrnek azonban sikerült a fején levő zsákot kirágni és a fogával feloldotta a másik őr kötelékét, igy azután megszabadultak mindketten. Lármát csaptak, de ekkorra már a rablóknak hült helyük volt. A csendőrség azonnal nyomozáshoz látott és az ő buzgóságuknak kö­szönhető, hogy öt nap múlva az egész banda már lakat alatt volt, megkerült az ellopott arany is, amelynek értéke 4800 korona volt. Az aranyéhes ! rablók a tárgyaláson vallottak, de a bűnt minde­gyik a másikra akarta tolni, a vezetők pedig az őröket akarták bajba keverni, azt állitván róluk, hogy azok velük paktáltak. Az esküdtek bűnösnek mondották ki őket a rablás bűntettében; minek alapján a törvényszék a három első rendű vádlot­tat 4—4, ötöt 3—3 és kettőt 2--2 évi fegyházra j ítélte. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. Ágybavüiielés! Azonnali megszűnt e;ése! A kor és nemi adatok közlése ellenében fel­világosítást ingyen nyújt: Pfallcr Georg ______N ürnberg k 174. (Bajoroiszári } ,32 7—1913. vh. szám. Árverési hirdetmény. A dési kir. törvényszéknek 1912. évi 12410. számú végrehajtást rendelő végzése következtében Lenkei Lajos dési lakos érdekében alulírottnál névszerint is megtudható adós ellen 1913. évi jan. hó 22. napján foganatosított végrehajtás jogerőre J emelkedvén : a 2000 kor. tőke, ennek 1912. évi augusztus hó 15 napjától számítandó 6o/o kamata, Vijo/o váltódij, 104 K 95 fillérben eddig megálla­pított s az ezután felmerülendő költségekből álló követelésnek behajtása végett a biróilag lefog alt 637 K 80 fillérre becsült fűszer, gyarmatáru, ital, súlyok, mérlegből álló ingóságokat Nagybányán, Thököly lmre-ut 23- sz. 1913. évi március hó 14. napján délelőtt 8 órakor készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alól is nyilvánosan el­árverezem. A kir. járásbíróság kiküldő végzésének száma 1913. V. 155/1. Nagybánya, 1913. évi február 22. napján. BERNHARDT ADOLF, ___________________kir. hii, végrehajtó. 31 9—1913. vh. szám. Árverési hirdetmény. A szatmári kir. törvényszéknek 1913. évi 1362. sz. végrehajtást rendelő végzése következté­ben Rigler József Ede papirnemügyár r.-t. érdeké­ben alulírottnál névszerint is megtudható adós ellen 1913. évi február hó 5 napján foganatosított végrehajtás jogerőre emelkedvén a 100 K tőke, ennek 1912. évi december hó 10 napjától számí­tandó 6«/o kamata, 7s% váltódij, 35 K 50 fillér eddig megállapított s az ezután felmerülendő költségekből álló követelésnek behajtása végeit a biróilag lefoglalt 1036 K 80 fillérre becsült üzleti berendezés, könyvek, papir és papíráruk, festékből álló ingóságokat Nagybányán, Kossuth Lajos-utca 24. sz. a. 1913- évi március hó 14- napján d u. 2 órakor készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alól is nyilvánosan elárverezem. Szatmári bankegyesület és áru r.-t. 90 K és Rigler József j Ede r-t. 123 K 87 fillér tőke s jár. iránt fenálló követelései behajtása végett is. A kir- járásbíróság kiküldő végzésének száma 1913. V. 220 1. Nagybánya, 1913. lebruár hó 23- napján. BERNHARDT ADOLF, kir. bir. végrehajtó. 274—1913. vh. szám. Árverési hirdetmény. A szatmári kir. törvényszéknek 1912- évi 27400—33025. sz. végrehajtást rendelő végzése következtében Lővinger Géza nagybányai lakos érdekében alólirottnál névszerint is megtudható adós ellen 1912. évi október hó 28. napján foga­natosított végrehajtás jogerőre emelkedvén a 900 K tőke, ennek 1912. évi augusztus hó 10 napjától számítandó 6»/o kamata, 7 Wo váltódij, 171 K 43 fillérben eddig megállapított s az ezután felmerü­lendő költségekből álló követelésnek behajtása vé­gett a biróilag lefoglalt 1540 K-ra becsült bivaly, lovak, trieur, tengeri és góré, búza és pamlagból álló ingóságokat Szakállasdombón, adós lakásán 1913. évi március hó 20. napján d. u. 3 órakor készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alól is nyilvánosan elárverezem. A kir. járásbíróság kiküldő végzésének száma 1912. V. 1357/2. Nagybánya, 1913. március hó 3- napján. BERNHARDT ADOLF, kir- bir. végrehajtó. 286—1913- vh- szám. Árverési hirdetmény. A szatmárnémetii kir- törvényszéknek 1912. évi 30433. sz. végrehajtást rendelő végzése követ­keztében Lőwy Ernő nagybányai lakos érdekében alulírottnál névszerint is megtudható adós ellen 1912. évi november hó 20. napján foganatosított végrehajtás jogerőre emelkedvén a 300 K tőke, ennek 1912. évi'november hó 12-ik napjától szá­mítandó 6o/o kamata, ',>/o váltódij, 120 K 51 f. eddig megállapított s az ezután felmerülendő költ­ségekből álló követelésnek behajtása végett a birói­lag lefoglalt 1232 K 10 f-re becsült üzleti vegyes áruk, berendezés, lovak, szekér, bútor stb.-ből álló ingóságokat Nagybányán, adós Szt. Mikiós- téri üzletében és Szt. Mikló -utcai lakásán 1913. évi március hó 18-ik napján d. e. 8 órakor kész­pénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alul is nyilvánosan elárverezem, Schreiber Kálmán és fia 600 K, Weisz Sári 607 K és Mezőgazdák, Kereskedők és Iparosok Hitelszövetkezete 702 K tőke s jár. iránt fennálló követelései erejéig is. A kir. járásbíróság kiküldő végzésénék száma 1912. V. 1356 2. Nagybánya, 1913. március hó 3. napján. BERNHARDT ADOLF, kir. bir. végrehajtó. 381 — 1913. tkv. Árverési hirdetmény kivonat A nagybányai kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy dr. Kálmán ígnácz gyöngyösi ügyvéd által képviselt gyöngyösi bank r. társaság végrehajtatónak Kocsis István végrehajtást szenvedő elleni 297. K. 32 f. tőke és az ezennel csatlakoz­tatott özv. Rozsa Jánosné bekebelezett 1000 kor. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyé­ben a szatmárnémeti kir. törvényszék (a nagybá­nyai kir. járásbíróság) területén levő a farkasaszói 310 számú betétben A I. 1—5 r. sz. 74/2 1267/4 1267/5 1330. és 1336/2 hr. szám alatt felvett, az árverést 1406. koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte es hogy a fentebb meg­jelölt ingatlan 1913 évi május hó 17 napján d. e. 9 órájakor a Farkasaszó község házánál megtartandó nyilvános, árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog, de a vhn. 26 §-a értelmében a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron alól el nem adható s ha legalább ezen alacsonyabb ár nem lesz elérhető, a kiküldött árverést felfüg­geszti. Árverezni szándékozók tartóznak az ingatlan becsárának 10 o/0-át készpénzben vagy az 1881. LX. t. ez 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez le­tenni, avagy az 1881 LX. t.-c. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezésé­ről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgál­tatni. Az igérettevő, ha a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, a vhn. 25 §-a értelmében, az ottan irt jogkövetkezmények terhe alatt a bánatpénzt köteles nyomban kiegészíteni. Kelt Nagybányán 1913. évi január hó 26-án A nagybányai kir. járásbíróság mint tkv. hatóság. Abaházy s. k. kir. járásbiró. Kiadmány hiteléül: Géressy tkvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom